Kirsikka teljes hozzászólásai | Önmegvalósítás.hu

Kirsikka teljes hozzászólásai

Hozzászólás Edit link Comment Widget
elvárások
2009. szep. 20. vasárnap 19:58
/Csak szavakat ajándékozni/

Kedves Kavics, nem véletlenül "csak"-kal kezdődik a cím. Tisztában vagyok a szavak által gerjesztett érzések hatásával, és előszeretettel élek is velük (sajna néha van h nem csak a szeretet irányába), a bejegyzés hangsúlya a csak-on van. Szülinap, karácsony... mittomén. Könyv belefér a "csak"-ba? Vagy egy tanító cd...

Úgy összességében szeretek adni, meglepni, meg ilyenek. De sajnos még nem megy eléggé elvárás-mentesen. Talán ezért is akadtam meg ennél a mondatnál... mert én elvárok a hozzám közel állóktól figyelmességet ekkor-akkor... és azt is elvárom :( hogy az én figyelmességeimet (mindegy h szóbeli vagy tárgyi) értékeljék... szóbelinél már egyre jobban haladok a nyitással, tettekben, tárgyakban már kevésbé. Főleg ha saját készítésű tárgyról van szó... Ez azért fontos számomra, mert az első meghatározás, amit hallottam a megvilágosodásról, így hangzott: "amikor úgy tudsz adni, hogy mindegy hogy a másik mit kezd vele" tehát kvázi céllá vált.

Van egy könyv: 5 szeretetnyelv. Valamiért nem bírtam elolvasni, annyi a lényege, hogy az embereknek más-más igényeik vannak arra hogy a szeretetüket kifejezzék (és KAPJÁK). Ilyen pl az érintés (ölelés), a elismerés (dicséret), ajándék, figyelem... nem is tudom pontosan. És hogy mennyire tudunk úgy adni hogy nem a magunk hanem mások igénye szerint.

Igazából ebben a mai agyon-fogyasztói társadalomban eléggé megvalósíthatatlannak látom ezt a dolgot. De lehet hogy csak a saját életemben... ezért érdekelt, van-e valaki akinek menne.

Szeretettel:
Klári

ui. szoktam meglepni magamat is... örömömben és bánatomban... szóval gyakran :D

Ez gyönyörű volt!
2009. szep. 20. vasárnap 17:45
/Hogy lehet érzelmileg leválni sérülésmentesen?/

Ez gyönyörű volt!

Ez gyönyörű volt!
2009. szep. 20. vasárnap 17:45
/Hogy lehet érzelmileg leválni sérülésmentesen?/

Ez gyönyörű volt!

mese
2009. szep. 20. vasárnap 17:36
/Rövid Videók Neked ;-)/

Nekem a Mazsola-Tádé volt ami nagyon (Mazsola- ego, Manócska- tudatosság),
de ebben a pillanatban EZ:

"benned ég a szikra
bár kint sötét az ég
a szíved gyújtja lángra
és árad ránk a fény

szerteszéled sok csúf rém
szertefoszlik a sötét
a bűverő mit szíved rejt
ezernyi hanggal árad szét

megtelik dalunkkal a lég
földerül hallatán az ég
elszáll a bú a baj
a szíved örömtől cseng
vidáman nézz az égre fel
és énekeld a dalt

nem kell hősnek lenned
csak őrizd ezt a fényt
hogy dallá váljon benned
és űzze el az éjt"
:)

bölcs gyerekek
2009. szep. 20. vasárnap 09:52
/Amorah Quan Yin - A Plejádok fényküldöttei (avagy 2012 világvége)/

Ismerek olyan gyereket, aki közös előző életeikről mesélt az anyjának meg a nagynénjének. Halálról is... Egy másik meg magzatbeli élményekről.
Váláskor is pontosan tudják mi történik, hol van a Szeretetközösség. De úgy általában érzik, hogy ki hogy közelít hozzájuk. Aztán ahogy telnek az évek, megtanulnak "normálisnak" lenni... beilleszkednek.

lusti törp
2009. szep. 20. vasárnap 09:02
/Kis cikázó pontok az égen/

igen, lusta voltam végigolvasgatni :)

