Húúú, annyira zavarba jöttem, hogy mit is jelenthet amit írtál, ezért idemásolom amit találtam, hogy mindannyian értsük:)
"szukcesszív approximáció: (gyengébbek kedvéért fokozatos megközelítés)"
Igaz, kedvesen meg is magyarázod, de az első ijedtség után alig értettem meg a magyarázatot::))

Elgondolkodtam még és rájöttem arra, hogy főleg az első sugárra jellemző a "küldetés-tudat", hála Istennek másokban más dolgok erősebbek! Tehát akik nem éreznek hasonlót, azok helyette éreznek valami mást, amit én (mi) nem:)

Tetszik, amit az olvasmányodról írsz, de én el tudom képzelni, hogy nem gonosz erők voltak, akik elvágtak az infótól, hanem a saját magam döntése is benne lehetett, hogy legyen kedvem, erőm, lehetőségem végigcsinálni ezt a Földi játszmát ::))

Egyik éjszaka álomból visszajövet a belső hangomon keresztül ezt jött át: "Húúú, mennyi illúzió!!" ezek után már kevés dolgot "merek" valósnak gondolni...

A Titkos tanításban leírt Monádikus életfeladatunk és máshol olvasott hasonló dolog valósnak tűnik, s több leírás szerint a Monád az, aki végigvisz bennünket mindenen, hogy a küldetésünket beteljesítsük...ezt el tudom hinni (most még:)... de persze még az is kiderülhet, hogy ez a küldetés csak egy kísérletben való részvétel itt a Föld nevű bolygón... meglehet:))

Addig is örülök neki, hogy itt lehetek, hogy jó helyen vagyok Közöttetek, hogy naponta örülhetek az új napnak, a napfénynek, ételnek, italnak, a gondolkodási képességeinknek és az egyéb földi örömöknek:)

Sziasztok!

Én úgy gondolnám a tiszta lappal indulást, mint amikor egy régi vályogházat téglával a lábazatánál megerősítenek, leszigetelnek, megújítanak.
Az összes téglát nem tudják kicserélni (nem is kell), de egy csomó helyen újrarakják a téglákat, ettől a ház megőrzi eredeti jó tulajdonságait, de már felújított, leszigetelt formában.

Szóval, ha a tiszta lappal indulás nem is teljesen tiszta, hanem csak nagymértékű megújulás, akkor is nagyon-nagyon fontos dolog az életünkben és nemhogy van értelme, hanem úgy gondolom azért születtünk ide erre a gyönyörű bolygóra, hogy legyen bátorságunk viszonylagos tiszta lappal újraindítani dolgokat (még akkor is, ha ez nem kis lelkierőt, energiát kíván tőlünk:).
Azt hogy ez a végén mit eredményez most még nem tudjuk átlátni, de ha a sejtjeink 7 évente kicserélődnek, akkor ezek a dolgok is ki tudja mit eredményeznek az életünkben??

A lehetőségekhez mérten, "tiszta lapos" szép hetet Nektek!

Sziasztok!

Szóval, ha jól olvaslak Benneteket (az előttünk írókat is), akkor Brown-mozgású energia megnyilvánulásokat látunk ilyenkor!
Jó, tudni, hogy mit látok, így már el is tudom hinni, hogy nem csak a képzeletem játszott velem::))

Nagyon örülök ennek a fórumnak és annak, hogy itt a levelezéseteken keresztül ennyi mindenre választ kapunk.

Köszönet érte!!
(Ja és tartsátok/tartsuk meg jó szokásotokat/szokásunkat:::)) ... más is fog itt még keresni, aki választ szeretne kapni::)).

Kedves Vizipók!í

Írásaidra szeretnék reagálni a magam módján:)

Sok-sok hatás ér bennünket a fogantatástól kezdve a gyermekéveink és a későbbiek során. Ennek egy része erősen, másik része kevésbé erősen belénk "kódolódik"
Ezeknek egy részét látjuk is, tudjuk is, másik részét pedig egyáltalán nem. Amit látunk, tudunk, azt megpróbáljuk elengedni, megváltoztatni, felülírni.
A bajt leginkább azok okozzák, amik "sunyi módon" a tudatalattinkból hatnak ránk. Ezeket nem ismerjük, tartalmukat, eredetüket sem sejtjük, mégis a legerősebben hatnak ránk.

Erről a témáról szól pl. Feldmár András: Van élet a halál előtt? c. filmje, Eric Berne: Sorskönyv, és Emberi játszmák c. könyve.
... és igen, az emberi játszmákat nem csak társaságban lehet játszani, hanem pl. én is tudom saját magammal, amikor áldozat szerepbe bújva, önsajnálattal, v. önbüntetéssel reagálok a különféle behatásokra... sajnos, de igaz, én így tapasztalom legalábbis!

Mit tudnék Neked tanácsolni, ha valóban a "Miért?ekre keresed a választ?
Az én módszerem az, hogy csöndes magányomban a lelkem legmélyére hatolva próbálom megérteni a saját érzéseimet, félelmeimet. S ez nem könnyű, mert az egónk fél tőle és hárítja, fél a csendes egyedülléttől, a fájdalomtól, a szembesítéstől... sajnos még sincs más út, mód, arra, hogy ettől megszabaduljunk.

S ha "bevállalod" önmagad ilyen jellegű szembesítéseit, nemhogy semmi bajod nem történhet, hanem egyenesen megkönnyebbülsz és egy idő után, még az önmagaddal egyedüllétet is meg fogod szeretni:).

Kitartás a továbbiakhoz!

Szép hétvégét Neked és valóban Mindenkinek!