Mindenféle | Önmegvalósítás.hu

Mindenféle

agr.JPG

Bennem is sokáig az a tévképzet élt, hogy a Mester mindig áhitatos, szelíd mint a bárány. Míg saját magamon nem tapasztaltam, sok minden ez is benne van, de mikor már nem értek a szép szóból, na tud ám agresszív is lenni.

Eset, ami velem megesett: 

önsajnálatban dagonyáztam, hogy milyen szerencsétlen vagyok. Jöttek a tanok, mások is szenvednek, én meg, jó, jó, de hát az én bajom, mekkora!

Törvények.
Mit gondolsz róla? Valóban jobb az a világ, ahol egyesek megmondják másoknak mit kell tenniük? Jók a jelenlegi törvények? Vagy mit kellene bevezetni?
Mi legyen a törvénykezés hatóköre? Mindenkire egyenlően vonatkozzon, vagy mindenki egyedi elbírálás alá essen?

Hermess hozzászólására reagálnék, beszélgessünk itt a kiégettségről, annak kialakulásáról, elkerüléséről, értelmezéséről:

Most vagy rosszul értem, hogy mire írtad ezt, vagy nem értek vele egyet! : D

Sziasztok!
Régen írtam, bár beléptem sokszor és olvasgattam ezt-azt ami pont akkor kellett!
Változott az életem, általatok (Sanyi, Kati, Zsolt), mert ha nem is személyesen, de segítettetek!
KÖSZÖNÖM!

Férfi-nő. Egyház, hit, papok. Ezoterikusok, szabadgondolkodásúak. Zenészek, könyvtárosok, parasztok. Mikulás.
Mindegyik témával kapcsolatban éltek, élnek bennünk elgondolások, amik nem biztos, hogy úgy is vannak! De tömegtapasztalaton alapulnak, és "nem zörög a haraszt...".
Ha belegondolok, szinte minden létezővel szemben vannak ilyen egyforma gondolatok. Ilyenekből élnek gyakorlatilag az egész popszakma szövegírói. :-)))
Néha elgondolkodom, mikor, meddig élünk előítéletek mentén? Mit nem teszünk meg, amit megtehetnénk, mert nem illik, nem szokás...

paff.jpg

Most este olyan videókat böngésztem a Youtubon, amik élményeket idéztek fel. Aztán a Micimackó (Micimackónak mintha férfi lenne a hangja, de nő lenne a neve. vajon miért?) videója mellett megjelent a Paff, a bűvös sárkány. Mivel a csak a dal refrénjére emlékeztem, gondoltam belenézek.
http://www.youtube.com/watch?v=OTvPzJ0Rj4Q&feature=related

Hááát. Igen lelombozott. Szegény sárkány...

Aztán amiért végül blogbejegyzés írásra szántam az időt, hogy megkérdezzem:

Sziasztok! Egy történetet szeretnék elmesélni, ami velem történt meg kb két és fél évvel ez előtt. Ez egy hónappal azután történt,hogy abba hagytam az ivást.

Elgondolkodtató.... (bézik inglis nem árt.. :))

Az elmúlt 1 évem úgy néz ki, hogy néhány hónap munka és munkanélküliség váltotta egymást. Azt vettem észre magamon, hogy nem tudom hozni a szokásos színvonalamat a munkában, akárhogy is igyekszem. Nem értem az okát, miért nem vág úgy az eszem, mint korábban.
Arra gondoltam, hogy talán azért, mert intenzív tudatosodási - ébredési folyamatban vagyok, és ez vesz el sok energiát. Mint amikor a számítógép a háttérben tölt egy programot, és ezáltal lassabban lehet rajta dolgozni.

Akinek van hasonló tapasztalata, meg tud ebben erősíteni? Vagy teljesen más a gond? Köszi!

Pénteken egy órán nagy egyetértés volt abban, hogy az ember nem tud álmában meghalni, mert pont a halál pillanatában felébred... pontosabban szólva felriad. Én más véleményen voltam, de bizonyíték, tapasztalat híján, magamban tartottam a véleményemet.

"… Van egy történet a megbocsátásról, amely Afrikából származik.
Ha valaki igazságtalanul vagy meggondolatlanul cselekszik a dél-afrikai Babemba törzsben, azt kiállítják a falu közepére, de semmivel sem akadályozzák meg a menekülésben.
A falu minden lakója abbahagyja a munkát, és a megvádolt személy köré gyűlik.