Legjobb barátnő?
Rendre a kapcsolatok útvesztőjében találom magamat. Nem vadászok, hanem nyitott szemmel járok, hogy nehogy elmenjek a nagy Ő mellett. Találkozom, ismerkedem lányokkal, akik 1-2 beszélgetés során kinyílnak és megmutatják magukat. Problémáikat, gondjaikat, titkaikat, vágyaikat, álmaikat. Tudom mekkora felelősség, és tisztesség, hogy rám bízzák "magukat". Általában nincs is ezzel gond. Végre találkozom egy "olyan szép virágszállal, kinek lelkének illata menten rabul ejt, s csodálom szirmait". Természetesen egy két beszélgetés és már ő is a "legjobb barátnőjének érez". Bennem pedig ott van a szabad akarat dilemmája.
A Következő ebben az esetben: mivel titkokat bíz rám, megosztja bensőjét, s én tudom, ez milyen nagy és fontos dolog a számára, hiszen nem nyílik meg akárkinek és mennyire nagy bizalommal fordul felém; s az iránta érzett szerelmen túl megjelenik A szerelem!
Ha közeledni próbálok, visszaélek a bizalmával, ha nem teszem nekem okoz lelki feszültséget, hiszen a bennem születő érzésről nem tehetek. Természetesen Úriember módjára tisztességes maradok (most már....) s elfogadom azt az érzést, amit ő enged? illetve lebeszélem magamat a szerelmen túli szerelemről.
Nem tudom jobban megfogalmazni jelenleg, de remélem értitek?!
Fiúk, találkoztatok már ezzel?
Lányok, Ti hogyan élitek meg ennek a másik oldalát?
Tényleg kíváncsi vagyok a véleményekre, és most a végére a szokásos feszültségoldásom:
Bú elől Búva fordulok magamba
s rejtem ujjaim közé könnyeim
hiába is, hisz nem is sírok,
áradok
elrejtlek valami titkos helyre
még magam sem talállak
ölelésed illatába temetem
magam
lágy szorításom súgja:
velem vagy
belémfeledkeztél
s én eltévedtem....
Hozzászólások
53 hozzászólásAki a viszonzás reményében szeret, csak az idejét vesztegeti.
Csak te tartasz foglyul engem
S csak a szívem csupa seb;
A neveddel ajkaimon
Halok meg! - úgy édesebb.
József Attila
hát, én ezt sajnos nem értem....:( így aztán nem értem azt sem, hogy most mi a problémád. Kifejted?
Mivel rám bíznak titkokat, félelmeket, és megmutatják magukat (ami féltve őrzött kincsük, a gondolataik, őszinte érzelmeik stb) a lényeg, hogy mernek őszinték lenni velem. Ami a probléma, hogy A lány aki így megnyílt s engem megérintett jelen esetben.... ha megpróbálok közeledni felé szerelmetes szerelemmel, akkor úgy zár össze, mint egy virág, mely a legkisebb rezdüléstől megrémül. s bánja hogy félreértettem őszinteségét és nyíltságát és úgy érzi, hogy én visszaélek ezzel a fajta bizalommal amit ő belémfektetett.
már korábban is előfordult ilyesmi.
Amit még fontosnak tartok leírni, hogy nem úgy kell elképzelni engem, aki lihegv eráveti magát minden lányra, aki őszinte vele. Nagyon ritkán kelti fel a figyelmem egy egy lány. és nem a tettei, hanem a kicsi lelke.
s ez engem is sokszor megakaszt: tényleg visszaéltem a bizalmával és én én támasztottam elvárásokat, belevetítek érzéseket? de egyszerűen csak jön az érzés a semmiből. azon kapom magamat, hogy "Atya ég" és egyszerűen minden gondolatom részévé válik... és elvárok és akarok.
elvárom, hogy viszonozza és elvárom, hogy igenis, tessék engem szeretni.
nos azt tudom hogy ez nem helyes. elvárások, ugyanakkor ez nem csupán elvárás hanem érzés.
na ilyen összevisszaság van bennem
most próbálom magamat rendszerezni, és ismerek fel dolgokat....
ez a problémám...
most zavart vagyok és össze vissza írok. kérlek nézzétek el nekem....
Te csak irj, Vándorlélek.
