Az állati tudatra mindig jellemző, hogy az egyedi. Minden egyed a saját tapasztalatai alapján építi fel a maga környezeti modelljét,világképét és ezek a tapasztalatok az egyed pusztulásával elvesznek. Az ember az egyetlen olyan faj, ahol az egyedi környezetmodellek részben vagy akár teljes egészében az egyik egyedből a másikba átvihetők. Az átvitel eszköze a nyelv. A nyelvet használó emberi csoportban egy új típusú környezetmodell alakul ki, egyfajta szupermodell, amely lényegében a társadalmi tudat.

A negatív érzések feloldása hasonlatos a többi negatív állapotból és viselkedésmódból való kigyógyuláshoz. E folyamat során ellenállás nélkül hagyjuk hogy a félelmek felmerüljenek, a megjelenő érzelmi energiákról pedig lemondunk (*surrender*).
Egy erre szolgáló egyszerű eljárás az "És azután?".

A közelmúltban a következő problémával kellett szembenéznem.Gondoltam megosztom veletek,biztos lehet építő jellege mindannyiunk számára...Gyakorló buddhista vagyok. Életfilozófiám és hitem,azt hiszem elég szilárd,mivel amióta tudatosan figyelem magam körül a világot,számtalan jelét megtapasztaltam,valós és működőképes a rendszer...Természetesen hiszek a karmában,és hogy minden okkal történik...

Megszületett, itt van, visszavonhatatlanul.
Már nem csak a gondolattal játszom el,hogy mi lenne ha lenne, nem csak vágyom rá.
Nem lehet meg nem történté tenni.
Megkaptam, feladták a leckét, kérted hát megkaptad.

Megérkezett, és rögtön csalódtam, mert elvárásaim voltak.
9 hónapig nem foglalkoztam a a bennem zajló eseményekkel, a környezetemet próbáltam változtatni ahelyett, hogy belül tettem volna rendet,felkészüljek, megváltozzak,anyává váljak.