Mindenféle | Önmegvalósítás.hu

Mindenféle

Sziasztok. A helyzet a következő,mindig is különc gyerek voltam,jelenleg 24 éves vagyok. Mostanában nagyon nehéz minden,régóta van egy lány az életemben,akiről tudom,hogy szeretem,de egyszerűen elnyomom az érzéseim (még magamnak sem vallom be őket,inkább csak elfutok és elhitetem,hogy nem így van) ,mert félek a boldogságtól. Rengeteget szenvedtem az elmúlt években, Crohn betegséggel is diagnosztizáltak,aztán javult a helyzet....viszont mostanában kezdi feladni a reményt,mert úgy érzi képes lennék arra,hogy véghezvigyem a dolgokat,még sem fogom tenni.

Rendre a kapcsolatok útvesztőjében találom magamat. Nem vadászok, hanem nyitott szemmel járok, hogy nehogy elmenjek a nagy Ő mellett. Találkozom, ismerkedem lányokkal, akik 1-2 beszélgetés során kinyílnak és megmutatják magukat. Problémáikat, gondjaikat, titkaikat, vágyaikat, álmaikat. Tudom mekkora felelősség, és tisztesség, hogy rám bízzák "magukat". Általában nincs is ezzel gond. Végre találkozom egy "olyan szép virágszállal, kinek lelkének illata menten rabul ejt, s csodálom szirmait".

A hétvégén rengeteget sétáltam. Közben egyszer csak eszembe jutoot, hogy megfigyelem, mit csinálok, mikor monoton - odafigyelést nem igénylő tevékenységet végzek. (Ilyesmi lehet a hosszú séta egyedül, a motorozás egyhangú útszakaszon, kerékpározás, kocogás, stb..
És vajon mások mit csinálnak ilyenkor?

Fogmosás közben én pl. programozom magam, hogyminden sikerüljön. (agykontrol könyv hatása sok-sok év után is)
Bukósisak alatt vagy magányos séta esetén, ha várok valakit, akkor van, hogy dúdolok, éneklek. (Igazán pocsék hangom van.)

A héten Sanyi elfogadás Cd-éit hallgattam, gyakoroltam.

Mikor elkeztem az Eggyévállás gyakorlatokat, a munkahelyen szinte sorba álltak azok a csajok, akikkel eddig vagy témám sem volt soha a 4 év alatt, vagy valami miatt, egyenesen zavartak engem.

Ráadásul, én menekülőre is fogtam magam, próbáltam kerülni őket, mondván, csak sorban, nem aztán itt hirtelen mindenkit befogadok, erre nem vagyok én még képes. 

Két éve kezdődött a kapcsolatunk..Fellegekben éreztem magam és úgy éreztem,megtaláltam a lelki társamat. Sokat beszélgettünk, főztünk stb. Távol éltünk egymástól. De, amikor találkoztunk mindig újra és újra belobbant a szerelem. Egyre többet gondolkodtunk rajta, hogy összeköltözzünk-e.. Párom cukorbeteg (amire nem hajlandó vigyázni, nagyon sok édességet eszik..) és már van egy gyermeke is. Ezt valahogy addig el tudtam fogadni. Miután összeköltöztünk, úgy éreztem, hogy feladtam az álmaimat. Úgy érzem, hogy nem tudok önmagam lenni és ennek már másfél éve. Többen próbáltak segíteni.

Úgy gondolom, a meditáció témája körül nagyon sok a félreértés.
Anélkül, hogy most belemennék abba, hogy mi is a meditáció, beszéljünk kicsit az éberségről, ami a meditáció témájával nagyon is összefügg.

A tudatosság szempontjából a valóban éber állapot egy igen nyugodt, békés, tiszta tudatállapot. Ha éber vagy, éber állapotban éled az életed, akkor ez az állapot jellemző rád, ami sajnos ma még mindig kevesekről mondható el, bár -a tendenciákat figyelve- napról napra több és több emberre.

