Őszintén sajnálom, hogy az idén nem jut Nektek ajándék, pedig én tényleg szerettem volna, hogy mindenki boldog legyen, - legalább Karácsony estéjén!

Mondtam is az Öregnek, hogy ne csinálja már, mindenki irigy lesz rám, legalább egy kis ajándékot vigyen Nektek, de Ő az anyagi helyzetére hivatkozva elhárította a felelősségét.

Az negativitások abban határozhatók meg, hogy "valamit rosszul teszünk".
Amikor valami rosszat teszünk addig fogunk kellemetlen érzésekkel bírni
fizikai testünkben, amíg ténylegesen tovább folytatjuk a káros cselekedetet. Az
emberek hajlamosak arra, hogy becsapják magukat. Amikor rosszul tesznek
valamit, és ezt nem akarják elismerni, kényszeredetten jól próbálják érezni
magukat.
Ezt a folyamatot nevezzük szupressziónak, magyarul elnyomásnak. Ezzel az
elnyomással az alap szituáció nem változik, amit eddig rosszul tett valaki, az

Furcsa dolgok figyelhetők meg mostanság a kulturális életünkben... Én lényegesnek tartom, hogy például milyen művészeti alkotásokat fogad be az ember, főleg a gyerekek, de egyébként mindenki. Ha megnézi az ember a mai tv-műsort úgy általában, mit lát? Egy csomó horror, meg mindenféle negatív energiával töltött cucc. Nem mondom, hogy be kellene tiltani, de az általános csatornáknak szerintem úgy kellene sugározniuk a műsorokat, annak tudatában, hogy esetleg egy egész család szeretné nézni. De már sokan nem is teszik, épp ezért.

A hétvégén rengeteget sétáltam. Közben egyszer csak eszembe jutoot, hogy megfigyelem, mit csinálok, mikor monoton - odafigyelést nem igénylő tevékenységet végzek. (Ilyesmi lehet a hosszú séta egyedül, a motorozás egyhangú útszakaszon, kerékpározás, kocogás, stb..
És vajon mások mit csinálnak ilyenkor?

Fogmosás közben én pl. programozom magam, hogyminden sikerüljön. (agykontrol könyv hatása sok-sok év után is)
Bukósisak alatt vagy magányos séta esetén, ha várok valakit, akkor van, hogy dúdolok, éneklek. (Igazán pocsék hangom van.)