Mazochizmus
Peti az egyik blogban próbálta felnyitni a szememet.
Nyitott vagyok a probléma kezelését illetően, csak hogy az a baj hogy nem látom a fátyol az erdőt.
Mi az a mazochizmus?
Nem a szexuális vonatkoztatásában!
Hogyan nyilvánul meg a hétköznapokban?
Ha szembe nézek a fájdalmas igazsággal, akkor én egy mazochista, vagy bátor vagyok?
- u.erika blogja
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
Hozzászólások
21 hozzászólásAki bármilyen helyzetben képes megtalálni azt, amitől szenvedhet.
Akinek az életében úgy alakul totálisan véletlenül a párkapcsolat, a munkahely, a család, a zöldséges, a cipész, a szomszéd, a szomszédné, hogy valamitől szenved, az a mazochista.
Ha mástól nem, akkor saját magától. A saját hajától, körmétől, cipőjétől, fenékméretétől, szájszagától.....
A mazochista és a szadista találkozik.
A mazochista: Üss!
A szadista: Nem.
A mazochista: Üss!
A szadista: Nem.
Szerintem.
:)
Ja, lemaradt, ha mindazzal szembenézel, amivel csak akarsz, az a normális.
De ha éppen elfogadási mizéria is van, akkor egy valóságos hős vagy.
Ez a vicc, Zoli emlékszel?, elhangzott a találkozón is!:)
Amúgy, Erika, jó felé kapisgálsz, ha elindulsz karmatörlő dolgain, de ha majd eljutsz ezzel kapcsolatosan valameddig, akkor priviben beszélhetünk róla, hogy hogy is értettem, de nem venném ki a lehetőséget a kezedből! :)
Annyi kulcsszót kapsz: provokáció - kulcsszó és NEM tükör,jó?
Miért jó egyébként mazochistának lenni, kifejtené valaki? Őszintén érdeklődöm.
Most, hogy megpróbáltam elképzelni, valami olyasmi jött be, hogy pl ha fáj a fogam, meg van duzzadva, és akkor rányomom a kezem a fájdalmas részre hadd fájjon még jobban, hogy aztán ha elengedem, kis ideig nem fog még úgy sem fájni, mint előtte? Valami ilyesmi?
Ez egy fizikai fájdalom. A lelki fájdalommal is így van? Ha engedem, hogy átjárjon, azonosulok vele, akkor még jobban fáj, de utána könnyebb megszabadulni tőle... Viszont, ha jól értem, itt nem egészen ez a cél...
Okozhat a fájdalom kéjérzést? Rá lehet szokni?
A kérdést akkor átfogalmazhatjuk úgy is, hogy mi értelme aszkétának lenni, nem?
Hogy rá lehet-e? A csípős kajákra is rá lehet, Te ezek szerint nem szereted.. :)
Ha valaki tudatosan csinálja, akkor számára van értelme, bármivel magyarázza, és akkor valamire jó...
Ha meg öntudatlanul, akkor meg csak azt érzi, hogy jó, de nem tudja miért, tehát hiába is kérdezem...:) Talán az a titka, ami az alábbi viccben van:
- A mazochistának azért jó, mert ha rossz, akkor jó. Ha meg jó, akkor rossz – tehát jó!:))
Tudod, Zoli! Van aki olyan játszmát űz, hogy azért provokál, hogy "bántsák" lelkileg! :)
... hogy ez miért jó? Miért van rá szükség, mit ad?
1. Biztonságérzetet, ha megszokta valaki?
2. Netán figyelemenergiát zsarol ki, még annak az árán is, hogy fájdalmas? (Mint a rossz gyerekek, akik tudják, hogy bünti lesz, mégis rosszalkodnak, mert így legalább magukra vonhatják a figyelmet...)
3. Magáért a fájdalomért, mert tényleg az a jó? Mint például a szexben?
4. Vagy összekapcsolódott valami ténylegesen jóval, és a fájdalom újraélése azt segít felidézni?
Ennyi jutott eszembe, lehet, hogy több is van...
