Gyakori kérdés ez manapság, hiszen elvesztettük az évszázadok óta biztonságot adó kereteket a nemi szerepeinket és most mindenki keresi, hogy valójában mit jelent nőnek vagy éppen férfinak lenni.

Régen az emberek felvettek nemi szerepeket, megfeleltek a társadalmi elvárásoknak mind kinézetben, mind viselkedésben. Például, ha valaki hosszú hajat viselt, az elfogadott női öltözködést követte, úgy viselkedett ahogyan az Anyjától látta és csak olyan dolgokat cselekedett (dolgozott), ami egy nőnek volt joga és feladata, akkor ettől mindenki elfogadta, hogy Ő egy nő! Ehhez kétség sem férhetett és mivel ezeket a szabályokat mindenki elfogadta, így ez egy biztos kapaszkodót adott az identitását kereső énnek.

Azonban ahogy változott a világ, felrúgtuk a hagyományainkat, kiléptünk a keretek közül, azonban ezzel együtt elvesztettük a kapaszkodóinkat, a nemi szerepeinket is.

Azt hiszem, már sok elméleti ismeretünk van a családfelállításról, itt az ideje egy kis gyakorlatnak.

Mindent megtennék, de semmit sem tehetek
(Aki hamarabb született, hamarabb is megy el. )

Imola ( I.) már többször járt családfelállításon. Most arra panaszkodott, hogy évek óta, időt és pénzt nem kímélve tanulta a szívének kedves tevékenységét, és már el is kezdett dolgozni. Úgy tűnt, minden rendben, de néhány hete semmi nem sikerül, nem jönnek össze a dolgai. Arra kíváncsi, mi ennek az oka?

Nekem szerintem kezdettől fogva a szabadság a mozgatórugóm. Ez motiválja a lelki fejlődésemet, erre vágyom nagyon erősen.
Azt gondoltam, majd ha levedlem a sok-sok félelmemet, görcsösségemet, amik miatt nem merem felszabadultan játszani az életet, majd akkor milyen szabad leszek. Csak teljesen ellazulva belevetem magamat az élet sűrűjébe, könnyedén befogadok és elengedek mindent, ami jön vagy megy…és csak áramlok, amerre visznek az események, mindenféle félelem, gátlás nélkül: szabadon játszom.
Több éves munkám van abban, hogy ezt az állapotot elérjem.