Néha nagyon intenzív és különös álmaim vannak…

Tegnap nagyon foglalkoztatott valami. Fel akartam venni a kapcsolatot valakivel. A hogyan-t nem tudtam. Több lehetőség volt, üzenek neki az iwiwen keresztül, emilt írok, sms-t küldök vagy felhívom telefonon. Melyik a legjobb megoldás? Ilyenkor nekem az elmém nagyon él, a lecsendesedés nehezebben megy, hogy belülről kapjam meg a választ. Majd lesz valahogy….

Este egy barátnőmmel beszélgettem egy jót. Nagy valószínűséggel beindított a lelkemben valamit.

Alapvetően vallom azt, hogy megkaptuk a szabadságot, ezért még segítő szándékkal sem szólhatunk bele mások életébe, ha azok nem kérik.
Viszont mi van akkor, ha van egy harmadik fél is?
Az általam megtapasztalt eset nem túl komoly, nyilván tovább lehet vinni, pl. gyerekét bántalmazó szülő esetében azt hiszem nem kétséges, hogy más is közbe avatkozhat...

Ez a meditációs módszer egy belső utazás a tudat mélyebb rétegeibe. Ott előző életeink eseményei, ill. azok emlékképei raktározódtak el úgy nevezett „lenyomatok” formájában. Regressziós utazás során ezek a tudatszintek is elérhetővé válnak. Ezeknek a „lenyomatoknak” az információtartalma megfelelő irányítással és módszerrel felszínre hozható. Jelen életünk eseményeire – pl.: gyermekkorunk élményei – könnyebb vissza emlékeznünk mint az elmúlt életeink történéseire mivel azok a tudatosság szintje alatt találhatóak. Az ott tárolt információk feldolgozhatóak, átalakíthatóak.

Körülbelül 2 éve tudok egy kapocsról, amely erősebb bármilyen köteléknél, amit eltudsz képzelni! Ez az ún. reinkarnációs kapocs. Röviden annyiról van szó, hogy az előző életbeli társaddal vagy éppen közeli ismerősöddel együtt születtél le, több év különbséggel a Földre és amikor egymásra találtok a lelkeitek érzik a másikat, emlékeznek azokra az érzésekre, melyeket előző életetekben egymás iránt tápláltatok.

Volt ma egy heves vitánk a férjemmel az otthonszüléssel kapcsolatban. A vitát nem is igazán az ellentétes vélemények okozták, hanem azért volt mérges, mert úgy gondolta, elvakult vagyok, és úgy alkotok véleményt, hogy nem ismertem meg mindkét oldalt eléggé.

(Egyébként ez valóban előfordul néha velem, főleg ha fenyegetettnek érzem azt, amivel egyetértek. Valóban hajlamos vagyok ilyenkor az érzéseim alapján csak az egyik oldalra figyelni.)