Mi történik velünk ? - Egyének a változás áramlatában | Önmegvalósítás.hu

Mi történik velünk ? - Egyének a változás áramlatában

t felfelé az égbe.jpg

Változások

Különleges időszakot élünk meg, ezt mind annyian érezzük. Elindultak bizonyos folyamatok, pontosabban erősödnek, amik nagy horderejű változásokat fognak elhozni. Míg a múltban is bizonyos egyének érintettek voltak spirituális tevékenységekben, az égiektől a földre küldött feladatokkal ellátva, addig most az egész emberiséget érintik ezek. A változások alól már senki nem húzhatja ki magát, mindenki érintett, mert a föld és az emberiség érdekében halaszthatatlanok a továbbiakban a változások. A föld új korszakba lép és ez alól nem tudunk kibújni. Ha körbe nézünk érezhetjük is mindeme változásokat. A világ fel bolydult az elmúlt évtizedekben, a spiritualitás pedig egyre terjed. Jelenleg abban van nagy változás, hogy eddig nagyobb részt különféle szervezeteken keresztül jöttek az információk, ma közvetlenül az egyének is be vannak vonva a folyamatokba. Valószínűleg ebből közületek is többen érzékelnek dolgokat.

Talán furának és egyedinek tűnik mindaz ami néhányotokkal történik, de ne aggódjatok többen is vagyunk ezzel így. Akik ebben érintettek vagyunk, egyszerűen valami el kezdett megváltozni bennünk. A jelenlegi életünkkel szemben nyughatatlanság, elégedetlenség jelenik meg, sokszor a józan ész ellenére is akár. Elégedettnek kellene lennünk, még sem ezt érezzük. Valami nem stimmel, valami nincs rendben, valahogy nem vagyunk összhangba. Érezzük, tudjuk, nem itt van a helyünk, nem így, nem ilyen módon élve. Ezután egyre több különös információ kezd eljutni felénk. amik egy részét nem is értjük, de még is belül érzünk valami ismerős érzést mindezekkel kapcsolatban. Sok információt úgy érzünk, már ez előtt is tudtuk valahol a mélyben. És lassan ezek olvasása megismerése közben el kezd bennünk valami tovább változni. Míg az eddigi életünkkel szemben azt érezzük, nem vagyunk "otthon" benne, nem "ott" van a helyünk, addig ezekkel az új dolgokkal szemben megjelenik egy rátalálás érzése, felismerések sorozata történik meg bennünk.

Lassan fel nyílik a szemünk. De mégis valahol, el akadunk. Nehézségek jönnek és elbizonytalanodunk. Érezzük lépnünk kellene, az élet vár valamit tőlünk. De nem merjük meg tenni, mert félünk. Bizonytalanok vagyunk. És ekkor "véletlen" találkozások sorozata kezdődik. akikkel találkozunk, addig szinte sosem érzett közösség érzetet érzünk. Érezzük a találkozás nem véletlen és valami történik. Nem csak információ átadás szinten, hanem ennél sokkal mélyebben. A másikkal összekapcsolódunk, érezzük egymást. Ekkor bár még nem ismerjük fel, de különféle átadások történnek. Rezgés mintákkal, energiákkal.

Érezzük, változunk. Már nem azok vagyunk, akik voltunk. Az ekkori élethelyzetünk egyre inkább szemben áll az új, megjelenő benső énünkkel. gondolatainkkal, érzéseinkkel. És érezzük lépni kell. Ha nem tesszük meg és latolgatunk, akkor az élet lép és szinte elkerülhetetlenül be következnek a dolgok. Bár minél jobban ellen állunk és nem fogadjuk el, annál nagyobb fájdalmakkal telt történések próbálnak minket rá ébreszteni, hogy eljött az idő. Váltani kell. Érezzük, valójában visszavonhatatlanul megváltoztunk és ez a változás folyamatos, előre haladó és nem tudjuk hová, merre tart, mi lesz a vége. Dönthetünk úgy, hogy visszavonulunk és vissza menekülünk az addigi életünkbe, de tudjuk jól, abban már csak szenvedés vár ránk. És gyakorlatilag egy benső halál. Majd később lehet, akár fizikai is.

Külső és benső segítségekkel vállaljuk fel aminek meg kell történnie és adjuk meg magunkat az életnek. Egyre több szépség és egyre több bizonyosság áramlik felénk. Egyre több találkozás és együtt rezgés történik másokkal. Akikkel olyan, mintha mindig is ismertük volna egymást. egy benső közösséget, egy lelki testvérséget érzünk egymással. Érezzük, bár lehet mások vagyunk kicsit, még is van valami pont, valami rezgéstartomány, ami közös. Mintha testvérek lennénk. Érezzük egymást, gyakran a gondolataink is összhangba kerülnek, néha ki találjuk egymásét. a beszélgetések során együtt áramlunk, lelkileg és szellemileg is. Ha személyes találkozás történik, ne lepődjünk meg ha az a közvetlenség és együtt áramlás-élmény, ami szellemi és lelki síkon tapasztalható, megjelenik a fizikai síkon is. Mindezt majd idővel megtanuljuk "kezelni".

