Van köztetek olyan, akivel furcsa dolgok történnek esténként?
6 éves korom óta vannak fura dermedéseim, amikkel nem tudok mit kezdeni. Mit értek dermedés alatt? Esténként, minden ok nélkül ledermedek és az alvás és ébrenlét közötti állapotba kerülök. Testem elnehezül, a légzésem nehézkessé válik, mintha köveket pakoltak volna rám. Mindennek tudatában vagyok, érzékelem a körülöttem lévő tárgyakat, embereket, de mozogni és pislogni nem tudok. Hát, rohadt egy érzés, ezt senkinek sem kívánom!
Innen csak pár lehetőségem van.
Vagy hagyom, hogy elnyeljen az érzés és szépen visszazuhanok álmaimba. Ez a legnehezebb.
Vagy próbálok felébredni és görcsösen feszítem testem, hogy valahogy felébredjek ebből a csapdából. Ez a legeslegnehezebb, van hogy 10 percig csak nyöszörgök meg feszülök, hogy végre kikecmeregjek ebből az állapotból.
Azt olvastam hogy minél jobban küzdök ellene annál rosszabb. Tényleg így van, mert amikor valahogy eltűröm a nehézségeket, akkor kikerülök az álmaimba úgy, hogy tudom, hogy álmodok. Ez nagyszerű érzés, de ennél is nagyobb élményben volt részem egyszer, amikor hagytam a szorítást, és nem álltam ellen.
Valami történt. Nem vagyok bolond, de ehhez a szavak kevesek. Valami hatalmas, színes valami jelent meg előttem ami tekergett és ellepett, de a legdurvább az volt, amit éreztem közben. Olyan volt ez az érzés mint az adrenalin és a boldogság keveréke együttesen, és még annál is jobb.
Hát tudnék egy oldalt írni erről, de most inkább rátok vagyok kíváncsi. Hasonló élmény, vagy valaki, aki tud erről valami okosat?
Velem is történnek fura dolgok néha, például ez a felriadásos dolog, amikor már félálomba vagy és hirtelen rándulsz egyet. idegesítő, hogy nem tudom miért van. ezen kívül olyan is volt hohy ébren voltam, de a valóság álomszerű volt. valamikor csak percekre, de volt hogy egy egész napom így telt el.
és ami még aggaszt, hogy néha megálmodok dolgokat. vannak deja vu érzéseim elég gyakran, de ez más. mindenki ezt mondta eddig amikor mondtam neki hogy jé ezt megálmodtam:jaj ez csak deja vu.
nem. reggel felkelek és nem emlékszem mit álmodtam(ez ritka) eltelik egy kis idő mondjuk 2 hét és akkor látok valakit, valamit és beugrik, hogy két hete amikor nem emlékeztem az álmomra akkor pont ezt álmodtam meg. nem olyan mintha már egyszer megtörtént volna....tudom hogy nem történt meg csak előre láttam álmomban.
Nem is tudom hogyan kezdjem......
Ugy kerültem erre az oldalra igazság szerint, hogy "sörtartó övet" szerettem volna venni és a google néha csodákra képes, ugyhogy itt vok. :)
Engem minden érdekel amiben látok némi fantáziát, viszont ez a téma agyonütött....
Sztem nem sok minden újat tudok hozzáfűzni, de velem is történtek ilyen dolgok és igazság szerint még tart is, csak nem tulajdonítottam neki nagy jelentőséget, gondoltam Én nagy naivan, hogy csak álom volt.....hát ezekszerint nem :S
Amikre ugy visszaemlékszek, többek között az irányítható álom, ezt Én semmiféle adottságnak nem tekintettem, mert ez a mai napig megy, igaz néha elkanyarodik másfelé menet közben, de na...az életben is gyorsan változnak a történések körülöttem...de amikor felébredek szinte minden egyes szóra, dologra emlékszem, de nagy ritkán csak az álom végére.
-Olyan, hogy nem bírok megmozdulni, felkelni, bármi életjelet adni magamról szokott lenni, de ezzel is úgy voltam, hogy biztos csak visszaaludtam és azért, de jobban belegondolva ahhoz előbb fel kellett volna kelnem....
-Dejavu érzésem nagyon sokszor van a mindennapjaimban is, viszont azt sose figyeltem meg, hogy ez most egy álomban szerepelt, vagy nem.....viszont már voltak olyan esetek, hogy megmondtam, hogy egy bizonyos szituációban mi fog történni, vagy, hogy vmilyen dologra mi a megoldás--igaz nem mertem azt mondani, hogy basszus onnan tudom, mert megálmodtam....
