A téma korábbi szakaszában azt taglaltuk, hogy mitől is ennyire elviselhetetlen sokak számára a fájón szürke január, mitől okozhat kedélybetegséget, letargiát, és mit tehetünk ez ellen? Itt tartottunk:" kinek, miként sikerült elfogadnia, hogy a szép és kellemes ünnepi élmények nem múltak el lényegében, csupán beépültek, átalakultak. Mennyire tudatos ez bennünk? Most is itt vannak velünk, csak nem tudunk róluk...? - vagy nem nagyon.. - vagy csak egy kicsit? De mire elég, ez a kicsi?

Vállalom a vállalhatatlant. Áldozattá teszem magam értetek, hogy tudásotokkal élhessetek.

http://imagerz.com/QEMSDUtvAwJXBVNIRAVR

Személyes horoszkópom. Számomra érthetetlen vonal halmaz, a leghalványabb fogalmam sincs, hogy mi micsoda, hogy mi mit jelent?
Valójában a vád amely folyamatosan ér, hogy tudniillik zárkózott vagyok, megcáfoltassék ezúton.

Már Magyarországon felvettem a kapcsolatot két magyar lánnyal, akik kb. féléve a szigeten laknak. Nagyon aranyosak voltak! Kiderült, hogy az addigi albérletüket felmondták és már ki is néztek maguknak egy nagyobb házat, amihez egy harmadik bérlőtársat keresnek. Tehát jól indult a dolog, de aztán ahogy folyamatosan dolgoztam magamban azon, hogy hogyan szeretnék élni, éreztem, hogy valami megváltozott. Az indulás előtti héten megtudtam, hogy nem sikerült a kiszemelt házat kibérelniük és inkább megmaradnak kettesben. De megadták azt a címet, ahol eddig laktak.

Elgondolkodtató.... (bézik inglis nem árt.. :))