Mindennapi életünk "Színnel-lélekkel" | Önmegvalósítás.hu

Mindennapi életünk "Színnel-lélekkel"

Színnel-lélekkel, de kérdezhetnénk azt is, hogy "Rímmel-lélekkel", vagy akár "Hittel-lélekkel", vajon mennyire töltekezünk tudatosan azokkal a mindennapi, bárki számára elérhető, kézenfekvő egyszerű energiákkal, amelyek csak némi tudatos figyelmet és szemlélődést igényelnek?
Mennyire vagyunk minden megélhető alkotásnak, színnek, formának, műnek, íznek, illatnak, textúrának stb.. - érzeti, érzékelő megélői?

Igen... - volna rá lehetőségünk és módunk is, csak vágtatunk az életünk mellett és elfelejtjük azokat a minimálokat segítségül hívni, amelyek pedig BÁRHOL, BÁRMIKOR, BÁRKINEK adottak.. - és hogy miként fokozhatóak még ezek a töltekezések, miként segítik önmagunk tükreit még tisztábbá tenni, az csak rajtunk múlik.

Mi tölt, az miért és hogy teszi ezt, mely színek miért és mire hatnak? Amit létrehozok, miként üzen rólam, hogy látják ezt mások, mit vesznek észre, amit én önmagamról egyelőre még nem? Miről árulkodnak mozdulataim, mely hangok és miért kedvesek vagy épp zavaróak számomra és hogy lehet az, hogy nem is tudtam, de magam is értékes alkotó, sőt! - művész vagyok "nap - mint NAP"?
Nos, ezek a kérdések sorra megszülik válaszaikat mindazoknak, akik meglépik önmagukért a következő lépést: megfontolják, hogy részesei legyenek akár gy egyéni, vagy egy kiscsoportos "színnel-lélekkel" foglalkozásnak és eljönnek, szembenéznek, figyelnek és kiderülnek..

Ha érdekelnek a konkrét részletek, nézz körül a honlapon - aztán meglehet, az érzékszervek csodáinak ívén, személyesen is találkozunk hamarosan.
(Most például, van-e biztos válaszod arra, hogy az a színű ruha van rajtad, ami harmonikusan rezeg a saját színkaraktereddel? És az olyan, ami tudatosan segíti is egyben tölteni a mai napodat? És amiből készült, az az anyag, mennyire harmonizál Veled?
És vajon, hány illatot tudnál a mai napodból Élményként felsorolni, ami kellemesen feltöltött érzetileg? A formákról, fényekről, neszekről nem is szólva...- hmm? :O) - vajon tudod magadról akár most is, hogy mennyire gazdag vagy alapvetően ?- ha most azt mondod, hogy annyira azért mégsem, akkor tényleg volna még mit tudatosabban is megélni.
Ha szeretnéd dúsítani a tudatodat ilyen személyes és "színnel-lélekkel" módokkal, szeretettel vár a Napszikra Stúdióban Pápai Ildikó önismereti szimbólumelemző stílustréner.

Beküldte: | 2010. jún. 12. szombat - 18:57

Hozzászólások

4 hozzászólás
Ez jó...
2010. június 13. vasárnap, 9:28 | bodza (útkereső)

1991-ben költöztünk az exemmel és akkor egy éves lányunkkal a saját lakásunkba. Akkori divat szerint minden barna-fehér volt. Néhány év múlva, amikor már igen komolyan beteg voltam, jött anyám egy villámlátogatásra. Azt mondta: " Fiam, nem is csodálom hogy beteg lettél, ez a lakás olyan, mint egy kripta. Adj neki színeket, öltöztesd át!" Nem sokkal ezután már újra tudtam emberek közé menni / 3 évig agorafóbia miatt az udvarról nem mozdultam ki, még a kisboltig sem /, az első "nagy" utam a könyvtárba vezetett.:) Ott meg valami megfoghatatlan módon "valaki" vezette a kezemet. Csak mentem a sorok között, néha-néha megálltam, levettem egy könyvet - ez kell. Így kezdetem el a tanulást, az első könyvek pont a színekről, illatokról, formákról, feng shuiról szóltak. Aztán jöttek a boltok, nagyon sok kreatív hobbi technikát megtanultam, szinte néhány hét alatt érezhető, szinte tapintható volt a változás. Amikor az exem meglátta - akkoriban már csak hétvégékre járt haza - , lecserélte a bútorokat is. Végre színesek, vidámak voltak. Igaz, kettőnk kapcsolatán ez már nem segített, de a kislányommal imádtuk az újjávarázsolt otthont. Anyám nem hitt a szemének, amikor újra látogatóba érkezett.:)

Egy napon kezembe akadt egy újabb könyv, amiben mindaz, amit szinte már megérzésből alakítgattam át, megerősítést nyert: jól csinálom.:) Valahogy mindig sikerült eltalálnom, hogy adott problémámra milyen illat, milyen szín kell. Nekem ez azért volt csoda, mert nem tanított senki, csak a könyvek voltak. Jöttek maguktól. Én egészen addig nem tudtam ezekről a dolgokról.

Aztán tesóm hozott három könyvet, azt mondta, számára ez nem érthető, engem hátha érdekel. Arra sem emlékezett, kitől kapta őket. Ahogy olvasni kezdtem, az is maga volt a csoda. Egyre több pozitív dolog történt velem. Fogalmam sem volt arról, hogy magamat gyógyítom.:) Akkor még nem volt internetem, csak a könyvtár és a legjobb barátnőm, aki azóta már meghalt. Autoimmun beteg volt, pontosan tudta, hány éve van még, ezeket az éveket együtt töltöttük, együtt tanultunk. Ő is átszínezte az egész lakását, illatokat kezdett használni, 36 évesen megvette élete első üveg parfümjét...Minden percet kihasznált, hogy jól érezze magát. Rengeteget beszélgettünk, annál is többet nevettünk. Hittem benne, hogy halhatatlan, de ő a belső sérelmeit nem tudta feldolgozni...

Életem egyik legboldogabb szakaszaként emlékszem vissza ezekre az évekre...

Bodza ,ez nagyon szép volt. Egész megrendültem...
2010. június 13. vasárnap, 15:55 | Éva.   Előzmény

Bodza ,ez nagyon szép volt.
Egész megrendültem...

Napszikra Stúdió Bp. képe
Örülök, hogy rátaláltál...
2010. július 06. kedd, 11:18 | Napszikra Stúdió Bp.   Előzmény

MS terápia

Szia Bodza, örülök, hogy így, zsigerből és tanulva, de rátaláltál a magad energiaforrásaira ezen a téren is, gondolom, sok örömet és nyugalmat, vagy éppen energiát ad, amit magadnál tudatosan használsz azóta is...
Mivel kiérződik az írásodból, hogy lelkes építője vagy ezeknek a "színnel-lélekkel" lehetőségeknek, ha időd,kedved engedi, gyere és nézz át arra a közösségi oldalunkra, amit pont emiatt hoztunk létre.
Itt lakik: http://www.artstil.ning.com

Szerintem meglátod, miért... :O))

Üdv P.Ildikó /ArtStil m.

bodza képe
Köszönöm! Már regiztem is, este belevetem magam!:)
2010. július 06. kedd, 14:09 | bodza   Előzmény

Köszönöm! Már regiztem is, este belevetem magam!:)

Feliratkozás Hírlevélre