Kirsikka teljes hozzászólásai
Hozzászólás | Edit link | Comment Widget |
---|---|---|
név 2009. márc. 19. csütörtök 21:29 /Van köztetek olyan, akivel furcsa dolgok történnek esténként?/ Egy vagy két hete volt az első eset, akkor nagyon megijedtem: félálomban egy furcsa rekedtes hang a nevemet mondta. Csak a keresztnevet, megszólított. ...vagy fel-! ??? Kipattant a szemem... Sokat segített hogy nem egyedül voltam, így hamar megnyugodtam, elaludtam. Azóta 2x volt ilyen más-más hangokkal. (és más-más helyen!) Legutóbb tegnap, egy gyerekhang, mondtam vigyázzon rám éjjel, és elaludtam. Már nem félek... pedig tegnap egyedül voltam. Nem tudom mi lehet, de legalább nem félek ;) az már egy lépés. Majd eljön az az idő is, mikor tudni fogom. |
||
én köszönöm:) 2009. márc. 06. péntek 20:44 /Felismerések születése/ ...az írásodban újabb megerősítést kaptam, a leendő diplomamunkám témájáhozl!:) |
||
kell 2009. márc. 06. péntek 20:32 /vitatéma a VÉLETLENről....hiszed, vagy tagadod?/ Úgy gondolom a "véletlenek" nem azok. Mai példa: étkezdében fél-adagokat kérek mindig, mert jó hely: nem sajnálják, és nem tudok megenni egy egészet. Nos, ma kezdő kiszolgáló volt, és levesből is másodikból is egész adagot adott, és bár megjegyeztem, hogy felet kértem mindkettőből, ismerős kollégája egy kedves poénnal lezárta az ügyet. Eredmény: nem tudtam megenni, többet fizettem fölöslegesen, és egész idő alatt bosszankodtam, hogy meg kell tanulnom kiállnom magamért. Mert ez erre lett volna jó kis gyakorlat. Vajon véletlenül szaladt meg az a merítőkanál hogy nagy adagot kaptam??? Nemhiszem. |
||
Himnusz 2009. márc. 06. péntek 20:17 /Energiavámpírokról... Ti hiszitek ? Így ?/ Erről már én is gondolkoztam hogy lehet-e összefüggés az önsajnáló Himnuszunk és az ország mindenkori sorsa között... mert hát azt tűztük zászlónkra. Azzal definiáljuk magunkat. Büszke vagyok rá, hogy egy ima, de akkor is nagyon nagyon negatív. Azt pedig külföldön tanítják rólunk az ide dolgozni érkezőknek, hogy milyen hírhedten pesszimisták vagyunk. Tenni kéne ellene... |
||
ember-lét, földi lét 2009. febr. 15. vasárnap 20:28 /Elérheti a tökéletességet egy ember?/ Szerintem az emberi lét, a leszületés pont a tökéletességért van. Hogy tanuljunk, haladjunk ezirányba, akár tudatosan, akár tudattalanul (nyilván nagyobb léptékben ha tudatosan tesszük). Most úgy gondolom, hogy ha valaki elérte a tökéletességet, akkor annak már nincs értelme leszületni, ha csak nem "direkt", tanítás végett... (pl. Jézus) Mindenki Pont Annyira Tökéletes ahogy ebben az életében szüksége van rá: tehát amit a Lélek bevállalt, annak teljesítéséhez van meg benne a "szükséges és elégséges (setöbb-sekevesebb) alapanyag". Feltétel, vagy biztosíték a Feladat elvégzéséhez. Ilyen szempontból tartom magunkat, mint lényeket tökéletesnek. De ha belegondolok bármilyen teremtett lény biológiájába, működésébe, leesik az állam, mennyire tökéletesre vannak ők is "gyártva"... akár növények, vagy állatok, bármi! Nemtudom az az abszolút állapot, amit Sanyi annak hív(sz), mennyire jelent egyet ezzel a tökéletességgel, amiről most szó van, előbbit tökéletes Mostban-létnek fogom fel, tökéletes Jelenlétnek... a megvilágosodást meg nemtudom:P ...még:) |
||
jelen 2009. jan. 28. szerda 09:55 /Kérdezz önismeretről!/ Szia Sanyi! Meglátjuk mi lesz, ha már végigcsináltam az önértékelés csomagot!:) |
||
család-kutatás 2009. jan. 27. kedd 23:35 /Melyik szülődet szereted jobban?/ Éppen ás(ód)om bele a szüleim múltjába, ami által sokmindenre fény derül és így a viszonyok is megváltoznak. Nemrég kezdtem el tudatosan közelíteni Apukám felé, eddig is szerettem, de most valahogy ismerni is akarom legalább annyira mint Anyukámat. Szépen haladunk. Ezáltal Anyukámtól eltávolodtam valamelyest, próbálom megérteni a helyzetüket, amiben felnőttem, ami által ilyen lettem, amilyen. Most megismerkedtem a család olyan részével, tagjaival akik által egészen más szemszögből látok dolgokat, egészen máshogy. Mindezzel oda akarok kilyukadni hogy nem szavaztam. Most először nem. Nem tudok dönteni. Egyformán szeretem őket de ez nem igaz, mert másképp. Főleg ezek után, amik most értek az utóbbi pár napban/hétben. Viszont megakadt a szemem a hozzászólásodon, mert néhány éve egy rokon megkérdezte Apukámat a jelenlétemben, hogy melyik lányát szereti a legjobban -négyen vagyunk testvérek. Ettől én úgy felháborodtam, hogy legszívesebben üvöltöttem volna -tini voltam- a kb 50es nővel, aztán győzött a "jólnevelt" énem és maradt a fortyogás. Apukámhoz ugyanis egyértelműen közel áll egyikünk, és nem én... szörnyű érzés volt. Apa okosan válaszolt, nem nem-egyformán szeret hanem máshogy, hozzánk képest a személyiségünkből adódóan, mégis rettenetesen éreztem magam. Annyira másak a szüleim, mégis annyira szeretem mindkettőjüket!... na pityergés lett a vége, úgyhogy nem is írom tovább... |
||
mentális erőszak 2009. jan. 14. szerda 19:10 /Vissza Vonzom....../ Nekem ez kicsit olyan mint egy mentális erőszak... nem értek vele egyet. Olyan mintha hálóval akarnál lepkét fogni, holott magától is rászállna egy a kezedre, ha kitárnád és hagynád, hogy úgy legyen ahogy kell... |
||
csinálni? 2008. dec. 26. péntek 23:28 /Igazi Boldog Karácsony/ De nem is csináltam semmit! Éppen ezaz! Sőt, pont ellenkezőleg történt, hiszen arra készültem hogy majd rossz lesz, és jó lett minden anélkül hogy bármit is tettem volna érte... |
||
immun 2008. dec. 18. csütörtök 23:39 /Kérdezz önismeretről!/ Szia Sanyi! |