Elfogyott a napokban az 1000-es C-vitamin, amit lemerültségkor szoktam szedni, hogy a testem bírja a gyűrődést. Az üres flakkon kidobásán kicsit morfondíroztam, mert a megérzésem azt súgta, hogy tartsam meg, de nem hallgattam rá, így a kukába került a doboz.
Aztán pár napra rá, vettünk 2 új dobozzal és a szüleinkhez utazás napján felmerült, hogy vinni kellene az Anyukának, mert megfázott egy kicsit. De mibe tegyük? Na, most jó lenne az a kidobott doboz!

Reggel korábban kelt a kedvesem mint szokott, ezért átment a másik szobába, megnézte a Vacsoracsata és a Barátok közt egy-egy epizódját. Én meg újabban délelőttönként tornázok, miközben NCIS és CSI sorozatokat nézek. De hiszen ezeket este vetítik!

Ja igen, van egy IPTV előfizetésünk, amellyel több hétre előre beállítva bármelyik műsort, sorozatot fel tudjuk venni, és akkor nézzük meg, amikor nekünk tetszik.
Tudod: "Majd akkor kezdődik, amikor én akarom!"

Sokat dolgozunk életünk megannyi problémájának megoldásáért, küzdünk, hogy jobb, könnyebb, szebb legyen, miközben azt láthatjuk, hogy mások játszi könnyedséggel élik az életüket, minden olyan szép, felhőtlen, gazdag az életükben, ahogyan az még a mesében is lehetetlen. Joggal tesszük fel ilyenkor a kérdést: Miért?

Neki miért olyan egyszerű, könnyű, nekem pedig miért kell megküzdenem minden egyes lépésért?

Nos, a választ nem lehet elintézni egy frappáns válasszal, ugyanis az élet rendje egy fokkal bonyolultabb, de azért átlátható. Nézzük a lehetséges okokat:

1. Talán nem is könnyebb neki, csak úgy látod,

Kinek mi a véleménye arról, hogy az állatoknak milyen spirituális fejlődése lehet?
Megvilágosodhatnak-e?
Van-e ugyanolyan lelkük mint az Embereknek, és lehet-e ego-juk?
Van tudatilag különbség közöttük, vagy nem?
Talán csak formailag különböznek tőlünk?