Amikor útrakelünk önmagunk felé, vágyainktól vezérelve, az egész " világ" összefog, hogy segítsen bennünket. Lépten - nyomon élmények sokasága tanít, visz előre minket. Ezek a tanítások néha kellemesek, néha megrázóak. És sokszor akkor érkeznek amikor a legkevésbé várjuk őket.

Megszülettem 35 évvel ezelőtt. Majd mintegy fél évvel a mostani nap előtt öntudatra ébredtem, kicsit olyan Neosan. Most fogta fel a tudatom, hogy milyen mély a nyúl ürege.
Túl vagyok egy sikertelen házasságon, több sikertelen párkapcsolaton, a szüleimmel való félig-meddig megtörtént elszakadáson. Mindegyik megviselt a maga módján.
Jelenleg úgy érzem magam, mintha egy puszta kellős közepén lennék teljesen meztelenül. És semmi és senki nincs mellettem.

Úgy határoztam, hogy elkezdem ezt a blogot. Leginkább nekem jó az, ha valahol rendszerezni tudom a dolgokat, amik a lelkivilágomban történnek, de talán másoknak is segítek vele.

A barát egy mosoly, mely bátorít ha félsz;
a barát taps, mely ujjong, ha célba érsz.
A barát egy kéz, mely felhúz, ha elestél,
a barát az álom,mit ébren kerestél.
A barát egy könnycsepp, mely érted hull, ha baj van.
A barát gyémántpáncél véd téged a harcban.
A barát egy nevetés, mely felharsan, ha meglát.
A barát egy rózsakert,mely Neked nyitja bokrát.
A barát egy csillag, mit az éj varázsol.
A barát egy dallam,
A barát a láng, mely kitámogat a tűzből,
A barát az emlék, mit szívedben őrzöd.

Nemrég írtam egy bejegyzést az álmok amikben lehet hinni címmel. Akik olvasták tudják, hogy milyen rendszeres visszatérő álmom volt! Azonban egy igen megrázó dolog történ Velem, amit megint csak az álmomhoz tudok kötni, ezt szeretném megosztani Veletek.
Már meséltem édesapám elvesztéséről, hogyan éltem meg azokat a pillanatokat!

Az egymilliárdos lottó nyeremény kapcsán egy régi kérdés jutott eszembe tegnap: Vajon mi lenne, ha az emberek egyenlően osztanák el a megtermelt javakat?
Milyen változást hozna ez az afrikai szegények életébe, vagy az amerikai gazdagabb rétegnek?
Mit kezdenének a többlet pénzzel a szegények?
Hogyan dolgoznák fel a forrás csökkenést azok, akik már hozzászoktak a kényelemhez, biztonsághoz?

Vajon mennyit keresnénk mi magyarok? Többet vagy kevesebbet az átlagnál?
Kezdjük is egy kis számolással:

/ Nem sok közgazdasági ismeretem van, így lehet, hogy nagyon mellé számoltam. /