Megkaptam...
2009. dec. 22. kedd 17:44
/Arkangyal/
Azt írod egy ember kapta meg az egész találkozóból, amire szüksége volt.
Nekem sokat adott a találkozó, így kérlek hagyd meg nekem és másoknak, hogy el döntsük meg kaptuk e azt amire épp szükségünk volt.
Nem világot mentem meg váltani. Csupán találkozni, beszélgetni, érezni és megölelni azokat az embertársaimat, akiket ismertem és azokat, akikkel még személyesen nem találkoztam.
Jól éreztem magam és megkaptam azt, amit meg kellett kapnom! Sokan bezártak, nem voltak nyitottak rád. Nem vették a fáradtságot, hogy megismerjenek.
Miért fontos ez ???
Minden ember ott volt azzal a tudással, tudatossággal, amivel ott tudott lenni közöttünk.
Miért kéne bármilyen elvárást támasztani feléjük. Ők is azt adták, amit akkor épp adni tudtak magukból és befogadták, amit betudtak.
Nekem teljesen mindegy ki volt nyitva ki volt zárva, ki jött oda hozzám és ki nem. Megtisztelt a jelenlétével, felvállalta és megmutatta önmagát. Álarc mögé bújva vagy, anélkül ahogy tudta. Én pedig elfogadtam:-)
|
Siker
2009. dec. 22. kedd 16:11
/Hermess tanítani fog - remélem!/
Sok sikert kivánok a tanfolyamhoz:-))
|
Fagyj Halálra!!!
2009. dec. 19. szombat 16:37
/Kérdezz önismeretről!/
Éld meg meditációban,hogy fázol nagyon fázol borzasztóan fázol,a végén fagyjál meg,és figyeld az érzéseket,emlékeket amik vannak ezzel kapcsolatosan benned.Hátha így rájössz valamire:-))
Még ez jutott eszembe...
|
Jégcsap Hédinek:-)
2009. dec. 19. szombat 16:00
/Kérdezz önismeretről!/
Tippek
Életedben valahol megakadt az energia áramlás.Esetleg ezt megkeresni .
Talán,valamikor valamire nagyon rá fáztál,de nem dolgoztad fel rendesen.
Lehet valami minőség hiányzik az életedből,valamit nem adsz meg magadnak,így most az részed vacog és fázik.
Esetleg valamiben elhidegültél.
Keresd meg magadban a fázós részt és kérdezd meg mit akar neked ennyire mondani?
Hát így ennyi ami eszembe jutott hirtelen...
|
Mindenkinek
2009. dec. 19. szombat 11:08
/Szembe-s-ülés/
Nagyon jól éreztem magam veletek,köszönöm:-))
|
Egy másik könyv tőle
2009. dec. 17. csütörtök 12:37
/Spirituális mesterek követése/
Nekem egy másik könyv akadt a kezembe,olvastam pár lapot és szintén le tettem.Nem ragadott meg.
Nagyon nem spiláztam túl,nincs rá szükségem.Nem tetszett számomra nem tud adni a fent nevezett szerző az írásaival.
|
Karmatörlő
2009. dec. 17. csütörtök 11:57
/Társtalanság/
Ez nekem nagyon tetszett,köszi,hogy megosztottad.
Én is megcsinálom majd.
|
Lehetőség önmagunk mélyebb megismerésére
2009. dec. 10. csütörtök 18:58
/Lelki szemetesláda/
Én extra extra ritkán mondom el másnak mi a bajom az már a vég:-))
Lehet meg kell tanulnom megosztani a gondomat, bajomat mással.
Általában véve egyedül cipelem magamban, és még inkább magamba zárkózok. Addig amíg meg nem oldom.Nehezen válallom fel a gyengeséget és a sérülékenységemet.
Tehát innen nézve tök jó dolognak tartom azt aki ki tudja magából adni és beszélni róla.
Hisz ez már önmagában véve sokat segít.
Viszont engem rengeteg mindenki megtalál, ismerős idegen egyaránt, utcán buszon bárhol. És mondja-mondja még úgy is, hogy nem találkoztunk soha.
Rájöttem, hogy nagyon beszélnem sem kell csak hallgatnom ennyi, amit a helyzet megkíván tőlem.
Viszont soha nem éreztem ettől rosszul magam vagy fáradtnak, és nem is zavart ez a dolog.
Így ha ilyen van meghallgatom és továbblépek. És persze még mindig rá tudok csodálkozni a helyzetre.
Hisz nem egyszer hajléktalanok végig kísérnek az utamon, ami kényelmetlen is számomra, de mindig valami olyat adnak, hogy azt leírni sem tudom. Van, hogy a buszról leszállva többet tudok az adott ember életéről, mint saját magamról:-)) El mondta amit mondani akart elköszönünk és többet nem találkozunk.
