Mindenféle | Önmegvalósítás.hu

Mindenféle

Az elmúlt egy hónapban, már többször előfordult velem, hogy amikor felkapcsolom a villanyt, akkor kiég a villanykörte....
Először augusztus végén, amikor külföldön voltam egy szállodában. Behelyeztem a kártyát, ami aktiválja az elektromosságot és semmi....próbálkoztam többször....semmi... úgyhogy lementem a szálloda recepcióra jelezni.... küldtek is segítséget. Nézegették, javítgatták, kapcsolgatták .... aztán egyszer csak jó lett....

Mi van ha fantasztikus formában vannak a csakráink, energiafeltöltéssel, vagy meditációval töltögetjük.

Tapasztalatom: Békét árasztottam magamból, mégis van mindig valami gubanc az életemben. Valami mindig beüt, "véletlenül".
Először mindig stabilizálódik az életem. Az emberek is sokasodnak mellettem, meg is jegyzik, ragyogok. De mégis (hiába) töltögetem magam, mégis van, ami "rosszul" sül el. Ilyenkor rohantam aurafotóshoz, a csakráimat ellenőríztem, és lám, az adott problémához kapcsolódó csakrám mégis "kisebb" volt, mint kellett volna.

Naplemente122.jpg

ÖNÉLETRAJZ ÖT FEJEZETBEN

1. Sétálok végig az utcán.
Van egy mély gödör a járdán.
Beleesek.
Elveszett vagyok ... remény nélküli.
Nem az én hibám.
Egy örökkévalóság lesz, mire kijutok.

Amint a testben a genetikus anyag, a külső burokban pedig a mag nyilvánul meg, úgy az élet a hazafelé igyekvés kifejeződése. Otthonunktól távol találjuk magunkat. Igazi világunk leszármazottai vagyunk. Megfeneklettünk egy illúzió partján. Másképp fogalmazva: az emberi lény ösztönösen, veleszületett hajlamtól hajtva keresi az önkivületet, a bódulatot, fel akar töltődni túláradó energiával, törekszik a szimbiózisra, a szinergiára, a módusult tudatállapotra. Így idézzük fel "szülőföldünket". Feledékeny árnylények vagyunk, akik elnyomják magukban szülődöldjuk gondolatát.

Megnéztem a 12 év rabszolgaság című filmet…. Kolléganőm hívott meg, nézzük meg együtt…. megnéztem a film bemutatóját… ahhh, nekem eszembe nem jutott volna megnézni…. mégis arra gondoltam, ám legyen…megnézem, az élet kínálta kihívás, elfogadom….. mennyire vagyok erős belül, a lelkemben….hogyan tudom végig nézni a filmet…. a bemutatóban láttam Brad Pittet….ez kicsit megnyugtatott abban az érzésben, ez csak film… bármit is látok, ez csak film…. gyakran gondolok arra, az életem is film…. egy színházi darab…most épp ezt a szerepemet játszom…..

Sziasztok!

Eddig mindig a múltban éltem és a jövővel foglalkoztam, egyszerűen nem tudtam a mostban a pillanatnak élni.
Nem ment. El határoztam hogy az új évtől ezt fogom gyakorolni.
Elég nehéz,strapás dolog. Csak nekem? Vagy nektek is?
Amikor még van nescafém de már azzal foglalkozom hogy venni kéne,gyorsan el hessegetem a gondolatot,
és amikor megint a holnapra gondolok megint vissza terelem magamat a mába,és ez így megy nálam egész nap.
De napról napra jobban megy.
És jó a mostban élni.
Jó a pillanatot meg élni.
Olyan teljesség érzése.

A két éves fiam ezt mondogatja mostanában. Valahol hallotta. Mivel elégedett mosolyt csal vele az arcomra, remélem a megfelelő érzés párosul benne a mondathoz. Sokszor arra gondolok, hogy talán azért követtünk el annyi hibát az életben, hogy az ezoteria felé fordulva a gyerekeinknek valami szuper dolgot tudjunk átadni. De gondolom ezzel sokan így vannak. Majd meglátjuk. De már töröm rajta a fejem, hogy mit lehet nekik átadni, és főleg, mikor.

Már hetek óta másfél órámba is belekerül ébredés után, hogy "átjöjjek".
Csörög az óra, felkelek, leütöm, visszafekszem, mert még nem végeztem az odaáti dolgaimmal, és próbálom lezárni az odaáti teendőimet, és próbálok rájönni, ki vagyok ideát, hol vagyok, melyik bolygón, és mit keresek itt, milyen nap van...

Ez mit jelent, vagy baj-e?
Tinektek is így megy-e?

Sok éves hagyomány már, hogy nyáron Szentbékkállán, a Káli medence szívében található faluban táborozunk. Azonban bármennyire is varázslatos a környezet, és megfelelő a szálláshely, ennyi év után mégiscsak kezdjük megunni, szükségünk van a változásra, a megújulásra!

Éppen ezért, a múlt hétvégén elmentünk egy táborhely kereső kirándulásra és találtunk is két lehetséges táborhelyet. Mindkettő egy erdei tisztásra épült Erdeiiskola, amit alapvetően diákok oktatására, elszállásolására terveztek, de felnőttek is meg szoktak szállni a nyári hónapokban.

Az egyik az erdő mélyén tele felemelő energiákkal, virágok, fák, madárcsicsergés és belső nyugalom vár reánk. A másik szintén az erdőben, a Tihanyi-félsziget csendesebbik oldalán, közel a levenduláshoz és a sajkodi strandhoz. Olyan csodálatos a környezetük és megnyugtató a hatásuk, hogy legszívesebben máris odaköltöznék! : )

Sziasztok!

Igazából nem is tudom hol kezdjem, így kezdem az elejéről.
Már elég régóta felfigyeltem rá hogy kicsit más vagyok mint a többiek, ez egész kamasz komoromban kezdődött el kezdtem olyan dolgokat érezni, majd később látni is ami nincs is ott, embereket, árnyakat, megéreztem dolgokat.
Volt egy időszak mikor ezt le tudtam küzdeni és évekig nyugtom is volt.

Esetleg még erre a kirakásra is adjatok választ: "Mit tehetek a spirituális fejlődésemért?"

Kártyák: