Egy barátunk elhívott a napokban egy MediBall edzésre, ami egy új Kínából származó sport és szórakozás. A tai-chi elveire, mozgáskultúrájára épülő labdajátékról van szó, amely által könnyen fejleszthető a chí, vagyis az energia érzékelése és áramoltatása és közben a jó levegőn való mozgás megteremti a belső harmóniát.
Nehéz szavakba önteni ezt a mozgást, hiszen itt nem csak begyakorolt mozdulatokról van szó, hanem egy speciális belső koncentrációról is, ami által az energia áramlását belülről érzékeljük és azt mozgásként átvisszük a testünkbe.

Azt hiszem, megtaláltam Istent.

Az entrópia az az energia, mely mindig növekszik, anélkül, hogy azt külső forrásból táplálnák. Az a teljességet magában hordozó formátlan, amorf, massza, amiből bármi lehet, tehát potenciálok, a lehetőségek és viszonyok szabályok nélküli összessége, maga a káosz, maga a teljesség

A cikket itt írtam meg: http://hajdum.blogspot.com/2010/05/megfoghatatlan.html

Hogy kicsoda Szürke?

Szürke, egy farkas...
Nem vagyunk teljesen egyek, ám semmit nem érez, amit én nem érzek, és semmit nem lát, amit én nem láttam...
Sokat tanultam tőle, és ezek az írások, az én élményeim, a bennem élő farkas szemén át nézve...

Olvassátok olyan örömmel, amilyen szeretettel én írom...

"Kedves olvasóm...

Itt bármit olvasol, az az enyém, én írtam, az én lelkem egy szilánkja...
Kiírom mindazt, amit hordani nem tudok, vagy nem akarok tovább...

S nekem a Tiédben? Vagy bárki másnak? Gondolkodtál már ezen?

Mostanában gyakran elgondolkodom azon, hogy miért pont azokkal az emberekkel van dolgom akikkel, és miért pont azért amiért?
Hiszen a Világomat magam teremtem, de miért teremtek bele problémákat is?
Ki mint vet, úgy arat? Azt hiszem ez a kulcs, legalábbis ezt tapasztalom elég rég óta, csak mintha mostanában hamarabb érnének a vetések...
Te is észleltél már valami hasonlót? Kire emlékeztetlek? Talán valamelyik barátodra, rokonodra, ellenfeledre? Vagy egy általad megélt helyzet valamelyik szereplőjére?

Még sohasem mentem neki senkinek sem kocsival. Ma egy pillanattal később tapostam a fékbe, s beleütköztem az előttem állóba. Látszólag nem történt semmi sem, a sofőr is jót mosolygott és további biztonságos utat kívánt. Viszont megtanultam már, hogy minden ilyen esemény egy üzenet is egyben.

RICHARD BACH:
Jonathan Livingston, a sirály
Jonathannak, az igazi Sirálynak,
aki ott él mindannyiunkban
1
Reggel volt, s az új nap sugarai aranyszikrákat csiholtak a tenger lágy fodrain.
Mintegy másfél kilométernyire a parttól halászcsónak ringatózott a vízen, s a levegőn átcikázott a Reggelire Gyülekezés híre, mire vagy ezer mohó sirály csapott le, hogy egy-két falatot harcoljon ki magának. Elkezdődött egy újabb dolgos nap.