Mi a tantra?
A tantra elsősorban egy spirituális út, amelynek célja a megvilágosodás. A tantra gyakorlója megtanulja irányítani mind a szellemét, mind a testét és olyan összhangba hozza ezeket egymással, amitől beáll egy belső egység tudat, teljesség, harmónia. Nagy szavak ezek, de még így sem tudjuk felfogni valódi jelentésüket, hiszen azt csak az tudja, aki valóban átélte ezeket a spirituális állapotokat!
De miért is igyekeznénk a teljesség állapotába? Miért lenne ott jobb, mint ahol most vagyunk?
Ha megfigyeljük a hétköznapi tevékenységeinket, akkor azt látjuk, hogy egy része elmegy munkára, vagy tanulásra, amivel majd jobb munkát végzünk. Az idő másik részében a munkával szerzett pénzt próbáljuk meg értelmesen felhasználni arra
- amire szükségünk van,
- amire vágyunk és, hogy
- elkerüljük vele a félelmeinket.
Amire szükség van, arra szükség van, ezzel nincs mit tenni! De a félelmeink nagy része felesleges és a vágyaink egy része is csak viszi az energiánkat. Ha megvizsgáljuk, hogy mit akarunk elérni a vágyainkkal, akkor ott mélyen belül minden vágyunk mozgatórugójaként valami teljes, valami abszolút dolgot találunk: biztonság, szeretet, hatalom, tudás, béke, harmónia.
Ha elérnénk ezek abszolút mivoltát, vagyis amikor az a minőség a legtöbb és már nem lehet fokozni, akkor már nem hiányoznának, és nem vágynánk rájuk. Tehát megállapíthatjuk, hogy a vágyaink valahol mélyen az abszolút lét, a teljesség hiányából gyökereznek és ezért ez a teljesség lesz az, ami végleg felszámolja majd azokat!
A félelmeinket vizsgálva azt vehetjük észre, hogy általában valami elvesztésétől félünk, és ugye ha veszítünk, ha a veszteségek miatt kevesebbek leszünk, akkor ezzel egyre messzebb kerülünk a hőn áhított teljességtől!
Igazából ez csak egy gondolatmenet, nem ezekért van szükségünk a teljességre, de leírtam ide, hogy ha nem éreznéd magadtól a teljességet, akkor is legyen hova kapcsolnod!
Valójában a lelkünk mélyéről érezzük, hogy lelki igényünk van a teljességre, mintha az lenne az otthonunk, mintha az lennék Én!
De mégsem vagyunk egyek ezzel a teljességgel, mert a lelkünk alapvető teljes állapotát számtalan nem-tudás, tévedés és hazugság takarja el, így csak a felszínt tapasztaljuk magunkból, az pedig nem más, mint a kishitű egónk! Így hát jogos az ego követelése, hogy ha elérhető vagy megközelíthető a teljesség, akkor érjük el azt! Persze arra nem is mer gondolni, hogy pontosan Ő takarja el a teljességet, miatta nem látjuk a valódi természetünket.
Az ego nagy tévedései közül néhány, amely miatt nem találjuk a teljességet:
- Én vagyok. Ezzel az egy gondolatával, amit önmaga létéről alkotott, máris elkülönült a teljességtől.
- Férfi vagyok / Nő vagyok. Ha az egyik vagy, akkor nem lehetsz a másik, ugye? ... Hát dehogyisnem! A nemiség mindkét része bennünk van, éppen ezek egyesítésén dolgozik a tantra is.
- Kicsi vagyok, de szeretnék nagy lenni. Aki képes eme két szélsőséget egyesíteni magában, az nem fog többé az önbizalom hiánytól vagy a felfuvalkodottságtól szenvedni!
Mint látjuk az önértékelésünk alapjairól írtam és már ezekben megjelenik a különváltság, a kettősség, a szétesettség. És ilyenből még több ezer van a tudatunkban, ezért ha el akarjuk érni a teljességet (már hogyne akarnánk!), akkor mindezek összeolvasztásán kell tudatosan munkálkodnunk. Ez a Tantra.
Ehhez a lelki munkához a következő tananyagokat ajánlom: