Mindenféle | Önmegvalósítás.hu

Mindenféle

Nos írásomat egy dolog ihlette meg, 2 nagyon kedves hölgy kopogott be kb 1 órája a lakásba, és érdeklődtek, hogy hiszek-e Istenben. Természetesen igennel válaszoltam hiszen én tényleg hiszek benne, és elindult egy beszélgetés ami nagyon elgondolkodtatott. Ők nem reklámoztak, hirdettek hanem elővették a Bibliát és egy egy gondolathoz idéztek belőle. A lényeg hogy figyelmeztetik az embereket hogy nagy változás jön, vége lesz a "Sátán" bajkeverésének, és aki tényleg hisz Istenben próbáljon meg az ő törvényei szerint élni.

Ma kihasználtam, hogy tízmilliószoros nap van, elég sokat meditáltam. Először megnéztem, mit kell elengednem, mire nincs már szükségem. Jó sok 'kacatot' kidobáltam, elengedtem embereket, 'rendszereket', fájdalmakat és egyéb negatív érzéseket.

Aztán végignéztem, hogy mire is van szükségem.

Ez után jöttek a felajánlások Minden Érző Lény javára, Földanyának, Angyaloknak, az Univerzumnak.
Valami olyan hihetetlen szeretet-hullám tört rám, hogy még mindig pislogok, miközben igyekszem nem lefejelni a csillárt. :)))

Visszatérő momentum az életemben, ami elgondolkoztatott. Mi lehetett ez?

Mindig egy nagy testű kutya van az ügyben. Valamelyik állatom védem meg, támadásnak indul, de sosem engem, hanem az állataimat támadja egy ilyen nagy kutya. Ha rájuk szólok, megnyugszanak, letesznek a támadásról, tovább állnak. Nincs bennem bántás, vagy harag a kutya iránt. Sosem.

Sosem félek, kutyám macskám megvédem. Minden állatom bízik bennem szerintem pont ezért. Csak érdekesnek találom ezt, miért jön kb.: negyedévente?

Egy barátunkkal beszélgettünk az este és a párkapcsolaton belüli megcsalásokra terelődött a szó. Boncolgattuk, hogy ki mikor jut el arra a pontra, hogy megcsalja a házastársát és miért is?!
Vajon miért csalja meg, újra meg újra az ember a társát, ahelyett, hogy elhagyná vagy elválna?

Számtalan magyarázatot kitalálnak erre az emberek, elsősorban önmaguk felé, hogy a lelkiismeretüket megnyugtassák:

Sziasztok!
Többször tettem ki magam a ,,porondra"aminek sok vélemény lett az eredménye.
Elöször arra gondoltam hogy:Minek nyitnék magamnak blogot?Ìgy is kivoltam tárgyalva már néhányszor...

Ezek a hozzászólások hasznosnak bizonyultak számomra,még akkor is amikor frissiben épp bántónak éreztem.
Ugyhogy ha van véleményed amit még magadban tartogatsz,ebben a blogban jó helye van!

Nem tudom ti mit gondoltok róla, de azt gondolom minden emberrel akivel találkozom, valamilyen kapcsolatot alakítok ki, minden egyes esetben egy tükörkép. Kigúnyolnak a munkahelyemen, piszkosul fáj megalázó látni hogy kb. 5-en röhögnek a viccnek szánt beszóláson tőlem 1-2 méterre egész műszak alatt. Valószínű hogy megérdemelten kapom vissza, mert fáj, valahol valamikor én is megtettem. Kolléganőm első munkanaptól kezdve, felfújt hólyag képpel tanít be a munkára és mindent megtesz annak érdekében, hogy minél hamarabb kirúgjanak, vagy áthelyezzenek ( áthelyezésem megtörtént 2 hét után).

Néha ebédidőben elmegyek a közeli templomba. A templom kertjében eszek egy szendvicset, aztán a templomban meditálok egyet. A templom tövében le lehet ülni, szendvicset ettem és a morzsával etettem a galambokat. Figyeltem a galambokat. Mennyire mernek közel jönni hozzám. Nagyon féltek. Természetesen a morzsa is fontos volt nekik, de amint a csőrükbe vették, már ugrándoztak is messzebbre tőlem. Felmerült bennem a gondolat, hogy miért félnek tőlem, hisz jó ember vagyok, én nem tudnám őket bántani. Miért nem érzik rajtam a jóságot, miért nem mernek közelebb jönni.

Itt a sztorim volt a pánikolásaimról, ami már úgy érzem elhanyagolható tényező. Viszont a témát nem törlöm, mert a hozzászólásokban jó pár építő gondolat van a pánikbetegséggel kapcsolatosan, ami másnak/másoknak még jól jöhet...

Eszembe jutott néhány dolog a jin erő megmutatásáról.
A jin erő , amit meg tudunk mutatni, sohasem színtisztán jin. Mert az maga a halál, a megadás.
Az igazi jin erőben mindig ott bujkál egy cseppnyi yang.
Ettől válik a jin élővé.
Különben bármilyen szelíd is csak halott, befagyott, valójában használhatatlan .