Család | Önmegvalósítás.hu

Család

Szombat délelött cipővàsàrlàs a gyerekekkel.... délutàn szerettünk volna elmenni a kertészetbe, venni egy-két dolgot a kertbe..... KisLàny rögtön kifejezte nem tetszését, hogy neki nincs kedve boltba menni, .... mit lehet tenni ilyenkor? ....meg tudom érteni, ha nekem nincs kedvem valamihez, én sem szívesen csinàlom, úgyhogy igyekszem tiszteletbe tartani màsok érzéseit is...

Anno, amikor külföldre költöztem arra kértem anyumat, bármi is történik a családban, bármi-bármi…csak arra kérem, legyen velem őszinte...és kérem, hogy mondja el nekem…

Januàrban kezdtünk el új albérletet keresni....... siker...... màrcius 22-töl kibéreltük az új hàzikot...... a régi lakàs felmondàsi ideje pedig àprilis 21 volt.... vállaltuk, hogy egy hónapot két helyen fizetünk..... úgy éreztük, ez így biztosabb....akkor mondtuk fel a régit , ha megtalàltuk az újat....

...... szerencsére sikerült a lakástulajdonosnak új bérlőket talàlni.....akik úgy döntöttek, hogy àprilis 15-től költöznek....hurrà, nyertünk egy hetet...4 hét helyett, csak 3 hetet fizetünk két helyen....

Ezt a gondolatot valamelyik nap kaptam…. Érzem, egyetértek vele ….úgyhogy gondoltam megosztom…

Minden gyermekkel éreztetni kellene, hogy különleges; és soha nem összehasonlítani.
Sri Bhagavathi Bhagavan

„Égből pottyant anyaként” a gyerekekkel együttélés az én életem része is lett. Tapasztalásban gazdag élet. Figyelem a gyerekek viselkedését, és azt, hogy milyen gyönyörűen másolják azt, amit a felnőttektől látnak…. Ahogy én látom, a gyerekek „másolva” tanulnak, fejlődnek….Megfigyelik a felnőttek viselkedését, és aztán ők „másolják” …..

Van már valami szép magyar szavunk arra, hogy "mostohaanya" ?.... Franciául úgy hívják, hogy "szép-anya".... Egyszer a francia bolhapiacon egy dísztányérba botlottam..... az volt ráírva, hogy a "szép-anya egy égből küldött angyal" ..... és igen, ez is meglehet.... úgyhogy azt a nevet adtam magamnak, hogy "égből pottyant anyuka" vagyok ...két lány, 7 és 9 évesek..... saját gyerek nélkül..... :-)

Ezer és egy tapasztalás..... mit-mikor-hogyan-miért csináljak..... úgyhogy gondoltam, beszélgessünk a gyereknevelésről..... vagyis inkább, hogy éljünk gyerekekkel együtt-boldogan......

Évek óta gyakorlom és mégis meglep az a sokszínűség, amit az élet, az univerzum produkál egy változás során. Még csak egy alkalommal dolgoztam valakivel, aki persze kellően nyitott, változni akaró volt, és örömmel fogadja be a tudatosság kérdéseit... és máris komoly eredmények bukkantak fel. Természetesen az ő nyitottsága kellett ehhez. Nem oldódik meg azonnal minden – de máris van fejlődés, észrevehető változás, és szándék a folytatásra, és ezt észreveszi az első alkalom után is!

Legutóbbi esetemről így számol be a résztvevő:

Sziasztok, egy számomra most nagyon fontos témában szeretném a véleményeteket-segítségeteket kérni.
A barátaimmal beszélgettem erről a dologról, 2 olyan barátnőm is van, aki érintett benne, és abból úgy tűnik, mintha nem igazán lenne megoldás, de szívesen megkérdeznélek Benneteket is, hátha valakinek van ellenkező tapasztalata. A kisebbik fiam most 10 éves és figyelemzavar problémái, olvasási nehézségei vannak már évek óta. Waldorf suliba jár, ami nagyon jó, de nehezen boldogul az olvasással, írással. Néha egész jó, néha pedig rémisztően nem megy, ez a gyakoribb.

A karácsonyi készülődés közepette érdemes elgondolkodnunk azon, hogy vajon mit is jelent a Karácsony, mit ünnepelünk ilyenkor?
Habár kisgyerekkorunk óta azt halljuk, hogy Karácsony a szeretet ünnepe és ekkor született Jézus, azonban ez nem így van.

Jézus születését még a korai keresztények sem tudták pontosan, sokáig január 6.-án ünnepelték azt. Majd 325-ben az egyházfők úgy döntöttek egy zsinaton, hogy tegyék át az ünnepet a konkurens római vallás Mithrász-ünnepére, így segítve a kereszténység állam vallássá válását.

De akkor mit ünnepelünk december 25-én?

Mithrász-ünnepén (Ő a felkelő nap istene), a téli napforduló után pár nappal ünnepeljük a fény születését a sötétségből.

Nem tudom, fontos-e ez másnak, de azt érzem valamiért, hogy írjam meg.

Megmentősdi. Van ugye a játszma, amikor egónk ezzel szeretné megmutatni önmaga nagyságát, hogy másoknak fölébe kerekedik és minduntalan mindenkit meg akar menteni, aki erre vevő. Kétszereplős játék, mindkét fél egyformán benne van.

De most nem erről szeretnék írni. Szerencsére ez a "betegség" nem kínoz engem úgy általában, ha belevonódok egy ilyen játszmába néha, akkor is észreveszem, mert furán érzem magam benne, számomra nem komfortos ilyet játszani - ami persze szintén kezelendő, de nem tartozik a tárgyhoz.

Közeleg a karácsony, a legszebb ünnepünk, a szeretet ünnepe.
Azért, hogy valóban békés és szeretetteli élménnyé váljon számunkra, fel kell készíteni a lelkünket.

Tartalom átvétel