Ezek a szituk nemhogy elvesznek belőlem, hanem nagyon sokat adnak.
Ha kicsit is zárkózottabb állapotomban vagyok akkor ezek a szituk elkerülnek. Ha nyitott vagyok akkor viszont boldog, boldogtalan jön mindenki, kalandos dolog haza érnem:-))
Tudom többen energia vámpírságnak, és hasonlónak titulálják ezeket a dolgokat. Ilyet én nem tapasztaltam. Miért kéne fel venni az ő baját? Az az ővé és ha én tudok segíteni a hallgatásommal, akkor miért ne tenném meg?
Szerintem ezeket a szitukat teljes mélységgel be kell engedni. Nem szabad kizárni, hisz valami tanítást hordoz.
|
A hamis vágy
2009. dec. 10. csütörtök 16:50
/Jó e az amire vágyom?/
Nekem, most Sanyi segített, hogy felismerjem, nem jó volt az irány és az sem amire vágytam.
Nemrég ismertem fel és elég döbbenetes volt számomra, mert elég régóta foggal, körömmel kapaszkodtam egy kivetített idillikus képbe. Ráadásul Észre se vettem, hogy az nem az én utam. Így nem teljesülhet. Ha teljesülne is valószínű nem azt kapnám amire eredetileg vágytam. Minden áron magamra akartam erőszakolni valamit, amit én jónak láttam. De nem szolgálná a fejlődésemet, sőt. Kicsit most vicces is, mert évek óta próbálom be fogadni, feldolgozni egy olyan helyzetet, amit utálok, valahogy az a képzetem támadt, hogy azzal van dolgom, és azon kell dolgoznom. Az viszont eszembe se jutott, hogy más irányba kéne elindulnom ahhoz, hogy boldog legyek. Belevetítettem a boldogságot egy hamis vágyba, képbe. És makacsul ragaszkodtam hozzá. Remélem, így hogy felismertem sikerül elengednem a téves képzetemet.
|
Csoki,Bon-bon
2009. dec. 09. szerda 18:15
/Közeleg a karácsonyi ajándékozás/
Az az ember, aki furcsán néz ha esetleg sport szeletet adsz vagy mást az nem biztos, hogy azért van, mert nem tud örülni. Az is lehet egyszerűen nem, érti miért csinálod, mert ő nem tartja ezt szükségesnek.
Szerintem, sincs szükség csokira.
Az emberekben benne él, ha kaptam valamit nekem is adnom, kell valamit.
Az önzetlen szeretettel nem tudnak mit kezdeni.
Ápolónőként dolgoztam, mikor ezt tapasztaltam, gyakornok koromban már elkezdtek a betegek adni, pénzt, csokit stb…Én döbbentem álltam és nem értettem, hogy miért adják..
Tudtam, hogy a kedvességemmel és a törődésemmel „átlagon felüli” munkát végzek.
De ez a TERMÉSZETES. És nem értettem miért kéne ezért bármit is adniuk nekem.
Nem fogadtam el sem, pénzt sem csokit sem mást. Amit nehezen viseltek.
Ezért kaptam kollégáktól is némi fejmosást és kioktatást.
Én ezt egy rossz berögzött szokásnak tartom. Egyszerűen nem éreztem jól magam az ajándékcsomagoktól és a többitől. Nekem akkor okoztak igazán nagy örömöt, amikor „tisztán” el tudták fogadni azt, amit adtam.
Személy szerint nem szeretem a csokoládét, nem kávézom. Így számomra ezek felesleges ”kacatok”. Amit más is így gondolhat.
És kicsit párosul nálam a szomorússággal is, mert én sokszor éreztem a hálán túl a kényszeres adást.
Én személy szerint azt tapasztaltam, hogy az emberek nagyon hálásak és sokuk minden áron ki akarja fejezni ezt tárgyi formában, máskülönben adósnak érzi magát.
Személyszerit mindig megfelelően bántak velem a hivatalokban a legmegfelelőbb tájékoztatásban részesültem idáig mindig, és érdekes volt ezt a csoki, bon-bon dolgot olvasni.
Mert azt tudtam, hogy kórházban így működik de, hogy hivatalban, ilyet még nem is hallottam.
Hááát még keveset éltem na.:-)
Nem szeretnék bele mászni senki csoki hitébe:-)Továbbra is azt mondom, tegye mindenki azt amit jónak lát, mindössze szerettem volna egy másik szemszögből megvilágítani ezt a témát. A csoki túl oldaláról:-)
Mindenkinek Nagyon Boldog karácsonyt kívánok, csokival és csoki nélkül.
Bea
|