Csaesz, erre a képedre ha ránézek, akkor a belógó haj olyan, mintha tetkód lenne és egy baromira kigyúrt karod... :) Smile...
Jólvanna, majd lecserélem, ha lesz jobb! :-)
Ismerős a szitu. Perpill én még olyan vagyok, hogy aki kedves velem és/vagy megnyílik, akkor rá tudnék moccanni. És valamikor meg is teszem és marad az udvarias visszautasítás(aranyos vagy, DE... broáf)
Ezen én is filóztam és/vagy kibuktam, amikor a sokadik csajszi nyögte be, hogy szinte olyan vagyok, mintha barátnője lennék... argh! Sanyi egy korábbi, hasonló kérdésemre adott válaszát idézem nem szó szerint, hanem inkább tartalmilag, hogy tudat alatt valahol elszabotálom magamnak a kapcsolatot. Valami ilyesmi lehet ez is.
Másik magyarázat, amit magamban próbáltam fejtegetni, hogy ha "barátnőként" néz rám egy nő, akkor nem férfinak lát.. ergó, minden másnak, csak nem férfinak... szal, valahol bennem nincs helyén a férfiasság témaköre.
Persze, voltam lelkiszemetes láda... így is hívhatjuk ezt... persze, gondját baját velem beszélte meg, de a csókot más kapta... :S meg mást is. Ez, magamból kiindúlva, túlzott para, hogy ha nem vagyok "jó"" fiú, akkor elvesztem a szimpátiáját és ugrott a nő... f....om, ugrojon! Nem kell mindig kedvesnek lenni. Ha valóban lelki szemetes láda kell, akkor keressen nő neműt.
Én is sokáig reménykedtem abba lányba, akivel olyan "bizalmi" kapcsolatban voltunk... miatta még az akkori dolgaimat is megváltoztattam(új stílus, ruha, stb) és mit kaptam? lószart! Félreértettem a dolgokat és amikor többet akartam el lettem távolítva és már akkor is hoztam a "VÉRSZÍVÓ :S" formám és rányomultam.
Szóval, választhatsz. Vagy esélyes férfi leszel, de akkor "bukott" a női lélek megismerése, stb. Nem könnyű döntés, mivel át köll értékekelni az eddigi hozzáállásod. Vagy maradsz kedves pasi, de akkor mézescsupor csak kívülről nyalható... szerintem.
Eddig úgy tapasztaltam, hogy ha egy nő "megtisztel a bizalmával" és elmondja a dolgait mondjuk pasi gondok, lelki gondjai, stb, akkor amikor új pasija lesz, új akármi, "korszakot" vált, akkor le is cserél és látványosan megváltozik a kapcsolatotok minőség, hanyatlás, stb...
Persze, az is jó kérdés, hogy én miért kaptam ezeket... Az másik jó kérdés, hogy Te miért kapod ezeket? Mit kellene tanulnod? Változtatnod és hogy vannak a külső/belső dolgok benned a csajokkal?
Te megnyílsz a nőnek? Mesélsz magadról? Érdekli? Kíváncsi rád? Vannak önző nők is.......... alapjába, as I know, a nők szeressék kibeszélni a dolgaikat, elmondani, kimondani, csacsogni, stb... aztán lényegében a nagy feszkó lement és után azt olyan kutya a szarát stílusban megy/mehet tovább... persze, nem biztos, ezekkel találkoztam én vagyis ilyenekkel van dolgom...
Nem nagyon figyelek, hogy ha egy nő a "hülyeségeivel jön", mert:
1, máshol járok vele kapcsolatban
2, csipke bokor vessző
3, élvezem, hogy figyel rám, törődik velem(bullshit!, de etől még így (akarom) érzékelem)
4, nem hiányzik a szemetesládaság, párszor beledőltem ezen késembe. :( ez van! Kell(ett)!
Fordított helyzetben, ha én pl megcsinálnám, hogy ráöntöm a hisztim egy nőre, ami volt párszor, akkor töketlen lúzernak nézett, hisztis gyereknek.... szó szó, igaz perpill mindkettő... szóval, szerintem az esetek nagy részében nem az a jellemző, hogy belé(m/d) szeret egy ilyenért... inkább keres egy tökös inast, szerintem.
argh!
én perpill itt valahol járok "ebben" a kérdésben...
Hát valami hasonló van, de persze mégis más.......
