Mindenféle | Önmegvalósítás.hu

Mindenféle

sértődés.jpg

Mostanában mintha ezzel foglalkoznánk jobban az oldalon. Mi zavar? Mi sért? Kit sért?

Félreértések, megbeszélések, olykor sértődések történnek. Olykor valaki jobban rápörög a dologra, valaki, csak rálegyint.

De most vizsgáljuk meg, magát a sértődést-sértést. 

Az én tapasztalatom az, hogy elég szubjektív ez a fogalom, ki vajon min sértődhet meg. 

nyuszisziv.jpg

Sziasztok!

Fogadjátok szeretettel az alábbi páros meditációt. Tarjáni Linda tartotta 2009. április 5-én a Vista Rendezvényközpontban. Ezúton is köszönjük Huszti Sanyinak a meghívást.

A meditáció előtt üljetek le egymással szemben, és egy kis ideig nézzetek egymás szemébe. Hangolódjatok egymásra, hagyjátok kívül a napi gond(olat)okat. Döntsétek el, ki lesz először az adó és ki a befogadó fél. A befogadó forduljon oldalra és csukja be a szemét. A meditáció végén cseréljetek.

http://tantrarandi.hu/meditaciok.html

Szeretettel,

Nagyi azt mondta rá, hogy nem normális, mikor reggeli közben a nő vállára hajtotta a fejét, na jó, kicsit lejjebb.
Egyszerűen nem tudta a nőről levenni a szemét, nem tehetett róla. Órákig képes volt bámulni.
Nem érdekelte, ha meghallják mikor éjszakánként a nő ajtajához lopódzott, várt, hol türelmesen, hol türelmetlenül, egyszer majd kinyílik az ajtó.
De az ajtó zárva maradt. Ő remélt, majd változik valami közöttük.

Gyakorta volt tapasztalatom:

érzések, gondolatok jönnek, egy idő után, főleg, ha meditálok rá, rá kell jöjjek, megint antenna voltam.

Pl.: nagyon kedves barátom tipródott, pont azon, hogy nem fogadják el, erre én, ő nem fogad el, miért?

Pár nap múlva derült ki, csak ezt élte meg valaki mással.

testvérem gondolatait, érzéseit rendszeresen TUDOM, bár Tatabányán él.

Sorolhatnám még, de most rohanok dolgozni.

Ötlet, hogy azonnal tudjam kitől, mi jött? (még jó, hogy türelmes vagyok :) )

A én kis elmémben a család azt jelenti, hogy van apa-anya és a gyerekek....és aztán nagyszülők....szóval vér szerinti kapcsolat....

Azt gondoltam egyszer én is megtalálom a párom, azt az egyet, Őt......és egyszer majd család leszünk....

Erre mit ad Isten? Beleszeretek egy elvált, kétgyermekes apukába..... Én, aki eldöntöttem, hogy az én párom olyan, mint én, független....várta az igazit, engem...és boldogan élünk míg a halál elválaszt. Az élet ezt másképp írta.....

Spirituális, ezoterikus utakat szervezek Egyiptomba, melynek során a résztvevők be tudnak jutni a szent helyekre és energiaszintjük ugrásszerű emelkedését lehet elérni.

Például a Kheopsz piramis királykamrájában az aura fényképezőgépen látható energiakapu alá állhatnak és töltődhetnek. Hasonló utak vannak tervbe véve Mexikóba, Peruba, Indiába és Ausztráliába is.

Louise L. Hay hasonlította elménket és benne gondolatainkat egy kert megműveléséhez. Először eltávolítjuk a köveket és a gazokat, aztán felássuk és termékennyé tesszük a talajt, utána vetünk, ültetünk. Szellemi szinten ez annak felel meg, hogy felismerjük, eltávolítjuk negatív gondolatainkat, önkorlátozó hiedelmeinket, aztán „mélyebbre ásunk”, megvizsgáljuk a tudatalatti szintet, igaz önvalónkat, majd pozitív gondolatokat, elképzeléseket, hiteket „ültetünk” tudatos és tudatalatti elménkbe. Ez utóbbi megfogalmazásánál álljunk meg egy kicsit!

kapcsolatok.jpg

Sokat töprengtem ezen. Fájt is sokáig, hogy az emberek értékelik, analizálják egymást. Véleményt alkotnak, ítélkeznek.
Egészen addig, míg magamban nem tisztáztam ezt a kérdést.
Én is értékelek, véleményezek, ítélkezek. Az eszméim miatt viszont magamba folytottam, sőt, lelkiismeretfurdalásom volt ezek miatt. Jött a bűntudat, az önkorholás, az önmarcangolás. Most viszont úgy látom, igen is értékelni kell.

1362_orangyal_gondolat.jpg

Egyik nap arra ébredtem, hogy valaki a nevemen szólított. Meglepődtem, mert tudtam, egyedül vagyok otthon. Ritkán ébredek ennyire magamban, s kicsit tartottam is ettől, mi lesz ha elalszom. De nem aludtam, hisz VALAKI felkeltett... bár az órája kicsit korábbra volt állítva mint ahogy nekem kellett volna, de ezt be tudom annak, hogy Ők az időt nem úgy érzik, értékelik mint mi, földi halandók. :-)
Alapvetően nincs kapcsolatom egyenlőre az angyalokkal, de most mintha mégis megszólított volna valaki... valaki, akinek a hangja nem volt se női, se férfi...

20051012trafipax1.jpg

Feleségem vetette fel a témát a napokban.
Az autósok egy másik kis világot, életet élnek az utakon. Sokan, nagyon sokan, ha trafipakszot látnak, szinte kérés nélkül villognak, mutogatnak a szembe jövő "társnak": rendőrök lesznek, lassíts!

Ez így önzetlen segítségnek tűnik.

Egy picit belemélyedve...Nem azért tesszük, hogy hátha majd nekünk is jelez valaki?

Más.
Figyelve magamat azt tapasztaltam, hogy nem is igazán a mások elvesztése bánt, hanem az, ami marad nekem utána. A semmi. Őt is sajnálom, de leginkább magamat.

Kitártam az ablakom, és sok minden berepült rajta. Amikor kitárjuk az ajtónkat is, akkor nem csak friss levegő áramolhat be azon, hanem olyanok is besétálhatnak, akiket nem vártunk, és ez okozhat örömet is, de kellemetlenséget is. Az emberekkel való találkozásoknál sokszor jó érzés kapcsolódni, ismerkedni, adunk és kapunk, megérint minket valaki, mi is megérintjük a másikat, de az is előfordul, hogy próbálkozásaink ellenére sem tudunk jól viszonyulni a másikhoz, állandó a taszítás, félreértés, zavar.

A tudatossággal kapcsolatban szeretném, ha segítenél eloszlatni egy félreértést, vagy nem tudást, ami bennem van.
Rosszul gondolom azt, hogy tudatosak nem csak akkor lehetünk, ha mindent átgondolunk és tudjuk, hogy mit miért teszünk (egóból, vagy szívből)? Tényleg kell mindent elemezni az életünkben? Korábban ezt hittem, de rendre tévútra vitt.