Coelho ebben a regényében leír egy szexjelenetet, amikor ilyet játszanak (nem a szex a lényeg).
A mazochistát alakító nő számára olyan alárendelődést, abszolút ego feloldódást, alázatot jelentett a kikötözés és a bántás eljátszása, hogy kéjérzéssé alakult. Annak ellenére, hogy nem tartotta magát mazónak, csak eljátszotta a szerepet kliense kedvéért.
Értsétek, nem a kéjérzést akarom kidomborítani, hanem a feloldódást... miben is? A másikban?
(Erika bocs, ezt egyáltalán nem rád gondolva írtam, csak általában keresem, mi lehet benne a vonzerő)
A mazochisa szenvedni akar, ha nem szenvedhet az a büntetés számára.
A szadista nem javult meg, csak betölti a szerepét.
A mazochista hiába akar látványosan szenvedni, a szadista nem adja meg neki ezt az örömöt.
Ekkor lelepleződik a mazochista önmaga előtt.
Ezért a mazochistáknak sosincs szadista párja, mert akkor lelepleződnének, mindig csak a botorok sétálnak be a mazochisták csapdájába és állítják elő nekik készségesen azt a helyzetet, amikor szenvedhetnek. Így sosem lepleződik le a mazochista, mindig okolhat mást, más okozza neki a szenvedést, nem ő akar szenvedni.
Íme a tökéletes fejre állított tükörvilág, amiben élünk. Csoda, ha nehéz észrevenni a turpisságot?
:)
Elolvastam a hozzászólásokat,amit mindanyiotoknak köszönök!
Felmerült bennem a kérdés....szóval én ha szembe nézek a fájdalmas igazsággal azért hogy azután NEKEM jobb legyen,akkor bátor vagyok,vagy egy mazochista!
Csak egy példa aminek mindanyian a tanui voltatok.Az afférom Karmatörlövel.Akkor Karmatörlö olyan falra mutatott rá amit mondhatni születésem után egyböl épitettem,és ezért nem volt könnyü észrevennem.De ahogy ráébredtem arra hogy mi az,ugy éreztem az egész életem egy hazugság volt.Hazudtam magamnak,és ráadásul mondhatom az egész család beszállt a színjátékba.Az anyám még mindíg színészkedik,de most már tudom azért teszi mert neki igy könnyebb.Könnyebb színészkedni,mint elémállni és elmondani hogy: nem szeretlek!
De én akkor is szeretem,mert az anyám,és mert színészkedett hogy ne bántson a valóság!
Igen!Ebben az értelemben Mazochista vagyok!De ha fáj a fejem én bizony beveszem a gyógyszert.(szószerint)
Bocsáss meg Peti,de ezt a jelzöt most még nem veszem magamra..!Ha többen is megjegyzik akkor annak oka kell hogy legyen...Most még Te vagy csak az elsö!
Ugyhogy ha TI is így látjátok,elö vele!Söt!Bármi jöhet!
Szívesen nézegetem magam a tükörben!;)))
Üdv Mindenkinek!Erika
Nem hinném, hogy mazochista lennél...
Azt írtad, azért nézel szembe az igazsággal, hogy Neked jobb legyen.
Ez nem mazochizmus. Ellenkezőleg.
De ez a "nekem jobb legyen", elgondolkodtatott.
Régebben nem akartam meditálni, mert önzőségnek éreztem. Úgy gondoltam ez egy kiskapu számunkra, hogy ne ÉLJÜK meg fizikailag azt, ami nekünk adatott, amit meg Kell élni. Energiákkal manipulálunk, bevonzzunk mindent, ami csak kell...pénz, párkapcsolat, béke...közben elmegyünk önmagunk mellett.
A "Kinek van szüksége ezekre?" kérdés megválaszolása mellett.