Tény, hogy ha valóban éber vagy, az éjjeli álmod is nyugodtabb.

lotusz.jpg

Egy előadáson járt az elmúlt napokban, várta mert kíváncsi volt milyen élményekben lesz része. Egy színész volt az előadó, ezért érdekelte, hogy vajon milyen témáról fog előadást tartani. Szeretett új dolgokkal ismerkedni, ilyen téren nagyon nyitott volt, legalább is ezt gondolta magáról.
Az este elég érdekesen sikeredett.

Nagyon kiábrándító gondolatmenetem volt.Meghagyom számotokra,döntsd el,hogyan látod.
Kezdjük Buddhával.Biztos vagyok benne,hogy nagyszerübb és nagyobbképességü embert még nem hordott
a Föld a hátán.Kivéve talán Jézust.Abban a korban amikor éltek,az emberek nem nagyon értették őket,mert nagyon távoli tudatszinten éltek.A mai "emberhez"képest állatként.Ezért nagyon sajnálom mindkettőt.
Az a kérdés,hogy mi változott az emberben 2500-2000 év allatt?Persze tudati szinten.

Úgy határoztam, hogy elkezdem ezt a blogot. Leginkább nekem jó az, ha valahol rendszerezni tudom a dolgokat, amik a lelkivilágomban történnek, de talán másoknak is segítek vele.

38750598.jpg

Véleményem szerint életünk jogosítványának első része arról kell, hogy szóljon, hogy valóban irányítsuk életünket. Ez a kezdet, nem a vég. A végén jön az életbajnokság: vagyis műalkotássá teljesítjük ki a saját életünket. Induljunk el, éljük az utunkat, az életünket, végre felnőjünk!

Szívalakúföld.jpg

Szerintetek ha valaki tartozik egy bizonyos nézetű csoporthoz, legyen ez vallási, politikai vagy egyéb csoport, az biztosan nem tudja elérni az egységérzetet, ameddig a csoporthoz tartozik szíve szerint? Vagy ugyanez a kérdés: ha valaki a nemzetét nagy családjának érzi, és kitart mellette, az már biztosan nem tartja a többi nemzet tagjait embertársának, tehát nem érezheti az egységet? Szerintem nem így van, még a kérdés is furán hangzik, de előző blogomban történt beszélgetés juttatta eszembe, hogy írok erről.

Pályafutás: Létszakasz mely emberinek nevezett testben feladatok, legfőképpen tanulás és önfejlesztés elvégzését jelenti.

Létszakasz: Valós létezésünk egy adott szakasza, mely a földi 3D-s fizikai síkhoz köt.
Teljes létünk, a földi halállal nem szűnik meg, pusztán kibújunk testbörtönünkből, és összegezzük földi pályafutásunk eredményességét. Ha hiányosságok vannak, újra születünk, egy új testbe, és elvégezzük életfeladatunk, hiányos feladatait. Ehhez akár több száz újraszületés során jutunk el.

l7721960.jpg

A nagy kérdés: Mire való a tudat hatalma? Hogyan állíthatjuk a boldogságunk szolgálatába az önismeretet/tudatosságot?

Vajon az-e a dolgunk, hogy amikor felismertük a blokkjainkat, tudatosan kezelve helyreállítsuk azokat a "természetes" működéseket, amelyek eddig blokkolva voltak? vajon képes -e erre az emberi tudatosság?

Van-e ennek a képességnek határa? És ha igen hol? (Ha Jézus fel tudta támasztani a halottat, meg magát is, akkor vissza tudjuk-e növeszteni mondjuk a levágott lábunkat - vagy éppenséggel a velünk meg nem született epeútjainkat????)

A Magyar Korona és a Koronázási ékszerek.jpg

Végülis, az eredeti témára visszatéreve, hogy mi lessz velünk? választ még mindíg nem kaptam. -És nem azért, mint Karmatörlő mondja, hülye kérdésre csak hülye válasz létezik.- Ezek szerinted hülyébb kérdések, mint, mondjuk a Dalai Láma szemüvege? -Hülye kérdés a Magyarság kérdése, vagy, nem? - szerintetek az? Megmondom őszintén, ebből a vitából, én csak annyit látok, hogy, mi olyanok vagyunk itt kicsiben, mint a politikusok a Parlementben.