Mindenféle | Önmegvalósítás.hu

Mindenféle

Katival leveleztem egy mostani betegségem lehetséges okáról, és megbeszéltünk, hogy a fórumon válaszolja meg a legutolsó kérdésemet, mert szerintem ez egy mindenkiben felmerülő, tehát közérdekű kérdés.
Nagyjából az alábbi beszélgetést folytattuk le eddig:
K: Ez a mostani nem a fő sérülés, hanem egy régire való rásérülés.
P: Akkor hogy a búbánatban van, hogy nem AKKOR volt betegségem, hanem most?
K: azért, mert a lelked akkor nem várta el, hogy kezelni tudd, hogy tanulj belőle
most jött el az idő, most értél be rá
P: Ahá! Tehát ha betegek vagyunk, az jó jel!:)

Az negativitások abban határozhatók meg, hogy "valamit rosszul teszünk".
Amikor valami rosszat teszünk addig fogunk kellemetlen érzésekkel bírni
fizikai testünkben, amíg ténylegesen tovább folytatjuk a káros cselekedetet. Az
emberek hajlamosak arra, hogy becsapják magukat. Amikor rosszul tesznek
valamit, és ezt nem akarják elismerni, kényszeredetten jól próbálják érezni
magukat.
Ezt a folyamatot nevezzük szupressziónak, magyarul elnyomásnak. Ezzel az
elnyomással az alap szituáció nem változik, amit eddig rosszul tett valaki, az

Segítséget szeretnék kérni: Néhány éve folyamatosan arra riadok éjjel, hogy valamit elfelejtettem, ami annyira sürgős, hogy kiugrom az ágyból, és közben riadok fel. A héten majd minden nap felriadtam.

Szenteste a kisebbik fiam megtette első lépéseit. Ajándékbontogatás közben bevallom elfeledkeztem az angyalokról, de eszembe jutottak, mikor jött felém széttárt karokkal a kicsi. Békét és szeretet kértem, érzem, hogy megkapom. 30-án eljutottam A titok című könyvig, vagyis megnéztem a filmet. Néhány hét leforgása alatt rengeteg információ birtokába jutottam, és elmondani sem tudom, mekkora a változás, ami az életemben mostanában végbemegy...

Elvették a hangomat néhány napra. Ilyen még nem történt velem. Furcsamód jól esett, talán vágytam rá titokban. Állítólag február 13-án elkezdődött a vizsgaidőszak számomra és a hozzám hasonló Nyilas felszálló holdcsomóval rendelkező sorstársaim számára. Könnyen lehet, én mindenesetre komolyan vettem ezt a kis próbatételt.

Sziasztok!
Már régóta nézegetem ezt az oldalt, de csak most szántam rá magam, biztos most jött el az ideje, hogy regisztráljak és én is leírjam gondolataim. Sok minden felmerült bennem, meg is szeretném majd osztani, hátha érdekel valakit és én is tanulok a hozzászólásokból, ha lesznek. :)

Sziasztok! most vagyok itt elösször.sok érdekes dolgot találtam és gondoltam megkérdezem hogy tudtok e segíteni..
Kiskorom óta táncolok jelenlge művészeti iskolába járok és mostanában azt veszem észre hogy nem csak a kitartásomat fújta el a szél hanem azt is aki voltam.Azelött magabiztos voltam és hittem abban hogy tehetséges vagyok..ha órám volt mindig arra törekedtem hogy meg tudjam csinálni amit kell..

Kedves Mindannyian!

(Előre is elnézést kérek azért, hogy még magam is keresgélem, amiről írok. De borzasztóan foglalkoztat a dolog, nem tudom letenni, örülök minden hozzászólásnak, és egyben sok előzőre igyekszem itt válaszolni, egyben!)

Mióta itt vagyok, elég gyakran megyek haza. Úgy érzem, szükségem van rá. Augusztus közepén jöttem vissza és terveztem, hogy november első hetében hazamegyek, utána pedig Karácsonykor. Megérdeklődtem a jegyet, lefoglaltam, de még nem fizettem ki. Először fordult meg a fejemben, hogy mi lenne, ha itt maradnék Karácsonyig, vagyis majdnem 4 hónapot. Ki akartam próbálni. Természetesen bennem volt a gondolat, hogy oké, most jól érzem magam, de mi van, ha októberben meg már nagyon vágyom haza, jegy meg sehol. Jegyet talán még vehetek, csak esetleg jó drágán.

A piacról hazafelé sétálva, az egyik kereszteződésben belebotlottam egy kerékpáros fickóba, aki igen hevesen szidta az autósokat, hogy azok mennyire figyelmetlenek, és akár még el is ütnék, ha Ő nem vigyázna magára!
Próbált engem is bevonni a játékába, hogy szidjuk együtt az autósokat, de én inkább tovább álltam és csak utána gondolkodtam el azon, hogy vajon mi is volt ennek a közjátéknak az értelme, a jelentése?

Először arra gondoltam, hogy szegény fickó, láthatná pozitívan, vagy reálisan is a világot, ehelyett csak a negatívumokat látja. Biztosan annyi rossz tapasztalata volt már az életben, hogy emiatt elvesztette a pozitív látásmódját, már képtelen hinni az emberek jóságában, az autóvezetők előzékenységében.
Már majdnem megsajnáltam szegény párát, amikor valahonnan beugrott, hogy nála ez nem a rossz tapasztalatokból alakult ki, hanem Ő maga alakította úgy a látásmódját, az életét, hogy abból az egojának nyeresége legyen!

De mit nyerhet vele az ember, ha mások csak bántják, rosszul bánnak vele?

Kíváncsi vagyok,mi történik az öngyilkosokkal(haláluk után)?! Megy a 'pokolba'?Mi az a pokol?....ott szörnyek vannak,meg forróság? Mi lesz valójában?? Várom az 'őszinte' válaszokat....ha egyátalán Őszinte az a válasz! Mert ugye Aki kommentelni fogja ezt a bejegyzést,,,az Csak tud valamit a dolgoról,függetlenül,hogy Igaz,vagy "gaz":)) Várom a válaszokat.

Sziasztok!

Volt már veletek olyan, hogy valahol valakivel vagy valakikkel voltatok családban, rokonságban. ketten, buszon, városban, akárhol és kis idő után azt vetted észre, hogy az eddigi jókedved, energikusságod csak úgy hopp, elszáll.

Ez gyakran fordul velem elé és már únom. Szóval ha tud valaki valamilyen módszert, rezgésszint emelésre, megköszönném..

SŐT, a legjobb az lenne, hogy hogyan tudjuk lezárni magunkat az ilyesfajta energia-leszívás ellen?

Az állati tudatra mindig jellemző, hogy az egyedi. Minden egyed a saját tapasztalatai alapján építi fel a maga környezeti modelljét,világképét és ezek a tapasztalatok az egyed pusztulásával elvesznek. Az ember az egyetlen olyan faj, ahol az egyedi környezetmodellek részben vagy akár teljes egészében az egyik egyedből a másikba átvihetők. Az átvitel eszköze a nyelv. A nyelvet használó emberi csoportban egy új típusú környezetmodell alakul ki, egyfajta szupermodell, amely lényegében a társadalmi tudat.