Mindenféle | Önmegvalósítás.hu

Mindenféle

Sziasztok!
Segítsetek nekem kérlek, mert úgy érzem elmegy az eszem.

merges_vagyok.gif

Elgondolkodtam a napokban, hogy vajon miért van az, hogy egyre többször hallunk
trágárabbnál trágárabb szavakat szinte már mindenütt.
Nem csak vonaton, utcán, boltban, hanem a médiában szintén.

Mi készteti az embereket arra, hogy igy fejezzék ki nem tetszésüket valaminek.
Most már oly könnyedén kimondanak olyan szavakat, melyeket régebben illetlenség
volt kiejteni bizonyos helyeken, bizonyos körökben.
Sokat változott a világ tudom. Azt mondják haladni kell a korral.
Kell-e egyáltalán haladni valamivel?

A múltkor már írtam valahol, hogy egy-egy pillanatra elkapott a tapasztalás: nem vagyok azonos a testemmel. Akkor megfogalmazódott a vágy, hogy milyen jó lenne ezt nem csak pillanatokra, hanem hosszabban, végleg tapasztalni!
Tegnap óta egész hosszú időkre úgy élem meg, hogy egy belső lény vagyok, aki ebben a testben lakik, használja és irányítja azt. Sőt ha akarom, akkor szándékkal is elő tudom hozni ezt a látás- tapasztalás-módot. Csak akarnom kell és ismét így tapasztalom a test és magam közötti kapcsolatot.

Képzeld el, hogy a lényed egy ház. Ha valaki elhagyott, de nem tudod elengedni, azt jelenti a lelked egy darabja egy lezárt szobában van kettesben vele. Minden félelmed, vágyad, örömöd és szomorúságod ott van abban a szobában ami összeköt Vele. Az ablak zárva. Ha beletörődsz, fogod az ajtó kulcsát és a tengerbe dobod. Beletörődtél, de nem engedted el, most már a lényed még egy része is lezárt, aki vagy a kulcsot próbálja kétségbeesetten megtalálni, vagy értetlenül áll a bezárt ajtó előtt.

Szép napot kívánok Mindenkinek!
Szeretném meg köszönni az előző írásomhoz a hozzá szólásokat! Nagyon sajnálom,hogy egy kis nézet el térés alakult ki miatta,nem volt szándékomban. Van amit tisztázni szeretnék!
Egy eléggé reális gondolkodású ember vagyok aki,ráadásul nem is félős:ha nem ilyen lennék évek óta nem mernék egy eléggé kietlen helyen (ami elég nagy is) egyedül élni.

Közeleg a karácsony, a legszebb ünnepünk, a szeretet ünnepe.
Azért, hogy valóban békés és szeretetteli élménnyé váljon számunkra, fel kell készíteni a lelkünket.

Angry-Maggie-simpson-maggie-simpson-654989_400_405.gif

Egy ideje mocskosnak éreztem magam lelkileg. Elkezdtem kutakodni, és oda lyukadtam ki, hogy harag-lerakat van bennem. Még a szót se vallottam be magamnak. Azt mondtam "neheztelek" ...így mérgeztem magam. Folyamatosan.

Sziasztok! Tegnap este megpróbáltam egy kicsit meditálni. Teljes kudarc volt.Egy MP3 felvételt hallgattam amiben arcokat kellet volna elképzelnem,10-et.

Ez a meditációs módszer egy belső utazás a tudat mélyebb rétegeibe. Ott előző életeink eseményei, ill. azok emlékképei raktározódtak el úgy nevezett „lenyomatok” formájában. Regressziós utazás során ezek a tudatszintek is elérhetővé válnak. Ezeknek a „lenyomatoknak” az információtartalma megfelelő irányítással és módszerrel felszínre hozható. Jelen életünk eseményeire – pl.: gyermekkorunk élményei – könnyebb vissza emlékeznünk mint az elmúlt életeink történéseire mivel azok a tudatosság szintje alatt találhatóak. Az ott tárolt információk feldolgozhatóak, átalakíthatóak.

sor-kicsi.jpg

Már vagy egy hete azon gondolkoztam, hogy leírjam-e ide is azt, amit a blogomba. Kétségeim voltak, például azért, mert ezen az oldalon az emberek inkább a problémájukra keresnek segítséget.

És magam is megtapasztaltam, amit egyik kedvenc költőm (Fodor Ákos) így fejez ki:

AXIÓMA
a szeretetnek
táplálék a nevetés;
a vágynak: méreg

Aztán két dolog segített a döntésben. Az egyik, „buddhanita” blogjának (világfájdalom) hozzászólásában egyik mondatrész: „…Anyámat is ellöktem magamtól,……. "