Álmomban viszont ami nagyon sokszor előfordul, az az, hogy nem látok rendesen és nagyon nehezen tudok mozogni.....pl ami megmaradt régről és mai napig "gyakori", minden ugyanúgy ment az álmomban mint a mindennapi életben, 1ik pillanatról a másikra a földön ülök, erőlködök hogy felálljak, de nem megy, szétnézek, ugyan látom hogy vannak körülöttem, de homályos és a szemem sem bírom nyitva tartani, így nem tudom hogy kik, szólni akarok, hogy segítsen vki, de nem hallja senki.....általában itt a vége, felébredek és úgy érzem magam, mint akit leragasztottak az ágyhoz, ki vagyok merülve, alig bírok kimászni az ágyból és ahhoz, hogy normálisan magamhoz térjek kell némi idő.
Ezek az Én "naiv" és egyben tudatlan tapasztalataim, amikre ezek után azért csak odafigyelek és mivel innen tudtam meg, hogy erről még komoly írások is vannak, tuti, hogy utánnanézek, mert azért valljuk be, ezek érdekes egybeesések.....
UI:25 éves vok és a mai napig szokott lenni ilyen.....
Üdv!
Velem is ez történt ma reggel.. Csak zsibbadtam és inkább beletörődtem. Láttam, ahogy egy fekete árny ment el az ajtó előtt. Nem ijedtem meg, mert előzőleg olvastam ezt az oldalt egy másik téma kapcsán és ebbe is belenéztem. Mindenesetre nem hittem, hogy velem megtörténik. Valószínűleg jobban megijedtem volna, ha nincs világos.
Sziasztok!
Habár nekem ilyen dermedős jelenség nem volt az életemben, mostanában elég furcsa dolgok történnek. Illetve történik.
Kora reggel mikor még nem térek teljesen magamhoz, vagy pedig este lefekvéskor éber és alvás állapota között, félálomban hangokat hallok. Ez hol női , hol férfi hang. Zengőek, mintha egy kis torzítót raknának rá. Mivel félálomban vagyok nem mindig emlékszem arra, hogy mit mondanak. De arra viszont emlékszem, hogy nem pozitív dolgokat és az érzés mindannyiszor bennem marad. Volt olyan, mikor sikolyra riadtam fel, vagy máskor pedig szidnak, káromkodnak. Tegnap az utolsó férfi hang maradt csak meg: " Csak vesztegeted az időnket ". Olyan idiótán néz ki ahogy leírom... Nem is tudom mit gondolok igazából.
A nővérem, akivel hiszünk ezekben a spirituális dolgokban azt mondja álmodom. Na de mindig? És tudom, hogy nem álmodom, vagy pedig csak magamat győzném meg? Akkor és ott teljesen valóságos. Érzékeny lelkű ember vagyok, hiába is próbálom ezt a végsőkig eltitkolni, az biztos, hogy nem vagyok bolond. Normális háttér van mögöttem, szeret a családom és a barátaim, úgyhogy nagyon lelki eredetű dologra se tudok gondolni, hacsak nem valahol mélyen van eltemetve bennem valami bánat.
Elég ijesztő, hogy ilyen negatív dolgokra ébredek...Egyik este azt sem tudtam, hol vagyok, pedig a saját ágyamban ébredtem. Ez még egy dolog.. De közben azt a kérdést dünnyögtem, hogy ki vagyok én...? Hát ezt is elég furcsának találtam.
Remélem tudtok nekem valamit mondani,
előre is köszönöm a segítséget.
Sziasztok.
Olvastam , hogy sok embernek van ilyesmi dolgai nekem is.
Nem beszélek ezekről senkinek, már úgyis örültnek hiszenk.
Nekem általában az szokott lenni hogy alváskor felkelek 2-3 közöt és nem tudom fel fogni a dolgokat semmit...félelem tör rám furcsa érzés--olykor le dermedek de nagyon ritka.
Általában én írányítom az álmaim,Tudatosan ha viszont nem akkor a holnapott vagy valamit a úgymond jövőből.Sokszor van "dejavu" érzésem.Áaltalában mindig jóka megérzéseim.De álmokra vissza térve olvastam,hogy nem csak nekem van álom az álomban...de van ammikor nem tudom megküülömböztetni a álmot a valóságtól.
