Kedves Oneness, örömmel olvasom a történteket! Csak így tovább!

Jól meditáltál, megkaptad, amire szükséged volt, ne válaszd el magad azzal a gondolattal hogy nem megy neked! Miután leírtad hogy nem megy, leírtad, hogy hogy ment :)

Míg "én ÉS AZ ametiszt" van, addig nincs egység (oneness ugye :)) illetve, csak látszólag nincs, mert legbelül mindig oneness one/van, de a felszínen a vágy megjelenik mégis, amit valami hiányérzet indít. Minél erősebb a hiányérzet, annál erősebb a vágy, ebből lesz a mohóság... A mozdulatlanság minden ásványé, lesz még itt más is, folytasd a gyakorlatot, ugyanígy, nem erőltetve: amikor jön, hadd jöjjön. A telefonhívás is biztos azért volt, mert első körben ennyire volt szükséged. :)

Ha van kedved, "kívül" is gyakorolhatod a mozdulatlanságot: pl utazáskor (legyen akármilyen rövid) figyelni, hogy míg te mozdulatlan vagy (és vmi jármű visz) kívül minden változik, akkor is, ha nem szólsz/mozdulsz bele... ha nem változol, változtatsz semmit, minden halad a maga útján :)

Hajrá!
Sikka

Szép, hogy így felismerted a mohóságot. Az jutott eszembe, mi lenne, ha meditálnál rá, hogy te magad vagy egy ametiszt kő... hogy milyen ametisztnek lenni :) válj eggyé vele, hátha felbukkan valami...

Azért szeretem, mert kerek.

Nem csak a kazetta A oldalát játssza, nem "sweet-ezo", hanem Teljes. Teljes és Ébresztő: úgy átsüvít a fejeden egy-egy sor, hogy ... :) nem is találok hasonlatot.
A magam részéről hálás vagyok annak, aki ide így regisztrált és bepötyögte... napok óta ez a vers egy-egy sora józanít ki. De persze nincs EGY út, mindenki arra megy, amerre tetszik.

Nekem Ram Tzu tetszik :)

...újabb gyönyörű "sajtolás"... :)

A megélést nem pótolhatja semmi. A szavak "csak" szavak, de ha nyitva a szív, olyan megéléseket indíthatnak be... ahogy teszik is. Köszönöm.