Mindenféle | Önmegvalósítás.hu

Mindenféle

aura.jpg

"A legtöbben teljesen azonosulnak a fejükben hallható hanggal – az önkéntelen és kényszeres gondolatfolyammal, illetve a gondolatokat kísérő érzelmekkel –, így azt mondhatjuk róluk: az elméjük megszállta őket. Amíg erről mit sem tudsz, azt hiszed, hogy te a gondolkodó vagy. Ez az egós elme. Egósnak nevezzük, mert ez esetben önmagad, éned (egód) tudata van minden gondolatodban, minden emlékedben, minden értelmezésedben, véleményedben, nézőpontodban, reakciódban és érzelmedben. Ez – spirituális értelemben – tudattalanság.

1 - 2 éve trötént velem, de azóta is ha eszembe jut, furcsa érzés fog el. Szeretem érteni mi miért történik körülöttem, mert hiszem mindennek oka van. De erre az eseményre nincs válaszom. Talán Ti tudjátok.

"Ha már nem törekedsz a tökéletességre, akár meg is hallhatsz!" - hallom a Kés alatt című amerikai sorozat első epizódjában ezt az elgondolkodtató mondást.
Szerinted is így van? Törekednünk kellene a tökéletességre?
Egyáltalán, el lehet érni a tökéletességet?
És ha igen, akkor érdemes küzdeni érte? Nem lenne egyszerűbb elfogadni a tökéletlenségünket?

bizalom.jpg

Az utóbbi időben jó pár emailt kaptam, amelyből áradt a bizalmatlanság. Ezen emailek feladói nem hisznek a soraimnak, nem bíznak bennem, vagy eleve rosszindulatot feltételeznek rólam. Elismerem nem vagyok makulátlan, de attól még messze állok, hogy okkal ne bízzanak bennem!
Először rosszul esett ez a negatív hozzáállás, holott mennyi mindent szívesen és ingyen adok az oldalamon! Aztán arra gondoltam, hogy talán csak azért állnak így hozzám, mert nem ismernek, és sok negatív tapasztalatuk halmozódott fel az életükben.

Gyerekkoromban volt egy apró balesetem, amiben a testem nem sérült meg, de csak egy hajszálon múlott minden, viszont ami közben történt az nagy hatással volt rám.

Szóval a baleset pillanatában leperget az életem, 8-9 éves lehettem, de mégis hosszúnak tűnt, de ugyanakkor az idő mintha állt volna, a következő ami mély nyomot hagyott még bennem, hogy mintha belekerültem volna mindenbe, azaz minden részévé váltam volna, hallotam ahogy rohannak a nagyszüleim felém, de mintha velük lettem volna és a gondolataikban is egyben, de ugyanakkor a környezetm minden részében is éreztem volna magam.