De ezek csak a megszokot dolgok,van más is de nem lényeg:)
Sziasztok!
Írjatok ide: skype: a.omega1
Vagy ide: A.OmegA.a.o@gmail.com
Jobb ezekről élőben beszélgetni, mint fórumozgatni. Olyan embereket keresek akiknek a fentebb leírtakhoz hasonló élményei voltak. Komolytalan kamugépek kíméljenek, úgyis kiderül hamar az üres feltűnősködés, és a hasonlók. Az igaz történetek érdekelnek akármilyen hihetetlen sztorik is azok. Nem véletlenül. Aki többet akar tudni írjon. Én is többet akarok tudni... ezért kérem. Csak az írjon akinek a megérzése azt súgja!
A.O.
A.O. ...Te vagy alfa omega? Mert akkor valamit nagyon nem értenék.
Vagy csak a nevetek azonos?
/Számomra ez lenne a jobbik verzió/
ezt nem én írtam nyugi
Kösz,megnyugodtam:)
Nem mintha valami gondom lenne vele,csak hát ha Te lennél,akkor nem értenék valamit.
Szia, örülök hogy megosztottad a tapasztalataid! Velem is hasonló esetek történtek.
Annyi különbséggel hogy kizárólag lefekvés után kerültem bele ebbe a delejes dermedt állapotba.
Minden egyes alkalommal ugyanaz történt. Az érzékelésem végig álomszerű, viszont tudom hogy az ágyamban fekszem, tudatomnál vagyok, ami csodálatos. A baj az erőnél kezdődik. Valami megmagyarázhatatlan valamit érzek a testemben mozogni. Mintha csiklandozna, és a szívemet bökdösné, szorítaná. Ösztönösen fel akarok ébredni mert szenvedek sokszor ordítani is próbáltam de az saját füleimmel
is hallhatóan csak valami elnyelt nyöszörgés.És erős koncentráció után egy erős rángással térek magamhoz Másrészről pedig itt akarok maradni megtudni hogy ez micsoda.Gondoltam már tudatalatti elfojtásra, testen kívüli élmény küszöbére, mert volt olyan hogy az érzékelésem kitágult. Pár méterrel föntebb lebegve éreztem magam. Volt olyan is hogy sikerült megnyugodnom és megkérdeztem hogy ez micsoda, na akkor egy soha azelőtti szorítást kaptam válaszul amit nem tudtam kezelni és kimenekültem ismét.
Sajnos már egy ideje nem jelentkezett. Én nagyon kíváncsi vagyok és szeretnék túljutni azon a bizonyos holtponton.
Üdv!
Olvassátok el Szendi Gábor: Isten az agyban c. könyvét. Abból kiderül, hogy ezeknél a jelenségeknél mi történik az agyban biológiai szinten és esetleg az is, hogy mi váltja ezeket ki.
-olcha-
velem is . Nálam a csiklandozás , szívböködés , bennem mozgás nem volt ,hanem inkább a lebénultság , mozdulatképtelenség volt jellemző féléber tudat mellett . Hiába próbáltam a rendes ébredési rítus részeként beüzemelni az izmaimat , teljes akaraterőbevetéssel sem ment . A kialakított tévképzetem lidércnyomás és energiaelszívás volt , ennek megfelelően ijedten és ellenségesen szegültem mindig szembe a történéssel . A belső felüvöltés nálam is nyöszörgésként jelenhetett meg . Ritkán jelentkezett , évente talán még egyszer sem . Epilepsziás rohamra is gyanakodtam . Kamaszkoromban volt két alkalom a legszörnyűbb , úgy éreztem , hogy az egész világ megnyílik , rámzuhan . 10 éve egy önkéntelen vizualizáció segített . Ijedtemben védekezni kezdtem , és összes akaraterőmet összeszedve egy kúpot képzeltem el a homlokomra . Pillanat alatt megkönnyebbültem . A képzeletem még abba is megerősítette a megszabadulás tudatomat , hogy az ágyam szélére képzeltem érzékelni egy hüppőgő valamit , ami azt panaszolta , hogy " megszúrtál " . Mivel másképp nem tudtam segíteni a képzeletem termékének , ezért imádkozni kezdtem Istenhez , hogy segítsen rajta , vegye gondjaiba , és juttassa a számára legmegfelelőbb helyre . Üdvözlettel : felacsó
Első blikkre, látatlanban azt gondolom helyénvaló diagnózisnak elmondásod alapján, hogy elme generálja félelmeket benned asszociációs alapon, valószínüleg gyermekkorból cipeled alapjait.