Szóval, én is őszinte vagyok, és megnyílok, akkor főleg igazán, amikor Ráismerek az érzésre. Engem szerencsére nem hagynak ott, mint a kutyus azt a bizonyosat. megmarad a kapcsolat, persze van hogy kicsit meglágyul, de ott van, és ha szükségesnek érzi, akkor tudja, hogy jöhet bajával-gondjával. Nem szeretem ezt a lelki "szemetesláda" kifejezést, (és ez most nem Neked szól) mert én becsülöm, és nagyraértékelem ha valaki megosztja velem a dolgait, és általában nem csak elsírja magát, hanem tényleg beszélgetünk és én pedig segítem, hogy visszataláljon önmagához. ezért van az, hogy pl X év szünet után felbukkannak múltbéli alakok és ugyan ott folytatjuk, mikor elváltunk...
Úgy érzem, hogy nekem ez az utam része. Segíteni másoknak problémáik megoldásában, leküzdésében, és érzem is ehhez az erőt, képességet, adottságot. De én is ember, s így van , hogy a vágyaim előbbre helyeződnek mások problémáinál.(ezt nem tartom jónak) S ilyenkor nem tudok rájuk oly módon figyelni, ahogyan azt tennem kellene. Ezt most pont megéltem e lány kapcsán, pedig ott ült velem szemben akivel éppen beszéltem. De felismertem, a helyzetet és ráébredtem közben. Így "visszafordultam" s mikor befejeztük a beszélgetést, fordultam a lányhoz....ismét. és megjelenik bennem az iránta érzett vágyódásom. megláttam a lelkének egy kicsi szeletét, és azt érzem, hogy még még, jobban meg szeretném ismerni. Lehet hogy ez az egó akarása, de a háttérban ott van egy mély érzelem.
Nem gondolom, hogy "tökösségemmel" lenne problémám. magamat már jóideje elfogadom...
nos én itt tartok, így látom, de változik ez is.
"Nem vadászok, hanem nyitott szemmel járok, hogy nehogy elmenjek a nagy Ő mellett. "
Nyitott szemmel mégis inkább csak vadászni lehet, ezért van, hogy a nagy Ő helyett sok szép lelkű, szép testű kis ő kerül az ember útjába, s ha szerelmes típus vagy, akkor mindenkiben megérzed kicsit azt, akit keresel...:)
Ő viszont csak akkor talál rád, ha már valóban felkészültél a fogadására.
Csukd be nyugodtan a szemedet Cimbora, és várd meg, vagy inkább csak engedd, hogy helyette a Szíved nyíljon kicsikét.
Mint minden más, a Csoda is akkor érkezik, amikor minden tekintetben eljön az Ideje.:)
Ha a jelenlegi "széplelkű" nem ismert Rád, annak csak az az oka, hogy nem Te rendeltettél Neki.:(
Le lehet tépni virágokat csupán a pillanatnyi élvezetért is, de annak öröme soha nem adhat olyan teljességet, mint amikor naponta látod, érzed, nyomon követheted a kibontakozását...
:)
Na az ilyen szavak azok amik lecsillapítják a háborgó tengert is a vihar közepén...
Nem tépkedem a virágot, már nem. Sokszor odanyúlok, hogy leszedjem, de már megállom, és inkább arra sétálok másnap is....
köszi...
Fiuk! fiuk!- ti drága lelkek!
Ötven évesen én már nem biztos, hogy hasznos tanácsot tudok adni nektek, de mint asztrológus talán igen.
Azt hogy férfi vagyok, elsősorban, vagy eleinte a külsővel kell megmutatni. Vagyis ki kell mutatni a Marsot, mert enélkül tényleg csak barátnőként lát.
Első és legfontosabb, hogy színesen kell öltözni, és nem feketébe,, vagy fehérbe. Ez a gyász, a magány színe, és ha belegondoltok, az állatvilágban is mindig a hímneműek a cifrábbak (kakas, pulyka).
Ha felveszel egy fekete farmert meg egy fehér pólót, biztos hogy nem a férfiasságodat fogod hangsúlyozni.
Aztán lehetőleg inget és ne pólót, mert a pólónak kerek a nyaka, és ez megint nem jó. Később amikor a Napot kell majd hangsúlyozni már elfogadható, de ha udvarolni akarsz akkor nem. Ha már ing, akkor mindenképp hosszú ujjú és nem rövid. Ez is nagyon fontos, és ezért sem nagyon jók a pólók.
