Ramina teljes hozzászólásai
Hozzászólás | Edit link | Comment Widget |
---|---|---|
Vannak utak 2010. ápr. 12. hétfő 12:04 /Isten létezése/ Istent nem lehet elmével megtalálni, sem szavakkal, sem érzelmekkel. Te ismered az egyik ilyen utat Inyó.... :-) |
||
Örök szeretettel szeretlek téged 2010. ápr. 12. hétfő 11:53 /Isten létezése/ Igy szól Isten: Annyiszor akartam már beszélni veled, Rám bizhatod magad. |
||
nagy a képmutatás 2010. ápr. 12. hétfő 10:32 /Másság és az egyház/ Akárhol is fordul elő szexuális zaklatás, az szörnyű és elfogadhatatlan. Ez a téma különösen visszatetsző az egyház körében. |
||
Drukkolok, h sikerüljön :-) 2010. ápr. 12. hétfő 09:49 /Meddig élet az élet?/ Drukkolok, hogy sikerüljön Sanyi! |
||
Katalin 2010. ápr. 08. csütörtök 10:31 /Másság és az egyház/ Katalin, Amit irtál, mondd el a pedofil-homoszexuális papok százainak is: Isten teremtett, teremt és szeret.Feltételek nélkül....utódnemzés nélkül is. Mindenkit.Kivétel nélkül. A házasságnak sem a meglétét, sem a szentségét nem veszélyeztetik a melegek.A házasság intézménye még "nem lesz semmis", bőven működik és megmarad a sokszoros majoritásban lévő heterókkal. Miért mosod ezt a kettőt össze...? A Szentléleki Erő- az Isten aktiv, cselekvő és ható ereje itt, a földi világban. Ez az Erő kivül is, belül is, mindenütt ott van. Az emberi lényekben akkor nyilvánulhat meg, ha azok képesek az Istennek valóban megadni magukat, megnyilni és tisztán befogadni. Katalin, a homoszexualitás, nem neveltetési félrecsúszás, nem betegség, nem választás kérdése. Ahogy te is, én is kategórikusan kijelentem: hogy számtalan életet élünk, nemcsak egy életünk van. |
||
Jánoska 2010. ápr. 02. péntek 10:49 /A tárgyak használatra vannak, az emberek szeretetre!/ Én a második Osho idézetedről beszéltem végig.....nem ismertem ezt az Oshó gondolatot....csak a tapasztalaimat. |
||
Kedves Jaguár! 2010. ápr. 02. péntek 09:55 /jaguár/ Az jó, hogy bizalom és nyiltság terén rendben vagy. Az nagyon jó Jaguár! Szerintem, nem megfelelő közegnek,embereknek beszélsz fontos dolgokról! |
||
Jó irányba állitottad a vitorláidat Kapitány! 2010. ápr. 01. csütörtök 12:46 /jaguár/ Szia Jaguár, én kedvellek...már korábban is irtam,azt is, h miért, emlékszel? :-) Azt érzem belőled, hogy picit magányos és bizalmatlan vagy.....nem igazán tudod megosztani a legbelsőbb érzéseidet, véleményedet senkivel sem.....talán nincs olyan ember a környezetedben.... Viszont itt, ez az oldal kedvedre való és kihasználod erre. Elsősorban feldobottságot, pozitivitást,örömet keresel az életben. Még nem adja ezt neked az önismeret, mert nem igazán oldod belső munkával a blokkokat, akadályokat, amelyek nehézzé és kilátástalanná tették már sokszor az életedet.Gondolok itt a sok, szüleid miatt (is) kialakult rázós dologra.Azt is gondolom, hogy ezekkel a fájdalmakkal, neheztelésekkel, dühökkel, félelmekkel még igazából nem kezdtél semmit. Ha ezek feloldódnának, spontán tiéd lehetne az öröm. A szerek azonnali feldobottságot, örömöt , ellazulást hoznak.Ez igaz. Én is sokat csináltam. De már jó irányba állitottad a vitorláidat Kapitány...!!!! |
||
Hermess, megtörtént 2010. ápr. 01. csütörtök 11:40 /A tárgyak használatra vannak, az emberek szeretetre!/ Hermess, megtörtént velem mindkét eset. Velem is érezte magát szuper jól egy másik barátnő és szeretett, de én nem éreztem jól magam vele, untatott egy idő után és úgy éreztem ez a kapcsolat nekem semmit nem ad. Persze pár évbe telt mire ez tudatosult bennem. Igy hát elmondtam neki, hogy jobb ha ezután nem találkozunk. Sajnáltam őt, de ez volt hű az igazi belső valóságomhoz. Ha én valakit nem szeretek vagy valaki nem szeret vissza engem, még nem jelenti azt, hogy "ellenérzéseket táplálunk a másik iránt". Lehet, hogy a kapcsolatunk csak "kinőtte" önmagát, tovább kell lépni.... A Jánoskának irtak lehet, hogy nem a mai gyakorlatot mutatja, de én nem is az átlag viselkedést modelleztem, hanem a tudatosan érzelmeinket felvállalós, őszinte változatot, amit magam is élek. |
||
Jánoska 2010. ápr. 01. csütörtök 09:34 /A tárgyak használatra vannak, az emberek szeretetre!/ Ha szeretünk valakit , bárkit és MI jól érezzük magunkat vele , az nagyszerű! Ellenben ha az a másik, akit szeretünk, NEM szeret bennünket viszont és NEM érzi jól magát a társaságunkban, akkor az már az ő dolga és felelőssége, hogy lekoptasson bennünket és elmondja nekünk őszintén: bár köszöni, hogy mi szeretjük őt, de neki meg nem kóser a mi társaságunk! Hol itt a kihasználás, hol itt az önzőség....ha mindkét fél őszintén felvállalja az érzelmi helyzetét? |