2.- Rész-A nagy Eposzok és feldolgozásaik

Sziasztok!

Ez most nem olyan spirituális téma, de az élethez tartozik, rövid leszek.
Pár hónap múlva érettségizem, és az ország egyik legjobb egyetemére jelentkezek. Minden nap tanulok, ,,bio" agyserkentőt iszom, igyekszem, amennyire tudok, de lassan minden este sírva alszok el, mert a lehetséges pontjaimat számolgatom és stresszelek, hogy mihez fogok kezdeni, ha nem vesznek fel. Ráadásul ez az egész az önbizalmamon sem dob nagyot.

Részlet a Vissza Önmagunkhoz - A bennünk élő gyermek felfedezése című John Bradshaw könyvből:

"Az antropológus Ashley Montagu írja: "a gyerekek számára természetes, hogy nevessenek, és minden dologban meglássák a humort, legyen az valódi, képzelt vagy saját teremtményük. Mulatoznak a komikumban." A humor egyik legkorábbi és legnagyobb energiaforrásunk. A filozófusok régen kimutatták, hogy egyedül az embernek adatott meg a nevetés.

Ismét kiborultam!!!

Már reggel kezdődött. A párom frissen, üdén készíti a reggelit és a gyerekeket hívja az asztalhoz falatozni. Engem NEM! A feltűnőség kedvéért az asztal körül, a konyhában sertepertéltem, de még így sem voltam elég feltűnő! Még most sem mondta, hogy: Gyere, Kedvesem te is reggelizni! Vártam ezeket a szavakat, de mindhiába!

Gondoltam, akkor veszek elő magamnak tányért és leülök én is, mert nagyon éhes voltam. Nem bírtam tovább várni a kedves invitálásra!:-)

Ébredsz és a világ nincs veled.
Nézed, ez a világ elveszett.

Embermedúzák pulzálnak a térben,
átlátszóak, gondolatuk megértem.
Kívül-belül ott vagyok,
vágyaik rímeit mormolom.
Nem látnak engem,
mégis kimelegedtem.

Az idő úgy múlik, ahogy hagyom.
Ujjaim közül fonálként kicsúsztatom.
Az ízeket érzem, a szél is megsimít,
De messzire néz a két szemem.

Igazából elég nagy dilemmában vagyok, mert festőien sokrétű a gondolatok világa.
Mégis arra a következtetésre jutottam, hogy egy véleményen van mindenki a hittel kapcsolatban.
Egyszerűen kell és kész.
Nem számít miben hiszünk csak legyünk benne, és a kételkedést vessük messzire el magunktól.

Miközben mi maximálisan törekszünk arra, hogy mindig a gyakorlati valóságból induljunk ki és az asztrológiai sorsképletekből, amelyeknek igen is, van tárgyi valóság-alapja, tehát az anyagi valóság - és a szellemi valóság kölcsönös összefüggése alapján, van metafizikai valósága is, kimondottan olyasmiket "merészelünk" csakis szellemileg valóságosnak megnevezni, aminek van biztos megfelelője a gyakorlati - anyagi valóságban, addig viszont mások, akik minket lekóklereznek és szélhámos-oznak, de még azok is, akik csak amolyan toleránsan szkeptikus közömbösséggel viszonyulnak hozzánk és a mi tudomá