NLP-s pszihoterápiát javaslok, esetleg indokolt esetben, előzetes beszélgetést követően, gyógyító-hipnózist.
Ezek a leg hatékonyabbak megítélésem szerint ezekre a problémákra.
Több ilyen esetem is volt, megnyugtatóan megoldásra került.
Kérdező! Vizsgáltak már epilepszia irányába?
Szia érdekes amit írsz már annyit kerestem utána de sehol nem kapok rendes választ mi okozhatja ezt az álom előtti létet melyben úgy elmerül az ember hogy alig tud kijönni belőle.Nagyon sokszor van nálam azt mondják hogy ha hagyom nem küzdök akkor elmúlik.Szememet próbálom kinyitni de nem megy hangot próbálok kiadni s úgy érzem beszélek is de mint kiderül csak nyöszörgök.Egyszer már sikerült értelmesen beszélnem ebben az állapotban segítséget kérni.Igaz "rohadt"egy érzés főleg amikor kiolvadsz ebből az állapotból a hideg meleg végig fut egész testemen és ha felébredek szörnyű érzés kerít hatalmába olyan ez mintha valahol teljesen más világba járnék .A minap is volt ilyen velem s ami durva a már sajnos nem élő nagyapám mondott valamit de sajnos nem emlékszem mit s utána olvadtam ki ebből az állapotból.Én már kérdeztem orvost is erről mivel nekem akkor tájt kezdett ez kialakulni amikor felfedezték rajtam az epilepsziát és az orvos azt mondta akkor hogy ez is egy formája ez is attól lehet.Igazság szerint míg nem szedtem rá gyógyszert az epilepsziára addig ez nekem nem is volt.Onnantól számítom az időt aztán más gyógyszert kaptam őszintén szedtem is meg nem is mert nem gyakran fordult elő velem hogy rohamom volt.Na de most szedem rendesen a gyógyszert s akkor is jelentkezik nálam ez e dermedés.Gyakorlatilag elég sokszor nem tudom hogy lehet ezt eltüntetni az életből mert nekem nem valami jó érzés ennek a megléte.Próbálkozom s csak előre jutok ha nem akkor meg kell tanulnom együtt élni vele.
hmmm...ez az elme működései...aludj nyugodtan, és ne ijedj meg a jelenségtől...az elme ilyen módon hívja fel a figyelmet magára, de nem kell vele törődni...maga az epliepszia is többféle lehet (organikus és lelki), ha nincsen organikus elvátozás (ezt vizsgálatokkal állapítják meg) akkor nem vagy igazi epilepsziás, csak az erők (lélek) játéka...de ha bővebben írsz a tapasztalásaidról, magam is bővebben fogok tudni válaszolni...a fontos,hogy ne ijedj meg!...nincsen semmi, amitől félned kellene, hacsak nincsenek ijesztő késztetéseid (pl.:hogy megölj valakit, vagy ilyesmi...ám ettől sem kell megijedni, csak tudni azt, hogy a szellem (tudat) urává lehet a léleknek(erőnek)...ez a döntés (szabadon eldöntheti a tudat, hogy teret ad a késztetésnek, vagy nem...ám, mint mondtam is, még ennyiből nem tudom, hogy mi valójában a problémád, azon kívül hogy félsz (ami megszüntethető,ha megismered a működés mibenlétét...:)
Rajtam a dermedés, vagyis inkább bizsergésnek hívnám. Mikor érzed hogy menekülnél, de lebénulsz, süllyedsz a mélységbe de nem látod a végét, mikor azt hiszed fent vagy, de még is álmodsz, mikor küzdesz ellene de a tested teljesen lebénul, stb stb sok sok megmagyarázhatatlan dolog ami megtörtént megálmodsz dolgokat, megérzel dolgokat.. Sokan azt hiszik ez képesség vagy adottság. Én inkább a gonoszra szavaznék 25 éve talán mikor először jött, és húsz év is kellett mire megtanultam mit kell tennem. Küzdöttem ellene szembeszálltam vele mikor emberi formát keltett fojtogattam az egész testemmel küzdöttem (harcoltam) ellene. Megtanultam felkelteni magam. De elmúlt és végre elmúlt, tudok aludni esténként és nem kell ülve elaludnom berezelve hogy úr isten ugye nem jön vissza!! Néha visszatér félévente talán egyszer de már nem olyan erős mint régen volt. Remélem nem néztek hülyének , nem drogozok nem vagyok beteg sem, ha átélted amint láttam mint az elődeim is sokan. DE JÓ TANÁCS NE ENGEDD URALKODNI, KÜZD ÉS HAMARABB SZABADULSZ...
