Szeretném hálámat kifejezni az égieknek a zöldszeművel az élen, akik nagyon érzem, velem vannak az utamon, segítenek bármiben, amiben kérem... Erős a jelenlétük az életemben, nélkülük lehet, nem menne ilyen mértékben a tisztulás, gyógyulás.

Hálás vagyok földi tanítóimnak, sokat, nagyon sokat fejlődöm szerető inspirálásuk és meglátásaik által.

Köszönöm a szüleimnek, hogy lehetőséget adtak az életre, és egy nem túl átlagos életkezdéssel elősegítették fejlődésemet, tapasztalataim és bölcsességem gyarapodását.

Nagy-nagy szeretettel és hálával gondolok arra a 13 éves kislányra, aki anno a felemelkedést választotta, és önnön erejéből elindult a lélekfejlődés útján. Nagyon büszke vagyok rá mind a mai napig, nélküle nem tartanék itt, ahol most vagyok...

És hálás vagyok Inyónak, aki kitalálta ezt a köszönet falat, jó volt mindezt megfogalmazni és leírni. :-)

Nem lehet, hogy szintén Benned gátolja valami azt, hogy olyan embereket tudjál bevonzani, akikre igazán vágysz?
Mert amióta feloldottam az előzőleg említett blokkomat, azóta velem pl. igen érdekes dolgok történnek...:)

Úgy tudom, hogy a fenti dolgot kiválthatjuk azzal, ha megtervezett életutunkat sikerrel bejárjuk. A hosszú fájós betegségekkel a lélek csak önmagát váltja meg, mint utolsó kényszerítő erőt veti be arra, hogy hátha a szenvedés meghozza az egó térdreborulását.

szeretteim elvesztése: nagy lelki fájdalom, hirtelen kell őt elengednem, félelem az élet bizonytalanságától, tehetetlenség-érzés, félelem szeretteim haldoklásának látványától, szenvedésüktől, kiszolgáltatottságuktól

saját halálomtól nem félek, inkább csak a haldoklás testi fájdalmaitól. Jó volna ágyban, párnák közt, álmomban...