Önismeret | Önmegvalósítás.hu

Önismeret

Ha kérdésed van önismeretről, a személyiség működéséről vagy önismereti problémamegoldásról, akkor azt itt tedd fel, és remélhetőleg kielégítő választ kapsz majd rá!

1991-ben végeztem el a trad. reiki tanfolyamot. Tanultam még pszichotronikát, kineziológiát, radiesztéziát, feng shuit, meditációs és gyógyító technikákat.

1994-ben tanári pályámat hátrahagyva kezdtem meg trad. reiki mesteri, tanári utamat.

2003. szeptembere óta az Öt Kapu Szellemi Iskolát irányítom.

Azt hiszem érdemes volt a megélhetés kapcsán a halál befogadásával foglalkoznom - szerintem érdemes befogadni mindenféle dolgot -, mert este 6 órakor csöngetett a kaputelefonomon Heidi, hogy van e kedvem és időm kitakarítani egy apartmant.

Hát persze, hogy van!

Ez volt a második alakalom, hogy munkát kaptam és fizetést.

Még San Lorenzoban, amikor otthont kerestem, belefutottam egy temetésbe. Előszór csak azt vettem észre, hogy a templomban és körülötte milyen sok ember van. Azt hittem, hogy hamarosan kezdődik a mise, és ezért gyűltek ennyien össze. Csak órák múlva jöttem rá - az egész napot ebben a városban töltöttem -, hogy egy ember halála hozta őket össze, amikor találkoztam a szembejövő gyászmenettel.

Egy másik temetést napokkal később a tv közvetített. Ekkor már nagyon gyanús volt a dolog, hogy mi közöm nekem ehhez?!

A nem szó valódi, vagyis értelmünkkel felfogható jelentésével 2-3 éves korunkban találkozunk. Ilyenkor a kisgyermek elkezd ráérezni a nem szó jelentésére. Rájön, hogy ha kimondja valamire, hogy NEM, akkor az általában nem fog megtörténni. Ezt a gyermekek nagyon szokták élvezni. Akkor van gond, amikor a gyermek kapja a nem szót. Nnna, ilyenkor jön a hiszti, a toporzékolás, no meg az, hogy a szép tiszta ruhájában belevágja magát a sárba.

reggeli.jpg

Ismét kiborultam!!!

Már reggel kezdődött. A párom frissen, üdén készíti a reggelit és a gyerekeket hívja az asztalhoz falatozni. Engem NEM! A feltűnőség kedvéért az asztal körül, a konyhában sertepertéltem, de még így sem voltam elég feltűnő! Még most sem mondta, hogy: Gyere, Kedvesem te is reggelizni! Vártam ezeket a szavakat, de mindhiába!

Gondoltam, akkor veszek elő magamnak tányért és leülök én is, mert nagyon éhes voltam. Nem bírtam tovább várni a kedves invitálásra!:-)

Mit is írhatnék? Talán azt, hogy érzelmileg túlcsordulva és zavartan ülök a gép előtt és egyre az zakatol az agyamban, hogy egy 6 éves kislány vagyok, aki burokban nevelkedett és akinek így jó volt.
Egészen 8 éves koráig. Amikor mással beszélek, még mindig olyan szavakat használok, mint "tessék megengedni", tetszik tudni stb.
Mostanában látom és hallom magam ahogy beszélek, de csak most tudatosult, hogy ez a kislány létezik.

Már Magyarországon felvettem a kapcsolatot két magyar lánnyal, akik kb. féléve a szigeten laknak. Nagyon aranyosak voltak! Kiderült, hogy az addigi albérletüket felmondták és már ki is néztek maguknak egy nagyobb házat, amihez egy harmadik bérlőtársat keresnek. Tehát jól indult a dolog, de aztán ahogy folyamatosan dolgoztam magamban azon, hogy hogyan szeretnék élni, éreztem, hogy valami megváltozott. Az indulás előtti héten megtudtam, hogy nem sikerült a kiszemelt házat kibérelniük és inkább megmaradnak kettesben. De megadták azt a címet, ahol eddig laktak.

Másfél hét után van személyazonosító számom és rezidens vagyok Spanyolföldön, vízen, levegőben - egy újabb csoda - és ami a legfontosabb, hogy már nem kapok frászt, amikor hozzám szólnak. Aki ismer, az tudja, hogy ez a leggyengébb láncszemem.

Tartalom átvétel