Mindenféle | Önmegvalósítás.hu

Mindenféle

Nagyon sok spirituális tanító ír a megvilágosodásról, sokakat foglalkoztat a téma, hogy mi az a megvilágosodás, hogyan lehetne elérni... Ebben a blogban szeretnék megosztani pár gondolatot, ami felmerült bennem a témával kapcsolatban.
Hogy megéljük a teljességérzetet, és az egységet, ezt szerintem sokan tapasztaltuk már (olyan egyszerű és természetes, hogy nem is vesszük észre, hogy abban vagyunk). De tudom, a "megvilágosodott állapot" sokak szerint több ennél, valami állandósult állapot, amiben nincs fájdalom?

Minek tudsz örülni az életben? Neked mi okoz örömet?

Mi a véleményetek a buddhizmusról mint tanról, a buddhizmusról mint vallásról és a buddhista egyházakról?

szerver_koltozes.jpg

A weboldal kinőtte régi lakhelyét, ezért egy új szerverre költözik.
Ez miatt az elmúlt 3 napban elérhetetlen volt az oldal és a 2008. február 12-21 között felvitt adatok is elvesztek. : (

Köszönöm e-mailjeiteket, amelyben aggódtatok az Önmegvalósítás.hu sorsa miatt és kifejeztétek, hogy mennyire szeretitek ezt az oldalt, milyen fontos számotokra az itt található tartalom!

Nevem Senki.jpg

A legnagyobb bölcsességek néha ott bukkannak fel, ahol nem is számítanánk rájuk.
Ki gondolná például, hogy a Nevem: Senki című spagetti western valójában az élet kötelékei alól való feloldozásról szól? A film fókusza, a katarzisa a felszabadulás kvintesszenciája.
Kik is a szereplők valójában?

Vajon megengedheti magának az ember, hogy úgy éljen, ahogy arra a szívéből vágyik?

Van valami külső erő (sors), ami szándékosan akadályoz meg ebben? Vagy az ember saját magát akadályozza?

Meg kellene felelnünk a felénk támasztott elvárásoknak? (párkapcsolat, család, gyermek, munka, megélhetés, társadalom, stb.)

Hol van a határa az önző, önmaga jó létéért küzdő életirányításnak?

Sziasztok!

Onfejlesztes celjabol melyik Sai Baba vagy Osho konyveket ajanljatok leginkabb? Esetleg mastol egyeni kedvencek??

Elore is koszi!

Kirúgtak. Nem felmondtak, nem elküldtek, kirúgtak. Persze az egóm kiabál, fáj neki, hiszen eddig mindig én mondtam azt, hogy ok, megyek.

Ezeregy kérdés kavarog a fejemben, például: ok, akkor most mi? Persze, megint ego... Szegény teljesen 'készen van', nem tudja, hogy mibe kapaszkodjon, merre induljon.

Azt sem, hogy helyileg hol (Magyarország vagy Anglia?! ), meg azt sem, hogy milyen területen...

Elgondolkodtatok már azon, hogy mi számít piramisjátéknak napjainkban, miket sorolhatunk a piramisjátékok közé és hol vannak ennek dolognak a határai? Rossz ez egyáltalán minden esetben? És ha igen miért?
Biztos vagy benne hogy a te munkád valahol nem egy - manapság már inkább MLM-nek hívott(?) - manipulációra épülő piramisjáték? Hova vezet mindez a foglalkozások jövőjét nézve, vagy hova vezet mindez a világválság tükrén át szemlélve?

Tóta W. Árpád blogbejegyzése ihlette a fenti kérdéseket:
http://w.blog.hu/2009/10/02/tribuszerne_visszanez

Telefonbeszélgetés közben 2másodpercnyi időre a gyepen 5-6 egymásban elhejezkedő karika rajzolódott ki.Vajon ez csupán érzéki csalódás volt?

Képzeld el, hogy megtudod: Már csak egy napod maradt hátra az életedből! Mit csinálnál az utolsó 24 órában?