Rájöttem, teljesen rossz szemszögből közelítem meg ezt a felébredés dolgot. Úgy állok hozzá, és szerintem sokan még, hogy az én az aki megvilágosodik. Majd én megvilágosodom, majd Te megvilágosodsz, stb.
Viszont! Ki is az az én ugye? Egy kreálmány. Aki itt ül és gépel, az tuti nem fog soha megvilágosodni, mert aki itt ül, és gépel, az valójában nem is létezik. Létrehozta a világ, a társadalom, de ahogy létrehozta, úgy el is pusztítja egyszer. A megvilágosodást én, aki most írok, soha sem fogom elérni, mivel az én, természeténél fogva a sötétség, ami eltakarja a világosságot. Az én annyit tud tenni, hogy félreáll a világosság útjából.
De hiszen nincs is ki megvilágosodjon!

Valamelyik reggel ébredés után, fél-álom állapotomban kezembe vettem a kis kabala-aranyamat, hogy érezzem a rezgését, érezzem a gazdagság érzését. Ahogy a kezembe fogtam, hirtelen belém nyilalt a tudat, hogy akármennyi aranyat magamhoz ölelhetnék, akkor sem lennék gazdagabb, mivel a gazdagság érzésének a szívemben kell élnie és ott pedig jelenleg nincs meg az érzés. Az aranyat kívül ölelem és belül nincs meg hozzá az érzés. Íjesztő volt a tudat, hogy belül kell megteremtenem az érzést és a belső érzés független attól, hogy kívül fogok egy darab aranyat vagy sem. Ha belül meg van az érzés, akkor megjelenik kívül is.

Talán banálisnak tűnhet itt, egy spirituális, Önmegvalósítási oldalon ez a téma... de mint tudjuk, a Párkapcsolat és azon belül is a Szexualitás az Életünknek (ami önmaga egy abszolút Spiritualitás) egy igen-igen fontos része, alap-pillére.
Ezért hát egy cseppet sem mindegy, hogy az milyen... a minősége... és néha a mennyisége sem... ;-)))

Te hogyan viszonyulsz a Szexuális Gyönyörök és Örömszerzés Orális (Szájjal történő) átéléséhez?
Szereted, kedveled? Vagy undorodsz tőle, visszataszít?