hermess teljes hozzászólásai | Önmegvalósítás.hu

hermess teljes hozzászólásai

Hozzászólás Edit link Comment Widget
H: Kiegészítés az "ajándékhoz"
2010. nov. 19. péntek 11:31
/Miért fontos a házasság?/

Ahhoz, hogy értékes ajándéknak tudd magadat érezni - szeretni és becsülni kell magadat éppen olyannak, amilyen vagy. Nemcsak a testedet, hanem a emberi lélekrészed minden jó és rossz rezdülését a pincétől a padlásig. Az éretlen kis egó még vehemensebben követeli az ő létjogosultságának elismerését.

Amit nem tudsz magadban magadból elfogadni, azt mind rá fogod vetíteni a társadra. És akkor az, ha megfeszül, sem lesz képes megfelelően értékes ajándék lenni számodra. És ha ez így van, akkor már nem egészen áll fenn az, hogy tudatos ajándék valaki.

A kapcsolatokat is fel lehetne így fogni - ajándék mindegyik, hogy tanulhassak belőle. Ettől leszek én is egyre tudatosabb és értékesebb ajándék.

De ezt mindenki betéve tudja. Mégis, amikor ott a szituáció, és ajándékba adhatnánk magunkat, szimpla tükör lesz belőlünk. Még akkor is, ha már elég tudatosnak képzeljük magunkat.

Még jó, hogy gyerekek születhetnek nem egészen tudatos szülőktől is... Meg is szívják jónéhányan! :DDD

H: Az ittmaradottak karmája is
2010. nov. 19. péntek 10:29
/Amikor a hitem meginog/

...belefonódik a történésbe, csak nekik még tovább kell játszani a performanszban.

H: Bingó!
2010. nov. 19. péntek 10:19
/Mennyi szeretetre futja?!/

A szeretet szintenként tágul... Az agyalós szinten csak akkor képes megnyilvánulni, ha valaki megért valamit. Pláne ha az alatta lévő szívcsakrás szinten sem volt kiteljesedés.

Ez komolyan képes visszatartani egy rációs szintű Gondolatorientáltat az Univerzumba, és végső soron az önmagába vetett Hit kifejlődésétől. Mert a rációs szintű azonosulások miatt a szeretet nem tud még feltétlenebbé tágulni, hogy az is beleférjen, aki nem úgy gondolja (egy szinttel lejjebb aki nem úgy hiszi).

Sokszor azt hiszem, ezért marjuk itt olyan vehemenciával egymást, mert sokan ezen a szinten tartunk.

H: Semmi okosat nem tudok ideírni
2010. nov. 19. péntek 10:08
/Amikor a hitem meginog/

Ez az, amit a modern nyugati életfilozófia nem képes elfogadni és magyarázni. A vallásos talán elfogadja, hogy Isten így akarta, és ő jobban tudja.

A keleti tanok a belenyugváson kívül karmikus összefonódásokat keresnének a tragédia mögött. Minél nagyobb az emberveszteség, annál inkább csoportkarma jellegű a történés.

De, hogy ami információt ezzel kapcsolatban bárki le tud hozni, és abból mi igaz - megint csak a Teremtő tudhatja.

Szomorú.

De az Élet örök...

H: Ebből az következik
2010. nov. 19. péntek 09:57
/Miért fontos a házasság?/

... hogy minden ilyen komoly lépés előtt illene elmenni hellingerezni? Megnézni a családi erővonalakat, kompatibilitásokat?

Nyilván ez felülírná azt a bölcsességet, hogy minden kapcsolatban fejlődsz, úgy ahogyan kikapod. Mert ha megvan a lehetőséged és tudomásod róla, hogy megnézhesd és kiválaszd, melyikben fejlődhetsz a legjobban, akkor meg is kell tenni azt. Ha ott tartasz, hogy észlelni vagy képes az elméd működését és következményeit, akkor adott az irányítás lehetősége is. Egyre inkább sorsa alakítójává válik az ember fia meg a lánya.

Nem vezetne ez oda, hogy a könnyebb feladatokat választanánk? Egyáltalán, van-e ilyen prevenciós lehetőség a Hellingerben, kitaláltak már ilyen jellegű alkalmazást? Ildikó?

Izgalmas kérdések! (Hagyjuk már Pétert békén, ő kiveszi ebből azt, amire szüksége van)

H: Szó nincs büntetésről
2010. nov. 19. péntek 09:32
/Az öreg halász és a tenger, avagy hogyan veszítjük el a hitünket/

Ezt csak magunkban generáljuk, illetve büntetjük mi magunkat azzal, hogy elszigetelődünk ettől a kegyelmi állapottól. Istennek ilyen esze ágában sincs velünk foglalkozni.

Ebben a tudatállapotban egyszerűen jobb lenni, mint egós, önös vágyból akarós üzemmódban cselekedni. Miért cserélne fel bárki egy tágabb, áramlóbb, szeretetteljesebb, elfogadóbb tudatállapotot egy beszűkültebbre, amiben sokkal több a szenvedés?

Feltéve, ha már megtanultuk megtartani magunkat benne. Mert időnként átérezni, csak odalátogatni, vagy talán még feljebb - az nem olyan, mint benne lenni, felülről tudatosan kilépni belőle, és "visszaszűkülni" egy alacsonyabb szintre, ha erre van éppen szükség és úgy döntök.

H: Akkor még ne házasodj!
2010. nov. 18. csütörtök 23:24
/Miért fontos a házasság?/

...:DDD

H: Szerintetek
2010. nov. 18. csütörtök 22:56
/Miért fontos a házasság?/

... van valami abban, hogy ha valaki Istennek még nem tudja odaadni magát (érts spirituálisan éretlen), akkor egy másik embernek sem igazán képes?

Merthogy a házasságnak valahol ebben volna értelme. (Egósan házasodni... brrr!)

Hogy tudatos ajándéka lehess a másiknak. Meg viszont.

H: Áramlás
2010. nov. 18. csütörtök 22:43
/Az öreg halász és a tenger, avagy hogyan veszítjük el a hitünket/

Nagyon jó téma, Csaesz!

Az Integrálszichológiában a 7. tudatossági szint - rendszeráramlásnak nevezik, amikor már nem akarsz saját akaratodból semmit. Csak figyeled, hogy mi történik... Lássuk csak mi akar itt kibontakozni?

És segítesz neki megszületni. S ha ez téged tovább visz utadon - benne élsz egy darabig, együtt áramolsz vele. Ha nem - akkor hagyod tovább menni és várod a következő áramlatot.

Benne lenni a Taoban, a Flowban: Uram, legyen meg a Te Akaratod!... És add, hogy képes legyek mindenkor felismerni, és legyen erőm megcselekedni azt.

H: Jut eszembe
2010. nov. 15. hétfő 22:32
/isten/

Henrypotterül muglinak hívják a szkeptikusokat...:DD

De, mint a Fbookon is írtam, én nem akarlak semmiről meggyőzni. Szabad akaratodból eldöntheted, hogy jó-e neked továbbra is abban a világban, vagy továbblépsz.

Azért titkon remélem, nem hiába pazaroltam(tunk) el ennyi billentyű leütést teljesen fölöslegesen. :DDD