Nekem csak hasonló... nos, inkább más.
Velem az van, hogy -6 éves koromban letört az egyik metszőfogam a másik berepedt-, a felső állkapcsomat beakasztom az alsóba... és odaszorítom... nem tudom, hogy ez mennyire "hangzik" értelmesnek, de most ennyire tellett. Szóval. Ez ugye magában is egy fájdalmas dolog. Mondjuk egy egyszerű mozdulattal -ami egyáltalán nem fájdalmas, nehéz, vagy időigényes...- meg lehet szüntetni. csakhogy én alvás közben nem tudom ezt megtenni és a fogaimat a fogaimnak nyomom. Rettenetesen fáj... nagyon parázom, hogy egyszer letöröm így a fogaimat! Ez még nem is lenne olyan szar, ha egyszer történne, de kb. havonta 5X megtörténik... és nagyon nem szeretem.
Fogalmam sincs, hogy ez mennyire ér fel a te furcsa "dermedéseddel"... nekem ez az egyik fájdalmas dolgom, amit álmomban csinálok.
úgy tudjuk megérteni, ha ébren bele megyünk ugyanabba az érzésbe.
Mi történt, amikor hat éves korodban letört a fogad?
Valószínű, azt nem dolgoztad fel, félelem és fájdalom került le a tudatalattidba. Álmunkban a tudatalatti tisztul, tehát megéled ezeket az érzéseket újra.
Mivel "beragadt" a téma, érdemes lenne előhívni ezt az emléket ébren és teljesen kioldani.
Sziasztok! Most keltem fel nem rég, és annyira megijedtem hogy elkezdtem fórumokat olvasgatni. Nem tudom hogy ugyan arról beszélek e, de nálam általában (mivel 2 műszakban dolgozom) éjszakás előtt ha ledőlök délután akkor szokott több hónapos eltéréssel olyan előfordulni hogy nem tudok felkelni. Mintha belül ellennék veszve saját magamba és ordítok a testemmel hogy mozdulj meg, van hogy olyan mintha nyitva lenne a szemem , csak nem tudom a végtagjaimat megmozdítani, aztán rájövök hogy még mindig álmodom, és amikor sikerült felébrednem, úgy érzem mintha egy maratont futottam volna, rendszerint fáj a fejem is utána.
Most azt álmodtam hogy felakarok ébredni de nem tudok, viszont a testem egy részét tudom mozgatni, kikeltem az ágyból de mintha az egyik felem le lett volna bénulva, homályosan láttam, ordítottam magammal, és elkezdtem rázni a fejem, beleütögetni a falba hogy kimenjen a bénulás, aztán kinyitottam a szemem és felébredtem, de alig tudtam ébren maradni, mert a szemhéjam folyton vissza csukódott, úgyhogy kénytelen voltam kikelni az ágyból hogy magamhoz térjek.
Fogalmam nincs mi ez, de halálra rémít.
Mintha csak az agyam egyik fele lenne ébren... Nem értem! Ez már klinikai eset? :D
Szia,
Velem már nagyon sokszor fordult meg ez. A fejrázással én általában ki tudom rázni magamból ezt az érzést.
Előfordul-e még ez veled? Követed még ezt a fórumot?
Kedves kérdező,
Igaz, hogy már lassan 7 évvel ezelőtt tetted fel a kérdésed, viszont én meg sajnos csak most bukkantam rá erre az oldalra.
A következő soraid felkeltették az érdeklődésemet:
"Valami hatalmas, színes valami jelent meg előttem ami tekergett és ellepett, de a legdurvább az volt, amit éreztem közben. Olyan volt ez az érzés mint az adrenalin és a boldogság keveréke együttesen, és még annál is jobb."
Én odáig, amíg te, még nem nem jutottam el ... de kérlek, amennyiben látod az írásom, kérlek írd le, hogy mi történt a színes valami közelsége és érzete után?
Válaszod előre is köszönöm!