Ami megfogott az írásodban az, hogy sok itt lévő fórumtársadat, depressziós élő halottnak nyilvánítod. Azokat az embereket, akik itt komoly erőfeszítést tesznek az életük jobbáttételére, mert igenis tisztában vannak a felelőségükkel! Így képesek szembe nézni önmagukkal és VÁLTOZTATNI a sorsukon!
Mivel nem az írtad, hogy ismered, hanem érzékeled, tehát valószínű pont te, vagy aki otthon a fotelból, élő hallotasdit játszol.
Mi itt nagyon sokan ismerjük egymást személyesen, és tartjuk a kapcsolatot!
Van, hogy összeülünk trécselni,kirándulni, teázni vagy együtt meditálunk, táborozunk, ahol együtt sírunk vagy nevetünk, bulizunk, de mindenféleképp tapasztalunk és fejlődünk, azaz élünk! Sokszor segítünk egymásnak, egymáson élményeket megélni, tapasztalatokat cserélni, vagy csak szimplán mélyen megölelni egymást! Azt gondolom a többiek nevében is, ha lesz valami közös esemény, ahol összeülünk nagyon szívesen, látunk, hogy ne csak otthonról kelljen megint hamis véleményt érzékelned, alkotnod valamiről, amiről nincs is valós megtapasztalásod!
Kati tökéletesen megfogalmazta, amit kellett, hátha egyszer hasznát veszed!

Ha már a pénzről szól ez a topic,én sem véletlenül jártam erre.
A többieknek leírom érdekes mód, nemrég jöttem rá, én is mennyi butaságot rá vetítek a pénzre, nem is gondoltam volna.
Pl: Összekapcsoltam az idővel, és döbbenten tapasztaltam ez csak az én fejemben van így!
Na szóval mostanában nekem is van tisztázni valóm!

Pár másodperc alatt sikerült.
Nem éreztem sem nehézséget, sem akadályt közben.
Azt nem tudtam, hogy mennyi időt hagyjak, vagy hogy csináljam, ezért megcsináltam mindegyiket külön,külön.
Először egy közeli nagyot találtam, majd sok picit távolabb de rögtön egyesültek.
A másodiknál összekötöttem őket és éreztem az információáramlást, meg ahogy rohamosan fejlődnek a pici részek!
A harmadiknál, a felettes énnél nem éreztem semmi különöset,talán egy közelebbi érzést a megvilágosodottnál meg, hogy eltűnt az egész!
Nem tudom,jól csináltam e,mert iszonyatosan gyors volt az egész,lehet nem voltam elmélyülve.
Bár pont előtte gyakoroltam a Mahaprabhuji,remélem jól írtam nevét ráhangolódást ami szintén hihetetlen élményt hozott!

Van egy mondás és szeretem:

A másik szabadakarata addig tart amíg az enyém el nem kezdődik;-)Senki nem tud a világomba belopódzni és elvinni olyat, amit én nem adok!
Tetszett az írásod de tele van hárításokkal, és a felelősség nem vállalásával!
Igen nemrégiben én is találkoztam egy ilyen ütközéssel, pár napra rá is kentem a másikra a dolgot mert jól esett az egomnak. Aztán rá jöttem valójában én nem, tudok kapcsolódni!
Mikor valaki be akar tolakodni, akkor azt igyekszem nem ignorálni, hanem beengedni.
Tanulni abból, amit hordoz és tükröz belőlem, a vágyaimat, a félelmeimet a feldolgozatlan tudattartalmakat az egom által kijelölt kényelmi zónáim feszegetését vagy, épp amit!
Ha sír egy gyerek és bezárom az ajtót, attól még a problémát nem oldottam meg, csak süketté tettem magamat. De attól ő még sír!

Ha valaki olyan magas szinten ál a szeretettel, nem fog bevonzani megfojtásos párkapcsolati mintát, olyat kap amilyen szinten ő maga is van!

Még kiegészítve az elmúlt időszakba olyan férfiakat vonzottam be, akik kifejezetten vágytak gyerekre, családra.Ezen felül minden jót el mondhatok róluk!
Én meg valószínű találkoztam a félelmemmel, mert én meg már nem akarok,mélyen kötődni.
Illetve annyira nem tiszta mit is akarok valójában…..
Ezeket el kezdtem visszautasítani, valószínű félelemből, és elkezdtem vonzani azokat, akiknek semmi idejük nincs rám. :-D És Beának semmi se jó…
Na szóval kinek mivel van dolga:)