Fekete nadrág egy piros inggel, már maga a Plútó (szenvedély szerelem vágy) Nincs olyan nő, akiben ne ébredne fel a vágy, hogy ,,ki kell gombolgatnom ezt az inget".
Aztán a kézfejre adott puszi!!---Nem is gondolnátok, hogy mekkora jelentősége van. Hiába no! Régen még tudták ezeket nagyon.
Nem csak a férfiak, hanem a nők is. Ma ugyan nem szokás a kézcsók, de ha egy arra alkalmas pillanatban csak úgy véletlen megpuszilod a kézfejét vagy az ujjait , nem hiszem hogy eszébe jut a barátnőjét látni benned. Csak a kézfejét !!!! és nem a nyakát vagy az arcát! --azt majd később.
Mi van még?- semmiképp ne hordj ezüst ékszert, se a nyakadba, se a füledbe. A füledbe semmilyent ha lehet.
Lehet hogy most mosolyogtok, de bizony a tudatalattink ezeket veszi elsőnek, és hiába akarsz közeledni, ha a külsőd, a mozdulataid mást mutatnak
Amit leírtam mind férfias Mars-i szimbólumok. Mások kellenek akkor, ha meg akarod kérni a kezét.
Annyi minden kis trükk van a lányoknak is!!--ha tudnák!
Noa
Bizonyára igazad van, már ami a hódítás apró kis trükkjeit illeti, de csak a vadászat, az "áldozat" becserkészése szempontjából lehet gyakorlati haszna.:)
Ha jól értelmezem, akkor Barátunk a Társát keresi akivel Egy lehet, és ebben az esetben a férfi egyéniségétől idegen öltözködés, a pillanat kedvéért felvett viselkedési minták kis idő múlva lufiként durrannak szét.
A magam részéről úgy érezném, becsapom vele azt, akit nagyon szeretnék magam mellett tudni, hazugsággal indulna a kapcsolat, annak pedig soha nem lehet jó vége, mert egyszer csak mindenképpen eljön az igazság pillanata...
Szerintem mégis csak jobb őszintén, magunkat adni...:-))
Valahogy így...
http://www.youtube.com/watch?v=zQMG2ubmu4E
Kedves Noa!
Leírnál a női trükkök közül is párat? Csak az érdekesség/összehasonlíthatóság kedvéért.
Köszönöm szépen :)
Szia klapaucius!
,,Leírnál a női trükkök közül is párat? Csak az érdekesség/összehasonlíthatóság kedvéért."
Biztos hogy ezert erdekel?
Hm?
Szia Noa!
Mindig nagyon örülünk ha feltünsz az oldalon!
Javaslatom,hogy ez a tema egy bövebb beszelgetest erdemel.
Persze hogy kiväncsiak vagyunk az apro trükkökre!
Nem csak a kiväncsisäg hajt bennünket,hanem szeretnenk hasznät venni is!
(bocsi amert többes szämban irok,de ugy erzem beszelhetek mäsok neveben) ...is
Üdv!Erika
haha. na igen. kérjük a külön topicot :)
Kedves Vándorlélek!
Olvasva blogodat és korábbi hozzászólásaidat úgy érzékelem, hogy a gondolataid most zabolátlan, szertelen verebekként repkednek megerősítő morzsák után. Kellene a rend, igen.
Ne agyalj annyit kérlek.
Üresítsd ki magad, küldd el szeretettel ezeket a bénító, kétséget jelző gondolatokat!
Szellőztess! Tedd ki a Napra magad!
A külvilágban keresed magad, tükrök kellenek Neked?
Ott vannak: körülményes, olykor szívszaggató történeteket kapsz a "barátnőktől", ahelyett, hogy Rád figyelnének. Elbeszéltek egymás mellett. Ne haragudj, hogy ezt mondom, de az az érzésem, hogy Te sem vagy képes igazából rájuk figyelni. Pedig próbálod a /barát/nőt elfogadni, de ezt inkább -érzésem szerint - a ráció mentén, semmint a benned lévő állapot miatt. Mert ehhez önmagad feltétel nélküli szeretete kell majd. Ezen dolgozol most kedves Vándorlélek, ehhez kapod a tapasztalásokat.
