Mindenféle | Önmegvalósítás.hu

Mindenféle

Egy bizonyos idő után senki sem kerülheti ki a legfontosabb kérdést: ki vagyok én? A hétköznapi életben erre az éppen aktuális szerepünk kis énje felel: anya vagyok, feleség vagyok, munkatárs vagyok és alakítjuk az éppen aktuális szerepünket. Az egyéniségünk színezi a, hogyan-t és amíg nem a szellem irányít minket addig nem beszélhetünk kiforrott egyéniségről. Akkor vagyunk önmagunk, ha a negatív érzéseinket is vállaljuk és ezzel együtt is választjuk a boldogságot. Az erőltetett pozitív gondolkodás nem hozza várt eredményt, mert hiányzik belőle a könnyedség.

A Magyar korona.jpg

Mit mond a szellemtan a rasszismusról? Érzékeny pont, a Magyarság és, a Cigányság, kérdése? Miért is haldokik, ma a Magyarság? Higgyétek el legkevésbé sem politizálni akartam! Viszont ezek olyannyira égető, és egyben érzékeny, kérdések, hogy nem lehet, melletük szó nélkül elmenni! igen becsukhatjuk a szemünket, homokba dughatjuk a fejünket! -vagy legegyszerűbb szőnyeg alá söpörni mindezen kérdéseket, a probléma, akkor is csak, megoldatlan probléma marad! A raszszizmus nem csak, itthoni, hanem a, Világnak, is az álltalános problémája, egyben!

Épp olvasom Heidegger "A művészet eredete" című könyvet, de valahogy nem értettem...
Meg akartam érteni nem csak elolvasni és bemagolni a leírtakat mivel vizsgára kellett volna és amit megértek azt jobban el tudom magyarázni. Haladtam mondatról mondatra addig amíg nem értettem előröl kezdtem kis tűzlégzés szünetek között és szép lassan elkezdtem megérteni egy metafizikai paradoxont ami a könyv végére teljesedett ki és hirtelen puffff valami történt megértettem valamit amit önnön lényegéből senkinek nem tudtam elmondani.

Sziasztok!

Egy ideje többször is bejött/bejön a 'képbe' a Transzcendentális Meditáció és Maharishi neve, aminek nyilván oka van.
Olvasgattam kicsit róla, de azért jó lenne személyes tapasztalatokat is hallani.

Arra lennék kíváncsi, hogy van-e Köztetek, aki csinálja? Mik a tapasztalatok? Miben más, mint más típusú meditációk?

köszönettel: Bochecha

Mások miért nem néznek önmagukba? Ez a kérdésem mivel én próbálom megfejteni önmagam és nem egyszerű megannyi kérdés van bennem és tudom, hogy sosem lesz vége, mert kérdés mindig lesz. A barátnőm - úgymond normális családban él férjjel gyerekekkel, normális problémákkal.

(kérlek nézzétek el nekem a csupa nagybetüt, mert jobbhíján kontakthibás billentyűzettel írtam anno)

DÖNTSD EL MAGAD!

A legutóbbi párkapcsolatom, illetve szakításom után merült fel bennem a kérdés, hogy egy párkapcsolatban mennyire lehet szabad valaki? Mennyire "engedhető" szabadon a másik, valamint hol vannak a határok? Arra gondolok, hogy az, ami már a másik embernek fáj, azt hogyan lehet kezelni?
Elvárható-e a kompromisszum, vagy mindenki azt csinál, amit akar, és nem szabad korlátozni sem magunkat, sem mást?
Mi erről a véleményetek?

Van egy Szepes Mária öröknaptáram. Minden napra egy üzenet.

Vannak üzenetek, amit értek és vannak üzenetek, amit még nem értek. Azt szoktam mondani magamnak, hogy a tudatossági szintemtől, tapasztalataimtól függ értem-e az üzenetet vagy sem. Megértem-e a mondanivalóját.....

Mai napra szóló üzenet (április 29):

"Kevesen ismerik a személytelen áldozat tiszta örömét. De akiben egyszer felszínre tört, az csodatevő forrásként vonzza magához az embereket."

Személytelen áldozat tiszta öröme..... Ez mit jelent?

Neked jelent valamit? Tapasztaltad már ezt?

A múltkor már írtam valahol, hogy egy-egy pillanatra elkapott a tapasztalás: nem vagyok azonos a testemmel. Akkor megfogalmazódott a vágy, hogy milyen jó lenne ezt nem csak pillanatokra, hanem hosszabban, végleg tapasztalni!
Tegnap óta egész hosszú időkre úgy élem meg, hogy egy belső lény vagyok, aki ebben a testben lakik, használja és irányítja azt. Sőt ha akarom, akkor szándékkal is elő tudom hozni ezt a látás- tapasztalás-módot. Csak akarnom kell és ismét így tapasztalom a test és magam közötti kapcsolatot.

Minden csak nézöpont kérdése.

Képesek vagyunk meglátni a dolgok jó oldalát?

A rosszban a jót?

A veszteségben a nyereséget?

http://www.youtube.com/watch?v=50Iv5_yanbA&NR=1

Szeretem megosztani az életem és a Bennem felmerülő kérdéseket.
Sokszor van úgy, hogy tudom a választ, de mégis szeretek minden véleményt meghallgatni.
Láttam Magam egy tolószékben, békében és szeretetben egy kislánnyal, de ennek kb. 10 éve.
Most van a sérült kislányom, aki nem tud járni.
Bár Én azt gondolom, az egyiknek a másikhoz nincs köze.
Azt is biztosan tudom, hogy ez egy felhivás.

Akasha krónika, avagy az emlékek birodalma!

Igen sok szó esik az akasha krónikáról sokan tudni vélik olvasni, mintha egy könyv lenne, sokan el sem tudják képzelni mi az, és valami elérhetetlen hihetetlen misztériumnak gondolják.

De amit ezzel a szóval: Akasha, fejezünk ki az nem más, mint a világ információinak gyűjteménye, vagyis maga a világemlékezet vagy az emlékek világa, netán világai.

Szióka!

Megérzés vagy félelem?
E kettő dolog munkálkodik bennem, hogy, hogy döntsem el, hogy megérzés vagy félelemeim egyikével nézek szembe?
Jött az életembe egy férfi aki először megdöbbentett, hogy érdeklődik irántam, majd jólesett és már akartam, hogy közöm legyen hozzá.

rzelem.jpeg

Utána jártam az elmúlt héten az érzelmeimnek is. Sanyi találkozásunkkor megkérdezte, miért dohányzom, a kérdés egyszerű, világos volt, én meg (hozzám nem igazán illően) gondolkozás nélkül rávágtam: mert a kommunikációm nem őszinte, sokszor mondanám ki a szavakat, ehelyett benyelem őket. Félek másokat megbántani. Azóta járkál a fejemben a kérdés és a válaszom. Gondoltam, itt az idő, járjunk utána. Úgy is mindig a gondolataimmal vagyok megáldva. :)