A hétvégét a barátnőimnél töltöttem. Izgalmas volt, mert a péntek estét az egyik, a szombat estét pedig a másiknál töltöttem. Mindekettőt nagyon szeretem és azt hiszem, ők is kedvelnek engem. Mindkét csajszival sokáig beszélgetttem, de mégis más minőségű volt a kapcsolódás. Az egyik barátosném többször megjegyezte, hogy mennyire szeret és, hogy mennyire örül, hogy velem lehet. Szíve nyitott volt és jókedűen áradt felém, velem! Figyelmét, szeretetét szavaival, gesztusaival, áradásával fejezte ki. Sem vacsorát, sem reggelit nem kaptam tőle.

„ A szeretet szelíden, de feltartozhatatlanul áradó folyam, amely lassan, mindenkit befogadó óceánná teszi a szívedet.”

Körbenézett a házba, még minden a fejetetején állt a költözés után. Csak lepakolták a bútorokat és a dobozokat, zsákokat, gondolta majd lesz ideje rendet tenni. Volt rá még két hónapja, mert még nem sürgette az ottlakás.

Az ajtók borzalmas állapotban voltak, mit kezdjen velük, ezen tanakodott.

Legyen az új esztendő, az új lehetőségek tárháza, használjuk is ki rendesen, hogy mégtöbbet tapasztalhassunk.
Tartalmas 2009-es évet kívánok és kérek, most!