Coelho szerint /nem szó szerint/: mindannyian tudunk szeretni, ezzel az adottsággal születtünk. Életünk során viszont rengeteg olyan érzelmet is megéltünk, ami messzire lendített ettől. Hogy visszaemlékezzünk,hogy szerettünk, el kell égetnünk e sok megélt -olykor fájdalmas- érzelmet. Ehhez újra kell élnünk örömet, fájdalmat majd újra örömet és fájdalmat....míg végre letisztul a Lényeg.
E lehetőség ott van minden új találkozásodban Vándorlélek...
Szeretem olvasni a verseidet, érzékeny rezdülései ők a Lelkednek.
Én is küldök egy biztató versidézetet Neked, Reményik Sándortól:
"Minden lélekben van egy kis szivárvány,
Kis csapóhíd, amelyet lebocsát,
Hogy egy másik lélek átmehessen rajta, -
Ennek a hídnak hídpillére nincsen,
Ezt a hidacskát csak az Isten tartja,
Az Isten, aki a szívekbe lát."
Szeretettel:
szeklice
Szeretlek Szeklice
Kivánom a legjobbakat...
Sok sikert.
Fogadom!!
És küldöm Feléd is:-)
szeklice
látom magamban a zavart és kapkodást. A férfiasságom megélésével, és megjelenésemmel nem érzem, hogy gondom lenne, és nem is a Nők figyelmére vágyom... Egyébként ha már asztrológia akkor bika vagyok, és a nevem jelentése egyrészt Mars istennek szentelt, másrészt a határvidék őrzője....
tényleg kapkodok, mert hatalmas a vágy bennem a társ iránt. ugyanakkor az erdőben egyedül ülve érem el a legnagyobb csendet magamban. olyan társra vágyok, aki látja, hogy én én vagyok, és olyannak fogad el, amilyen vagyok. Nem azért, mert külső megerősítésre van szükségem, vagy mások által kívánom meghatározni önnönmagamat. Rengeteg szerepet aggattam korábban magamra és sok álarcot mindehez. De elkezdtem ledobálni őket és őszintén élni érezni és beszélni. Sajnos az emberek ezt nem tudják hova tenni. fura az ősszínteségem, és az ahogyan gondolkodom és ahogyan cselekszem. van aki jólelkű papnak érez, van aki középkori lovagnak. azt mondják árad belőlem a nyugalom és megnyugvás....
pedig ti is látjátok, hogy olykor olykor összecsapok magammal. Azt képzelem, hogy az a dolgom, hogy minden emberen segítsek, hogy minden embert meg kell hallgassak, és segítsek neki ráébredni dolgokra. Lassan praxist is nyithatnék, mert olyan sokan jönnek. Megtanultam látni őket. túl a külsőségeken, problémákon, szerepeken, de néha, mint most is van akit mégis félreértek. és ez sokszor elkeserít. Tudom most majd az jön, hogy hogy "turkálok én másokban" mikor magammal sem vagyok rendben és először a magam házát takarítsam ki. De egyserűen érzem, hogy ezt kell tennem, és látom a gyümölcsét is, hogy tényleg tudok hatni az emberekre. Nagyon erősen. korábban ez elég nagy gond is volt, mert hatottam rájuk, csak nagyon rossz irányba vittem őket... de jött a változásom....
tudom, hogy sokmindenen kell még változtatnom. tudom, hogy rengeteget agyalok, azért, hogy rájöjjek min kell még változtatnom s olykor olykor eltévedek. De köszönöm nektek, hogy támogattok és szól hozzám Atyácska rajtatok keresztül....
,,olyan társra vágyok, aki látja, hogy én én vagyok, és olyannak fogad el, amilyen vagyok. Nem azért, mert külső megerősítésre van szükségem, vagy mások által kívánom meghatározni önnönmagamat."
-De hát férfi vagy !! Ha ezt külsőségekben is megmutatod, attól nem fogsz másnak látszani.
Azt hiszem félreértettetek Szegessel. Attól hogy férfias szimbólumokat viselsz, még nem fogsz mást mutatni magadból mint amire vágysz.
Vágysz erre a nőre, vagy nem?
Ha igen mutasd meg!, mert néma gyereknek anyja sem.......