Szóval nem azért kell szerintem szembenézni a jó-rossz dolgokkal, hogy egyszer majd jobb legyen nekünk, hanem mert tudatosodnia kell annak a minőségnek. Tudatosítani, hogy ez sem én vagyok.
Azóta azért meditálok, mert fel akarok számolni mindent, ami nem vagyok. Természetesen minden tettem következményekkel jár. Ha békét találok, és meg is marad...valószínűleg a környezetem is megváltozik. Legalábbis úgy hallottam. (a tükör) Akkor Jézusnak miért volt a Zsidóság a tükre, na mindegy...
Ha felismerem a hazugságaimat, szintén sokminden megváltozhat. De az egyáltalán nem biztos, hogy tetszeni fog az egómnak. Tehát nem biztos, hogy "jobb" lesz nekem...
Itt már megborul a jó-rossz kérdésköre.
Régebben kötözködtem veled a komoly párkapcsolathoz való hozzállásod miatt. Úgy éreztem, olyan félválról veszed, mintha neked nem is kéne...belül meg ordítasz... Mára ez módosult bennem: Úgy látom, egyszerűen csak rossz tapasztalataid vannak a szeretettel kapcsolatban. Írod, hogy édesanyád színészkedik...
Nem lehet, hogy neked nincs és nem is volt erre a "szeretetre" szükséged? Azzal, hogy ragaszkodsz hozzá (szereted) őt, nem csak azt várod, hogy hátha mégis jön az az érzés feléd?
Ne haragudj, ha megbántottalak ezzel. Eleve belegondolni is borzasztó abba, hogy te ezt felismerted...vele kapcsolatban.
Ha ajánlhatnék neked valakit, aki igazán szeret téged..........te vagy az. De ezt biztosan tudod.
Minden jót!
Máté
Tudod rájöttem valamire!Mégpedig hogy jó és rossz,hogy boldog és boldogtalan,hogy nagyszáju és csendes,hogy népszerü és magányos,hogy unalmas és szórakoztato,hogy félénk és bátor,hogy prüd és szexis,hogy gyenge és erös,hogy lassu és gyors,hogy okos és ostoba,hogy laza és merev,hogy rideg és szeretö,hogy lusta és szorgalmas,hogy alázatos és zsarnok,hogy vicces és komoly,hogy hideg és forró,hogy fekete és fehér,hogy észak és dél,kelet és nyugat,és sorolhatnám...
Ez mind én vagyok!:Ujlaki Erika Sok szeretettel!
Csúcs! Kemély lehet ennyi darabra törten élni...
De viccet félretéve...
Ezek csak személyiségjegyek.
Mind-mind valami vagy valaki más függvénye. Csak valakihez képest lehetsz az a sok tulajdonság, amit felsoroltál.
Nehéz is lesz így elengedni őket.
Legjobbakat!
Máté
"Régebben kötözködtem (...) biztosan tudod."
Ez a legjobb, amit ezen az oldalon olvastam!
"Karmatörlö olyan falra mutatott rá amit mondhatni születésem után egyböl épitettem,és ezért nem volt könnyü észrevennem.De ahogy ráébredtem arra hogy mi az,ugy éreztem az egész életem egy hazugság volt.Hazudtam magamnak,és ráadásul mondhatom az egész család beszállt a színjátékba."
Azta, de jó, honnan tud ilyet!
Nekem is mondjon valamit amitől rájövök valamire!
Elolvastam a hozzászólásokat,amit mindanyiotoknak köszönök!
Felmerült bennem a kérdés....szóval én ha szembe nézek a fájdalmas igazsággal azért hogy azután NEKEM jobb legyen,akkor bátor vagyok,vagy egy mazochista!
Csak egy példa aminek mindanyian a tanui voltatok.Az afférom Karmatörlövel.Akkor Karmatörlö olyan falra mutatott rá amit mondhatni születésem után egyböl épitettem,és ezért nem volt könnyü észrevennem.De ahogy ráébredtem arra hogy mi az,ugy éreztem az egész életem egy hazugság volt.Hazudtam magamnak,és ráadásul mondhatom az egész család beszállt a színjátékba.Az anyám még mindíg színészkedik,de most már tudom azért teszi mert neki igy könnyebb.Könnyebb színészkedni,mint elémállni és elmondani hogy: nem szeretlek!
