Több mint két év eltelt, mióta itt jártam. Ennek nagyon egyszerű oka van. Elfelejtettem, hogy regisztráltam itt. De az utam keresését nem hagytam abba. Illetve, volt egy pillanat, amikor feladtam. Amikor a legmélyebbre süllyedtem, olyan mélyre, hogy azt hittem elvesztem. Úgy éreztem magam, mint a fuldokló, aki elsüllyedt a sötét, hideg tengerben. Csak kapkodtam a levegő után. Feladtam. De akkor, a legutolsó pillanatban megkapaszkodtam az utolsó szalmaszálba. Kétségbeesésemben elkezdtem befelé figyelni, és meghallottam a belső hangomat. Gyengéden megfogta a kezem, erőt adott.

Egy igaz történetet írok le, ezért nevek és foglalkozás nélkül írok egy lányról , akit pár éve még
közelebbről ismertem , mostanra egy távoli ismerős maradt. De örülök , hogy megismertem, mert
úgy érzem azon kevesek közé tartozik aki megtalálta az IGAZIT...!

Első tartós párkapcsolatában egy városszerte " híres " emberrel élt.
Belevitte számos "híres emberek összejövetelébe ", kinyitotta számára a világot , ugyanakkor
számtalanszor megalázta is.

A én kis elmémben a család azt jelenti, hogy van apa-anya és a gyerekek....és aztán nagyszülők....szóval vér szerinti kapcsolat....

Azt gondoltam egyszer én is megtalálom a párom, azt az egyet, Őt......és egyszer majd család leszünk....

Erre mit ad Isten? Beleszeretek egy elvált, kétgyermekes apukába..... Én, aki eldöntöttem, hogy az én párom olyan, mint én, független....várta az igazit, engem...és boldogan élünk míg a halál elválaszt. Az élet ezt másképp írta.....

Szombat délelött cipővàsàrlàs a gyerekekkel.... délutàn szerettünk volna elmenni a kertészetbe, venni egy-két dolgot a kertbe..... KisLàny rögtön kifejezte nem tetszését, hogy neki nincs kedve boltba menni, .... mit lehet tenni ilyenkor? ....meg tudom érteni, ha nekem nincs kedvem valamihez, én sem szívesen csinàlom, úgyhogy igyekszem tiszteletbe tartani màsok érzéseit is...

Kedves Tas,

Már meséltem Neked szóban, de mivel kértél konkrét intuíciós történeteket, ezért most leírom:

Az intuíciós tanfolyamod után sokat gyakoroltam a hétköznapi életben, és nyomozói munkám során is. Meglepő tapasztalataim lettek, de most csak egyet részleteznék röviden.

Nem régen történt, hogy egy személyt kerestünk, aki körözés alatt volt. A III. kerületben egy lakóparkban volt bejelentve, de ahogy közelítettünk, éreztem, hogy nem a bejelentett címen lesz, hanem valahol a közelben.

Azt gondolom, hogy a gyerek és felnőttek közötti kapcsolatokban olyan jól megfigyelhetők az Egó játékai.