Noa
értem én, csak egy prédalesőnek sem akarok tűnni... Ígérem :-D megteszek mindent, hogy látszódjon rajtam..... ÉS IGEN RETTENTŐEN AKAROM !!!!! :-)
Kedves Márk
Nem a férfi mivoltoddal van a gond, hanem azzal, hogy a nőit nem fogadod el.
Azt a csodás érzékenységet, a befogadót, vele van a bajod.
Miért is szenvedtek annyira, éveken keresztül a költők pl......?
Én nő vagyok, mégis hatalmas részem férfias jellegű, a férjem férfi, mégis nagy része nőies jelleg.
Ez nem baj.
Egyensúlyozás, akár fizikálisan, próbáld meg...
Aztán Noának is igaza van abban, hogy a NŐK első látásra jobban vonzódnak a FÉRFI-hez.
És ez nem -átvágás- hiszen ez is TE vagy, férfi.
Később, amikor valaki igazán szeret, ugyis elfogad majd, minden személyiségeddel együtt.
miben mutatkozhat meg ez a nőies oldalam meg nem élése? nem vagyok elég érzékeny? befogadó? mert ez szerintem nem igaz.... mi lehet még?
Megélni, megéled, de elfogadni meg megélni nekem nem egy és ua..
Szerintem épp ezért van az, hogy ezt vonzod.
De ez csak egy vélemény, ha TE azt gondolod, hogy igy van jól és jól csinálod, akkor tökéletes.
Szeretettel Bea
Én akkor érzek valakit inkább barátnőmnek, mint páromnak, amikor megmutatja nekem a gyönyörű lelkét, de az igazi férfi erőt nem érzem benne. Olyankor nagyon tudom szeretni, mint lelket, és nem akarok csalódást okozni neki azzal, hogy ő többet gondol a kapcsolatunkba, mint én. Férfiként nem tudom elfogadni, és izgulok kicsit, hogy ő se akarjon tőlem semmit nőként. Ez miatt aztán minden apró jelre én is hirtelen becsukódok és elutasító leszek.
Ha lélek anatómiája szintjén nézzük: akkor a felső csakráid jól működnek: meg tudod nyitni a szívedet, jó a kommunikációd, át tudod érezni a másikat... az alsó csakrákból viszont hiányzik a férfi erő.
Ha fejleszted ezt a belső teremtő, biztonságot, erőt adó férfienergiát magadban, és megtartod az eddigi érzékenységedet is, te leszel a nők álma. Szerintem.
A ruha csak külsőség, hamar kibukik a külcsín és belbecs közötti különbség. Az olyan pojácás...:) A belsőd fejlesztésével foglalkozzál, és ha árad belőled ez az energia, akkor tökmindegy mi lesz rajtad.
Ezenkívül igazat adok Szegesnek: ha egy kapcsolat bármi okból nem jön össze, az csak annyit jelent: nem ő teremtetett neked.
Jah, és a nagy vágy egy társra tud lenni hátráltató tényező is, szerintem! Én is elfogadtam pár hónapja, hogy csak egyetelen oka lehet annak, hogy nem találkozom az igazi párommal: a lelkem valahol mélyen még nem akar vele találkozni. Ő az úr, a személyiség hiába vágyakozik addig... Ha hiába, akkor meg minek is? Ennek elfogadása óta annyival jobban érzem magam a bőrömben!
Na valami ilyesmi amit leírtál... ezekben a csakrás-csokros-almás dolgokban nem nagyon vagyok otthon, de utánnajárok, mert folyamatosan elémkerülnek. kérdésem a következő:
miként tudom serkenteni, megnyitni energiával ellátni ezeket az alsóbb csakrákat?
s miben mutatkozik meg a férfi erő, iiletve annak a hiánya...
szeretném beazonosítani magamon ezeket a dolgokat, szóval segítsetek, hogy ráérezzek.....
pussz
Kedves férfi kollégám!
(már csak azért is, mert nálam is az 1. házban egymáson szeretkeznek a Napom és a Holdam)
Az lányok kifinomultabb része tapasztalataim szerint szívcsakrából szeret kapcsolatot létesíteni - egymással is, meg a férfi nemmel is. Csak kicsivel később jöhet a szakrális csakrából is az intimitásba fordító energia, és akkor kész a szerelem... ha fizikai testedben elfogadható vagy. Nem szerencsés előbb, mert azt tolakodásnak veszik és zárnak.
