Mindenféle | Önmegvalósítás.hu

Mindenféle

Az élet viharai (Írta: Dobiné Olasz-Papp Nóra)

Mikor megszülettél,
Egy fejlődőképes, boldog életben reménykedtél.
Tudtad és hitted,
Célod teljesülhet.
Nem akartál mást,
Csak hogy ne zárják be szívedben a csodák kapuját.
De ha szüleid és a körötted élők már hitüket vesztették,
Saját céljukat már szem elöl tévesztették,
Rá is álltál erre az irányra: tedd magadévá ezt az eszmét.
Nem érted, mi történhetett,
A világ mégsem olyan, mint amilyet egy kisember magának elképzelhetett?
Kicsi vagy, s kicsiként nem tudsz mást tenni,

Adj isten mindenkinek!!

Vajon elgondolkodtatok-e már azon,estleg konkrétan tudja-e valaki,melyik szülője életét cipeli tovább??

A következő érdekes dologhoz jutottam hozzá:

-egy házasságban az egyik szereplő a támadó szerepét tölti be,a másik a menekülőt játssza.Gondolkodj el azon,te melyik vagy,így hamarosan rájössz,melyik szülődre hasonlítasz.Ez még kit érdekel,igaz??
De:

582a9_forgive1.jpg

Miért van, hogy ha egy Nőt elhagynak, akkor az Istenért se tudja elengedni a volt partnerét? A saját ismeretségi körömben gyakran találkoztam ilyen esetekkel. Miközben a Nő már talán rég nem tudna együtt élni az ex-szel, de még mindig ott jár a fejében, és nem érti, hogyan hagyhatták el Őt, aki egyébként maga a tökély kívül és belül is. Csak találgatni tudok. Talán a hiúság, a női önérzet a ludas a dologban? Azért nem tudja elengedni, mert akkor még megalázottabbnak érezné magát? Vagy ha nem ez, akkor mi? Ti hogyan gondoljátok?

a_lepcso_3.JPG

Mitől függ, hogy elfogadjuk vagy megfogadjuk a visszajelzéseket, véleményeket, amit kapunk ?
Kinek a szavára adunk?

Aki idősebb?
Aki "előrébb tart az úton"? (oké, de miben? sokrétű az Út)
Aki hiteles ember? (prédikálás vs. példamutatás, de mindenki úton van, követ el hibákat, ami torzíthatja a hitelesség látszatát, a példamutatáshoz a prédikáláson át vezet az út (?!))
Aki a mi értékrendünk szerint él? (vallás - ezotéria, kulturális különbségek)
Vagy mindenkiére, vagy senkiére? Hogy működik ez a szűrő-rendszer?

Vettem magamnak egy kis kabala-aranyat. Azt mondják a pénzügyesek, hogy az arany még mindig jó befektetés. Gondoltam veszek magamnak egy kis darabot, amit mindig magamnál tarthatok. Érezzem az energiáját. A pénztárcámban tartottam. Mikor kedvem tartotta, akkor belenéztem a tárcámba, megérintettem vagy csak néztem. Néha ki is vettem a tárcámból és nézegettem kicsit. Egyik reggel az irodában megint kedvem támadt ránézni. Csakhogy nem volt a pénztárcámban.
Ajajaj. Még most vettem és már el is vesztettem?

szeretet_uzenet.jpg

Az egész világ egy hatalmas szeretetüzenet.
Észrevesszük? Fogadjuk az üzenetet?

allatvilag.jpg

Ahogy figyeltem az embereket, észrevettem, hogy az társadalomban mennyire leképezhető a különböző emberi természetek milyensége, ha a természetet vesszük alapul. Növényevők, mindenevők, paraziták, dögevők, ragadozók, csúcsragadozók... stb

Egy tanulságos vicc jutott eszembe ezzel kapcsolatban:

"A spirituális mester egy olyan növényevő, aki meggyőzően tudja hirdeti, hogy milyen jó növényevőnek lenni, egészen addig, amíg jön egy ragadozó és meg nem eszi..."

Szóval minden éremnek két oldala van... :)

Kicsi vagy Nagy?

Lent vagy Fent?

Fehér vagy Fekete?

Élet vagy Halál?

Sok vagy Kevés?

Halk vagy Hangos?

Hosszú vagy Rövid?

Meleg vagy Hideg?

Vidám vagy Szomorú?

Édes vagy Keserű?

Photo-0264.jpg

Allah szemében két tényező van, amely meghatározza az emberi cselekedetek értékét: két határvonal ez, amelyet ha átlépünk, másfajta ’jutalmazási kategóriába’ kerülünk. A különböző jutalmazási kategóriákban ugyanannak a cselekedetnek egészen más értéke lesz. Az első ilyen tényező (határvonal) a hit, a maga 6 alaptételével, vagyis az

1. ÍMÁN- HİT

A hit alapvetően megváltoztatja a cselekedetek értékét. Hit nélkül a cselekedeteknek nincs értéke.

A héten Sanyi elfogadás Cd-éit hallgattam, gyakoroltam.

Mikor elkeztem az Eggyévállás gyakorlatokat, a munkahelyen szinte sorba álltak azok a csajok, akikkel eddig vagy témám sem volt soha a 4 év alatt, vagy valami miatt, egyenesen zavartak engem.

Ráadásul, én menekülőre is fogtam magam, próbáltam kerülni őket, mondván, csak sorban, nem aztán itt hirtelen mindenkit befogadok, erre nem vagyok én még képes.