Áginak
2009. szep. 19. szombat 11:43
/Ha annyira megvilágosodott vagy, tölts egy hetet a szüleiddel!/

Kedves Ági, nincs miért bocsánatot kérni, hiszen nem bántottál meg senkit. Annyi történt, hogy egóból reagáltál egy számodra fájdalmas történetre. Legközelebb már tudni fogod, és nyakon csíped... :)

További szép napot!
Klári

ég-ahol nincs "mit" nézni
2009. szep. 19. szombat 11:38
/Kis cikázó pontok az égen/

Nagyon örültem ennek a témának. Mikor ilyeneket láttam (gyerekkoromban) ráparáztam h romlik a szemem :D hehe..
Június óta lesem az eget, és merengek hogy vajon miért csak az égre nézve látjuk ezeket a dolgokat... arra jutottam hogy a szem a nagy kékségben nincs tárgyakra-formákra (az agy azok definiálására) korlátozva, ezért nyitottabb. Tehát nincs elterelve a "figyelme" az állandó meghatározás-kényszerrel...

Én legtöbbször nem pontokat látok, hanem gömb-szerű dolgokat, mint egy átlátszó buborék.. van hogy cikázó pontok is jönnek, a bubik viszont lassúak, mintha úsznának...

Sokszor figyeltem nyáron az eget, ezeket a kis "lényeket", már néha bent is látom őket... ha elvonom a figyelmemet arról hogy egy bútort meg falat nézek, hanem megpróbálom függetleníteni az agyamat a látványtól... ehhez ki kell üríteni a fejet.

Nem tudom mire (lesz) jó, van ötletetek, vagy mindenki kérdezni jött? :)

Benned van
2009. szep. 19. szombat 08:59
/Kell-e lexikális tudás ahhoz,hogy igaz ember legyek és, hogy igazán tudjam élni az életem?/

Egyáltalán nem iskolá(k)tól függ az, hogy kinek mekkora fordulatszámon pörög az agya: mennyire földhözragadt, világhoz ragadt, iskolához ragadt, gondolataihoz ragadt... vagy elvekhez, tanokhoz, saját berögzült szokásaihoz... bármi.

Teljes mértékben igaz, hogy a szeretet számít. Az Igazi, nem a valamit-valamiért üzletszeretet.

A "dolgozzunk magunkon" alatt a felfedezéseket, felismeréseket (és beismeréseket:)) értek, utána medtiációban való szó szerinti felDolgozást. De van mikor nem ott érkezik a válasz, hanem a gyakorlatban. Bárkitől, akár "előrébb jár" akár nem... (Ez csak egy újabb besorolás... fölösleges. Mindenki halad a folyóval "hazafelé".) Pl. irigység. Be kell ismernem, hogy bennem van. Meditáció, végül gyakorlatban elválik, mennyire sikerült.

Az önmegismerés lényege, hogy a személyiség rétegeit feltárva az összes címkét elengeded, amivel addig definiáltad magad. Mert mindenkiben ott Él a Belső Bölcsesség, természetes Intelligencia, sőt, Isten!
Ha ez megvan, akkor már tudatosan használhatod a hozott tulajdonságokat, címkéket (személyiség), mert már tudod, hogy nem AZ vagy, azok csak az eszközeid a jelen élethez.

papok, osztódás
2009. szep. 18. péntek 23:20
/Miért okoz annyi problémát a nemiség?/

Nem arról van szó, hogy az egyházi birtokok-vagyonok ne osztódjanak, ne legyenek örökösök?...

Meg persze nagyon ügyes magyarázatok vannak a miértekre... mindegy.

Úgy egy éve új papot kapott a falunk. Fiatalabb mint a pasim. És elég jól néz ki. Ideges leszek a jelenlétében, annyira árad belőle a FÉÉÉRFI... ami el van fojtva. Úgy érzem, hogy mindjárt felrobban... gúzsba köti magát egy maskarával... mint a kényszerzubbony... valamelyest azért kiéli: motorral jár, állítólag a papsuliban rockzenekara volt...
Unokatesómat azon a nyáron szentelték pappá... nála semmi ilyet nem éreztem... lehet hogy neki nem esik nehezére a cölibátus, ennek a másiknak meg igen?