A hiba ott történhetett, s ebbe én is többször beleestem, hogy amikor jönnie kellett volna a 2. csakrából a férfierőnek, akkor valami rosszul értelmezett finomkodásból nem eresztetted el a megkívánást, mondván, én már több vagyok mint egy "prédavadász". Én is jártam így "ezoterikus beállítottságú", lelkiző hölgyekkel. Törvényszerű, hogy maradtál "barátnőnek", akivel jaj de jót lehet dumcsizni, milyen megértő vagy, stb.
És amikor tapintatosan, de nyuszikiugrató módon próbálja "polárisabb" kapcsolat felé terelni a dolgok menetét, akkor esetleg megkapja az ember fia, hogy hát sajnos nem mozdult meg nálam az a "valami", amitől kiléphetnél a potenciális kategóriába.
A recept egyszerű: változatlanul kezdd a kommunikációt szívcsakrából, de egy illendő idő után nyugodtan engedd szabadjára a kettes csakra megkívánó energiáját. Ráutaló duma sem kell hozzá, csak kívánd meg. Ez tesztelés. Ha ettől nem mozdulnak meg a feromonjai (ha egyébként kinézetre jó vagy nála, de sokszor még ez is másodrendűvé válik) akkor nem lesz belőle intimebb kapcsolat. Mai tudatossági szintünkön rendszerint a nők választanak, a férfi csak felkínálja magát.
Kettes csakrából egyenesen a kettes csakrába, ne felejtsd el! S ha a lelkizésből és ebből létrejön egy 4.-2. csakrás kölcsönös kötés, az egy igazi hosszan tartó kapcsolat. Az esetek többségében csak a 2.-ban jön létre kötés, a különbözőségek szintjén, az pedig igen hamar elmúlik (hiba a lányoknál, ha csak ide teszik ki a szabad vegyértéket, mert tuti, hogy csak "husira" vágyó pasi fog bejönni)
Ha csak a 4.-ben jön létre kötés, abból lehet barátság, vagy plátói szerelem (hiba a fiúknál, ha csak ezen a szinten próbálnak "hasonló a hasonlót" vonzani). Feldmár kifejezésével élve, olyan ez, minta mikor a furulyán lukakat nyitsz, vagy zársz, különböző kombinációban.
Az összhangba csak az erős 3. csakra, az önzés, vagy magasabb oktávjában az 5. alsó csakra, az önérvényesítés tud bekeverni, ha mindkét félnél egyformán aktív, de már akkor is borulásveszély áll fent, ha csak egyiknél. S ezek fejlődési ciklusonként változnak, hol a kapcsolat, hol az önérvényesítés válik fontosabbá. S ez a legritkább esetben történik mindkét félnél párhuzamosan, egyforma tempóban.
Hogy a dolog mégse legyen ilyen egyszerű, ez csak a szexuális vonzás eddig. Az igazi férfi erő, amitől a csajok biztonságban érzik magukat, és a majdan születendő utódokat - az a gyökércsakrából jön, vagy kellene jönnie. Ez a túlélés, a védelem, a teremtés, így a pénzteremtés energiája is. A csajok soha nem tudnak annyira a földenergiához kapcsolódni a gyökércsakrájukkal, mint a férfi képes, ők inkább a kettesből veszik a földenergiát. Ezért fontos a számukra párválasztásnál ez a muladharás férfi erő.
Testváltás után sokszor nehéz visszaidézni a Férfi működési módot, ha sokáig női testben voltunk, ami rendszerint nem egyszer így, egyszer úgy történik. Hasonlóképpen a férfi identitású nőknek az ellenkezőjét nehéz megélni - vagy a kettesből, vagy négyesből nem tudnak igazán kapcsolódni.
huhh na ehhez még nőnöm kell. most be kell vallanom, hogy ennek kb a felét sem értem, pedig érzem, hogy fontos és hasznos a számomra, csak tényleg fogalmam sincs a csakrákcsokrok-almákról.....
azt sem tudom, melyikem hogy működik, vagy hogy nem és melyik mire hat ki belőlem.... ezért így nehéz értelmeznem a leírtakat....
de elkezdem fejtegetni.....