Munka | Önmegvalósítás.hu

Munka

Egy tanítvány üzenete:

Kedves Tas!

Köszönöm, hogy az intuíciós tanfolyammal felnyitottad a "szemem", pontosabban, ahogy foglamaztál, te csak szemüveget adsz a gyengén látóknak, mint egy látszerész :) Ezt örökre megjegyzem :)

Gyakorlok minden nap többször nepálit, hatos fogatot stb...és csak egyszerűen megnézem mikor mit csinálok. Eszméletlen, hogy eddig mennyire nem néztem meg mit csinálok, és minek mi lesz a következménye.

Kicsit tisztábban látok, és ezt mérhetetlenül köszönöm, mert nem csak az üzleti életben, de az élet minden területén látom (mondom: LÁTOM) a hasznát :)

Egy tanfolyam utáni visszajelzés:

"Nagyon régóta szerettem volna már váltani, mert már kezdett tönkretenni a csepeli környezet hangulata, az odavezető út, az emberek.

Sziasztok! Arról szeretnék beszélgetni, hogy hogyan lehet helyesen dönteni az adott helyzetben. Egy férfi munkatársam érdeklődött üzenetben hogylétem felől, mert táppénzen vagyok. Válaszoltam. Üzentünk még több dologgal kapcsolatban. Aztán én elköszöntem és jó hétvégét kívántam. Én érzésem szerint már így is többet chateltünk mint kollégákkal szoktam. Kedveljük egymást. Úgy tudom régebben vonzónak is tartott most nem tudom, mi a helyzet. Viszont mintha kicsit megbántódott volna, hogy elköszöntem. Már nem is válaszolt.

Sziasztok!

Nincs magyarázatom arra hogy meditációm után mi vezetett ide hozzátok.
Abban biztos vagyok hogy válaszokat kapok azokra amiben Hitem még erősebbé válik.

Kislányként már érdeklődtem a spiritualitás felé. Nagy kérdések foglalkoztattak amikre csillapithatatlan volt a tudásvágyam. Nem tudtam pontosítani ezeket azonnal viszont éreztem hogy rossz nem lehet. Kerestem valamit úgy hogy az irány se volt épp tiszta elöttem. Hittem valamiben amit érezem hogy VAN de még nem tudok azonosulni vele. Ellenben elengedni se akartam az ismeretlent vagy babákra cserélni.

Ha megtudnám, hogy már csak egy évem van hátra, nem bánnék semmit. Sőt! Hálás lennék, amiért ezt az utat választottam.

A napokban a blogom instant inspirációk sorozatához keresgéltem ötleteket, amikor szembejött velem a téma, hogy mit bántak meg az emberek leginkább halálos ágyukon. A cikk nagyon elgondolkodtatott. Ha megtudnám, hogy mondjuk már csak egy évem van hátra, milyen gondolatok kavarognának bennem? Ott nem akartam közzé tenni, de gondoltam itt veletek megosztom.

Minden ember legalább életében kétszer pályaválasztási döntés előtt áll: a tanulmányok kezdete előtt és után.Az első esetben ez általában a szülők döntése, akik a legjobbat akarják a gyermeknek, a második pedig általában már a saját tudatos döntésünk, hogy abban a szférában dolgozzunk, amiben jól érezzük magunkat. Mit tegyünk akkor, ha nincs konkrét tervünk és nem tudjuk, mit kezdjünk az életünkkel? Hogyan állapítsuk meg, mit szeretnénk? Hogyan állítsuk össze a megfelelő önéletrajzot? Hogyan találjuk meg a megfelelő állást? Erről fogunk beszélni.

A storym elég hosszú, és bonyolult, senkinek nem mertem, nem tudtam erről beszélni, mert olyan dolog történt velem, ami ha kiderülne, atombombaként hatna a családomra, és talán még a férjemet is elveszíteném miatta... de kezdem az elejéről: a jelenlegi férjemmel 7 éve vagyunk együtt, tavaly volt az esküvőnk, 28 éves vagyok most. 2013-ban végeztem az egyetemen, azon a nyáron össze is költöztünk, minden tökéletes volt, elkezdtem munkát keresni. Voltam pár helyen, de közben úgy alakult, hogy a férjem édesapjánál megüresedett egy pozíció, pont olyan, amiben én gondolkoztam, és elvállaltam.

Nem tudom ti mit gondoltok róla, de azt gondolom minden emberrel akivel találkozom, valamilyen kapcsolatot alakítok ki, minden egyes esetben egy tükörkép. Kigúnyolnak a munkahelyemen, piszkosul fáj megalázó látni hogy kb. 5-en röhögnek a viccnek szánt beszóláson tőlem 1-2 méterre egész műszak alatt. Valószínű hogy megérdemelten kapom vissza, mert fáj, valahol valamikor én is megtettem. Kolléganőm első munkanaptól kezdve, felfújt hólyag képpel tanít be a munkára és mindent megtesz annak érdekében, hogy minél hamarabb kirúgjanak, vagy áthelyezzenek ( áthelyezésem megtörtént 2 hét után).

Örömmel újságolom, hogy idén mi is ott leszünk az Everness fesztiválon!
Tavaly megnéztük, tetszett (nagyon tetszett!), ezért úgy döntöttünk, hogy idén júniusban mi is megmutatjuk magunkat, bemutatjuk honnan-hova lehet eljutni az általunk is használt hatékony önismereti módszerrel.

A workshop sátorunkban minden nap tartunk majd előadásokat, csoportos és egyéni önismereti beszélgetéseket, valamint vezetett meditációkat. Emellett lesz még önismereti teszt, Tarot vetés, meg még 1-2 meglepetés program is.

További infókat küldök még, lesz benne program előzetes és kedvezményes bérlet vásárlási lehetőség is.

Addig is olvasd el a bemutatkozó szövegünket:

Fontos döntés előtt állok, szeretnék új életet kezdeni, de kavarognak bennem a gondolatok, hogy hogyan kellene tovább lépni. Sokat rágódok rajta, minden oldalról próbálom megközelíteni, de valahogy mindig megmarad ez a kettős érzés: egyszerre vágyok és félek tőle. Úgy gondoltam, azért lenne jó leírni, hogy mit érzek, hogy később visszaolvasva hátha néhány kérdésre választ találok, vagy egy „kívülálló” rávilágít néhány dologra, amit én nem veszek észre. Megpróbálok leírni mindent, amit gondolok és érzek.

Tartalom átvétel