Én pl. rájöttem, hogy nagyon is tudnék "gonosz" lenni ha kell. És még lelkiismeret furdalásom se lenne. Egyszerűen, ha úgy érezném bántanom kell valakit valamiért (pl. ha bántaná a gyengébb embert, vagy családtagokat) akkor bizony keményen fellépnék ellene. És nem érezném bűnnek.

Úgy érzem rengeteg képesség van bennem, a tudatszintek nagy skálája, és a megfelelő időben a megfelelő eszközt joggal felhasználhatnám. Megvilágosodás ide vagy oda, tudatosan visszaütnék ha látnék benne hasznos lehetőséget.

Pedig békés ember vagyok, de mégis minden bennem van. Ezt nem tagadhatom meg.

Mi van a gyerekekkel? :) Nekik sem kell semmi szenvedés, mégis a legtöbben értékelik az életet.
A szenvedés segít megértetni velünk, hogy mi az, amire figyelni kell. Mi az amire nincs szükség, vagy káros.

Miért ne akarhatnánk habos tortát? Ha valamit akar az ember nyilván meg kell valósítani. Nem az a baj, hogy ezt-azt akarunk hanem az, hogy azt várjuk az ölünkbe hullik. Rosszabb esetben már nem is hiszünk benne.

Nem hiszem, hogy bármit is szó szerint meg kell haladni. Bölcsesség és hasznosság önmagunkból önmagunknak, ez szerintem elég fontos lehet. Folyamatos fejlődés. De semmit sem kell elhagyni, kirekeszteni, mert még szükség lehet rá.

Csak aztán nehogy valakinél rosszul mérjenek, aztán szegény ember ha elhiszi jól megkapja. Szerintem az embernél a legjobb, ha sajátmaga tudja az aktuális szinjét. Elvileg ehhez nem kell mérőeszköz. Meg aztán tudnék még e mellé tenni más skálákat is. Nem hiszem, hogy ez önmagában irányadó lehet mindenkinek.

Szerintem az igazán bölcs ember nem attól bölcs, hogy nem műveli a földet, hanem attól, hogy tudja mikor kell és mikor nem. Ez minden másra is igaz.
Az élet valóban ragaszkodik az alapállapothoz, a változtatás igénye nélkül? A techinka rossz, vagy csak rosszul használjuk? Minek az élet szabadsága, ha rögtön megvádolnak ha élünk vele?

Én pl. környezetgazdálkodási agrármérnök vagyok (leszek), így valami közöm nekem is van hozzá, nem hiába mondom a dolgokat.

Szerintem te szeretnél a természeben élni, és most bosszant, hogy nem teheted meg (pedig megtehetnéd). Ez inkább személyes ügy. A radikalizmus pedig nem mindig előnyös (föleg a tisztán látás terén). Az ember legyen objektív.

Nem ütött be neked kicsit az Avatar? :D