De én akkor is szeretem,mert az anyám,és mert színészkedett hogy ne bántson a valóság!
Igen!Ebben az értelemben Mazochista vagyok!De ha fáj a fejem én bizony beveszem a gyógyszert.(szószerint)
Bocsáss meg Peti,de ezt a jelzöt most még nem veszem magamra..!Ha többen is megjegyzik akkor annak oka kell hogy legyen...Most még Te vagy csak az elsö!
Ugyhogy ha TI is így látjátok,elö vele!Söt!Bármi jöhet!
Szívesen nézegetem magam a tükörben!;)))
Üdv Mindenkinek!Erika
Kavics22
A mazochizmus szerintem lehet lelki és fizikai, de valamiféle függőségi viszony, úgy gondolom. Kívülálló számára érthetetlen, miért szeret valaki benne ragadni, főleg tartósan. Gyanítom, hogy afféle szeretet-pótlék lehet, inkább tartósan a rossz, mint a semmi.
Nem is biztos, hogy a mazochizmust az azt "elszenvedő" valóban szenvedésként éli meg a lelkében. Minél jobban fáj, annál inkább meg lehet mártózni benne. Ha erőszakosan és idő előtt megvonják valakitől ezt a pótlékot, vagy úgy veszíti el, hogy az űrt nem tudja pótolni semmilyen más hasonló "ütős" érzés, akkor komoly és maradandó károkat tud okozni lelkileg.
Most itt eszembe jutott Natascha Kampusch a Stockholm szindrómájával. Vajon van összefüggés a mazochizmus és a benne - mármint Natascha és a fogvatartója tekintetében - kialakult függőségi viszony között ?
Nem hasonló a kapcsolat, mint a manipulált és manipuláló személy között? Mert akkor könnyebb lenne megérteni azt is.
Kavics22
A manipuláció szerintem inkább játszmázás, bár ennek is vannak különböző mélységei, könnyebb kilépni belőle. A mazochizmus sokkal mélyebb, fájdalmasabb érzés, ezért nehezebb is elengedni. Afféle belehalok, ha nem gyakorolhatom és belehalok, mert gyakorlom.
Ahogy én látom.
Fakadhat gyermekkorból esetleg előző életből. Megnyilvánulhat vezeklésként. Ha valaki a közvetlen környezetünkben szenvedett mi fel vehetjük ezt a viselkedésformát. Ezzel követjük úgy gondolván így segítünk neki. Szerintem rengeteg emberre rá illik. Köztük rám is. Foglalkoztam vele és kerestem magamban a magyarázatot rá. Azt gondolom olyan élethelyzeteket generál, vagy olyan helyzetekbe megy bele, amibe kicsit sajnálhatja magát, nyalogathatja a sebeit. Ki provokálja, hogy bántsák, és akkor kicsit foglalkozhat magával. Amit konkrétan magamban fedeztem fel ez ügyben az, hogy az életem során sok fájdalmas dolgot éltem meg így természetessé vált, ez az állapot. Jól megálltam benne a helyem, meg mutathattam magamnak esetleg másoknak is ,hogy milyen erős és bátor vagyok. Amivel valójában lepleztem a saját gyengeségemet,kudarcomat,fájdalmamat.
attól, hogy túl erős vagy? Sokakat ismerek - :) - akik attól tartottak, hogy a bennük lévő erőt nem merik "kiengedni" mert nem tudják mi lesz ha "elszabadul". Ahogy én téged ismerlek, inkább erős vagy mint gyenge. Az egy másik kérdés, hogy persze az mindig "jól jön" ha az ember koldulhat még egy kcsit. :):)
Puszi
Hédi