Hát, küzdök ezzel az egós dologgal. Most hallgatom Tolle Új földjét. Szépen elmagyarázza ezeket a dolgokat is, amiről írtál. Értem én, csak az egóm óckodik kicsit :) Talán azért könnyebb a Vonzásos oldalról közelíteni a dologhoz, mert így valahogy becsapod az egót. "Tudod, én csak miattad, érted, veled csinálom... jól van... jól van." De ha azt mondod: "Ismerlek, figyelmen kívül hagylak, és akkor minden jó lesz!" Végül is van amikor ez segít. Amikor éppen megkapsz valami kis negatívat, és még nem tértél magadhoz, akkor jól jön, hogy azonosítod az éppen munkában lévő egódat, de aztán mikor elkezded értékelni a helyzetet, akkor már megpróbálsz fordítani a gondolataidon, és a pozitív gondolkodást veszed elő. Vagyis én ezt teszem mostanában.

Lehet, hogy nem a célon, hanem a hozzá vezető úton van a figyelmed. Azt pedig, hogy hogyan válik valóra a cél, nem neked kell kitalálni, csak hagyni "sodródni" magad. Példa: Három éven keresztül leveleztem az A. betűs nagytestvérrel, mert volt négy millió forint tartozásom. Sokat gondoltam rá, ahogy visszafizetem, de csak nem jött a lottó nyeremény. Aztán egy hónapje elengedték az összes tartozást az utolsó fillérig. A másik pedig az, hogy hiába tartod a figyelmed a célon, ha az rögeszmévé válik, vagy közben nem hiszed el, hogy az valóra válhat, ha nem jöttél még tisztába azzal a blokkoddal, ami gátolja a megvalósulását. Erre használom a belső utazást. A blokkokat semmilyen módon nem tudod megkerülni... szerintem. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy nekem segítség kellett eddig mindenhez. Annyira nem egyszerű, mint ahogy hangzik sokszor, ahogy olvassa az ember lánya.

Kedves Izi! Ha már felhoztad a témát... szeretném megkérdezni a véleményedet. Ha egy szellemi látó egy bizonyos személy aurájában, aurájával kapcsolatosan egy virág-hasonlattal él: olyan virágokat ír le, ami apró, fehér-rózsaszínű, apró levelekkel, azt milyen tendenciának mondanád?

Lehet, hogy bután fog hangzani, két módszer ugrott be, amit sokat alkalmaztam. Nem mondom, hogy önmagában sikert hoz, sok más dolog kell hozzá, de kezdhetnéd ezekkel. Az egyik a lufi eregetés, egy ismerősöm mutatta. Ha sétálok/sétálunk megfogalmazom, hogy éppen mi a gondom, és képzeletben belefújom egy lufiba, és elengedem. Sok-sok lufit eregetek még mindig... :)
A másik, hogy amikor nagyon ideges lettem rájuk, és felismertem, hogy most füstöl a fejem, és baj lesz, akkor hangosan többször kimondtam: Köszönöm Istenem, hogy megtanítasz a türelemre... vagy éppen az adott tanításra.
Ilyeneket szoktam... meg a belső utazás, családállítás, Sanyi anyagai (ami megvan)...
Hozzáteszem, nekem romokban volt az energiarendszerem, az aurám, a testem... azzal is sokat kellett foglalkoznom.