Egész sokat foglalkozok a számítógéppel és annyiszor abba akartam hagyni és valahogy nem jött össze... igazából nem is akartam. Hogy miért az más kérdés. :)
Valamelyik este filóztam, hogy akkor mégis minek csinálom én ezt? Mi értelme van? Mondjuk, már így is sok minden volt, ami miatt "kellett" ez az egész.

Szia Tas!

Talán nem emlékszel rám, mert sokan járnak hozzád intuíciós tanfolyamra, és már talán 9-10 éve voltam az egyik csoportodban.

A tanfolyamon tanultakat folyamatosan gyakorlom és alkalmazom a praxisomban. Több terápiával/elemzéssel foglalkozom: tarot, kineziológia, asztrológia, családállítás stb....immáron 20 éve.

Amint a testben a genetikus anyag, a külső burokban pedig a mag nyilvánul meg, úgy az élet a hazafelé igyekvés kifejeződése. Otthonunktól távol találjuk magunkat. Igazi világunk leszármazottai vagyunk. Megfeneklettünk egy illúzió partján. Másképp fogalmazva: az emberi lény ösztönösen, veleszületett hajlamtól hajtva keresi az önkivületet, a bódulatot, fel akar töltődni túláradó energiával, törekszik a szimbiózisra, a szinergiára, a módusult tudatállapotra. Így idézzük fel "szülőföldünket". Feledékeny árnylények vagyunk, akik elnyomják magukban szülődöldjuk gondolatát.

Mire vagy képes a szeretetért ? Meddig mentél, vagy mennél el az önfeladásban csak azért, hogy érezd a feléd áramló szeretetet ?

Elgondolkodtam önmagamon. Én olyanokat is megteszek, amelyek egyáltalán nem esnek jól. A végén mindig rájövök, nem valódi a szeretet, amit érte kapok. Én nem érzem valódinak, mert becsaptam önmagam, mégis újra és újra megteszem.
Felszabadító érzés lehet, ha önmagadért szeretnek és az is, ha el tudod fogadni, nem kell engem szeretni, az a lényeg, hogy én szeressem önmagam.

2.- Rész-A nagy Eposzok és feldolgozásaik