Mindenféle | Önmegvalósítás.hu

Mindenféle

S nekem a Tiédben? Vagy bárki másnak? Gondolkodtál már ezen?

Mostanában gyakran elgondolkodom azon, hogy miért pont azokkal az emberekkel van dolgom akikkel, és miért pont azért amiért?
Hiszen a Világomat magam teremtem, de miért teremtek bele problémákat is?
Ki mint vet, úgy arat? Azt hiszem ez a kulcs, legalábbis ezt tapasztalom elég rég óta, csak mintha mostanában hamarabb érnének a vetések...
Te is észleltél már valami hasonlót? Kire emlékeztetlek? Talán valamelyik barátodra, rokonodra, ellenfeledre? Vagy egy általad megélt helyzet valamelyik szereplőjére?

Olyan gondolati tevékenység, ami során megismerhetjük az életünket befolyásoló okokat! 

Sok téves hit van ezzel kapcsolatban, amiket nem egyszerű megváltoztatni.

Vágyak és félelmek bonyolult szövedékében éljük az életünket. A vágyaink megvalósításért kiáltanak, a félelmeink elől menekülünk, ... ha így folytatjuk, sosem lesz nyugtunk! De a vágyak és félelmek csak azért okoznak ekkora káoszt bennünk, mert nem tudjuk kezelni őket, nem vagyunk elég tudatosak bennük!

Amint a testben a genetikus anyag, a külső burokban pedig a mag nyilvánul meg, úgy az élet a hazafelé igyekvés kifejeződése. Otthonunktól távol találjuk magunkat. Igazi világunk leszármazottai vagyunk. Megfeneklettünk egy illúzió partján. Másképp fogalmazva: az emberi lény ösztönösen, veleszületett hajlamtól hajtva keresi az önkivületet, a bódulatot, fel akar töltődni túláradó energiával, törekszik a szimbiózisra, a szinergiára, a módusult tudatállapotra. Így idézzük fel "szülőföldünket". Feledékeny árnylények vagyunk, akik elnyomják magukban szülődöldjuk gondolatát.

Kedves Tas,

Már meséltem Neked szóban, de mivel kértél konkrét intuíciós történeteket, ezért most leírom:

Az intuíciós tanfolyamod után sokat gyakoroltam a hétköznapi életben, és nyomozói munkám során is. Meglepő tapasztalataim lettek, de most csak egyet részleteznék röviden.

Nem régen történt, hogy egy személyt kerestünk, aki körözés alatt volt. A III. kerületben egy lakóparkban volt bejelentve, de ahogy közelítettünk, éreztem, hogy nem a bejelentett címen lesz, hanem valahol a közelben.

A dualitás és a szenvedés mindaddig folytatódik, amíg az alany (tudat) bármely jelenséges objektumra összpontosít, legyen az fizikai vagy nem fizikai, és azonosul ezzel az objektummal.
Az önmegvalósítás fő célja a valósággal és az Én valódi természetével kapcsolatos illúziók eloszlatása a szenvedés csökkentése érdekében.
A legtöbb Advaita tanítás ébrenléti világközpontú, és ez problémákat okoz, és megnehezíti a békét és a bölcsességet.

A tudatossággal kapcsolatban szeretném, ha segítenél eloszlatni egy félreértést, vagy nem tudást, ami bennem van.
Rosszul gondolom azt, hogy tudatosak nem csak akkor lehetünk, ha mindent átgondolunk és tudjuk, hogy mit miért teszünk (egóból, vagy szívből)? Tényleg kell mindent elemezni az életünkben? Korábban ezt hittem, de rendre tévútra vitt.

Nincsenek véletlenek!Sokszor kerestem a jelentését,összefüggését, de akkor még nem értettem és nem tudtam mit kezdeni ezzel a két szóval. Mint mindenki más próbáltam élni az életem ebben a rohanó világban a lelkemmel pedig nem is foglalkoztam. Abban az időben munkahely váltáson estem túl, a munkahelyemen a megfelelés akarás hajtott, a túlórák száma csak gyarapodott, családommal nemhogy kevés időt töltöttem, de még azt is amikor néha együtt voltunk sikerült, elrontanom.

"A boldogság titka a vágymentes csodálatban rejlik" (Francis H. Bradley)

Ismerem ezt a lelki békével összefüggő állapotot, hetekig benne voltam legutóbb, de pár napja kizökkentem erősen. Azóta is keresem a visszavezető leghatásosabb módszert. Elméletben tudom, minden figyelemszálat el kell vagdosni, legfőképpen emberekkel kapcsolatosat. Legyen az vágy, vagy neheztelés. A bajt viszont tetézi, hogy ezek az érzelmek ebben az állapotban elkezdenek tovább szaporodni. Mivel nincs meg résmentesen a lelki béke, amivel lekezelnék egy-egy szituációt.

Bővebben, hogy miről is van szó:

Ezt a gondolatot valamelyik nap kaptam…. Érzem, egyetértek vele ….úgyhogy gondoltam megosztom…

Minden gyermekkel éreztetni kellene, hogy különleges; és soha nem összehasonlítani.
Sri Bhagavathi Bhagavan

„Égből pottyant anyaként” a gyerekekkel együttélés az én életem része is lett. Tapasztalásban gazdag élet. Figyelem a gyerekek viselkedését, és azt, hogy milyen gyönyörűen másolják azt, amit a felnőttektől látnak…. Ahogy én látom, a gyerekek „másolva” tanulnak, fejlődnek….Megfigyelik a felnőttek viselkedését, és aztán ők „másolják” …..