Aztán az egyes találkozások és ismeretségek kezdenek össze adódni és egymást keresztezni. Mintha egy kis szellemi testvériség születne a semmiből. Érdeklődünk ezoterikus és spirituális dolgok, tanok, csoportok felé, de még is érezzük, nem teljesen oda valóak vagyunk. Valami más. Bár szimpatikusak a dolgok amiket látunk, olvasunk, hallunk, még is valami idegenség érzet van bennünk. Keressük a helyünket, de nem igazán találjuk. De ha a megtalált lélektesókkal beszélgetünk, akkor érezzük a béke, a nyugalom, a megtalálás, a "jó helyen vagyunk" érzéseit. Tudjuk, érezzük köztünk valami más. Közben más jellegű találkozások is történnek.

Elképzelhető, hogy lassan hozzánk vetődnek olyanok, akikben most indult el a változás folyamata és nekik már talán mi tudunk segíteni. De nem is konkrét segítéssel, hanem egyszerűen csak azzal, hogy meg osztjuk magunkat velük. Élményeink, tapasztalásaink. De ami ennél sokkal fontosabb, a rezgéseink. Már nem csak "vevők" vagyunk, hanem "adók" is. És lehet kicsit ijedten, de azt látjuk, hogy akikkel kapcsolatba kerülünk, azoknak el kezd meg változni az élete. Lehet hogy felelősnek is érezzük magunkat. De tudnunk kell, a folyamat őbennük kezdődött el. Mi csak segíthetünk nekik ezzel meg birkózni. Már azzal is ha csak egyszerűen velük vagyunk és hagyjuk, hogy mindaz ami bennünk van át áramoljon hozzájuk.

Függetlenség

Milyen konkrét változások történnek velünk ?

Ez már sokkal többszínű lehet. Hiszen mindannyian egyéni élet feladattal, képességekkel, lehetőségekkel, feladatokkal és meg tanulandókkal érkeztünk ide. Még is az említett változásokat megélőknél vannak jellemzően, közös dolgok. egyik jellemző dolog, a kor osztály.

Általában 30-40 éves korban történik meg a dolog. A 30-40 éves kor, tulajdonképpen ez a spirituális felnőtté válásunk időszaka. Bár most az átmenet idejében, minden korosztály érintett, még is azt lehet mondani, hogy nagyobbrészt ez az a korosztály, akiknél most is intenzívebben jelentkeznek a változások. Az eddigi életünk afféle tanuló idő volt. Felkészülés és tapasztalat gyűjtés. Egy két karmikus adósság törlesztése, amik oldása szükséges, hogy jelenlegi életünk célja felé tudjunk fordulni. A születési csillag jegyünk is jobbára eddig az élet ideig jellemzi az embert. Ha meg történtek benne a változások, akkor ebben a korban túl lép rajta és el kezdi az aszcendensében látható élet utat járni és személyiséget meg formálni. Vannak, akikkel az életnek "nagyobb", "furcsább" céljai vannak. Talán náluk ez a változás látványosabb és sokkal nagyobb viharokat kavar mind a környezetében, mint önmagában. Az utóbbi években pedig mivel a spirituális tevékenység fokozódik a földön és a jövőben még inkább így lesz, ezért egyre többen vannak, akik hasonló dolgokat élnek meg mint amiről írok.

Talán az egyik legerősebben jellemző dolog, amit megélünk, az a függetlenedés. Szinte mondhatni kényszerítő erővel jelenik meg az életünkben. És hogy mitől kell függetlenedni és miért ? Egyszerűen a spirituális utunkat csak szabadon lehetséges járni. Tulajdonképpen szabaddá kell válnunk. Bár ez nem pontos, hiszen mindig is szabadok voltunk. Tehát inkább fel kell ezt ismernünk és el fogadtatnunk a környezetünkkel. Ami nem kell mondani mennyi és milyen konfliktusokkal jár, járhat, hiszen személyesen is tapasztaljátok. A lehető legfüggetlenebbé kell tudnunk válni, hogy mindaz meg történhessen velünk aminek meg kell. Valamint mindez ekkor egyféle tudati vagy inkább lelki állapottal jár, amiben nyitottak vagyunk és nyitottan befogadjuk azt, amit az élet elhoz nekünk. Az élet tudja, hogy mit akar velünk. nekünk pedig készeknek kell tudni lenni, mindezt elfogadni és megélni. Első sorban szülők és gyermekek, valamint férjek és feleségek között várható a legnagyobb ellenállás, súrlódás. De barátok és munka társak között is meg jelenhet. Attól függ, kiben milyen irányba vannak nagy függőségek a kapcsolatiban. Ezeket kell tudni felszámolni. Már mint nem a kapcsolatokat, hanem a függőségeket. Bár a tapasztalatok alapján, ez sokszor sajnos a kapcsolat megszűnését is magával hozza. Pedig ennek nem feltétlen kellene így legyen. Igaz ez két emberen múlik. De a kapcsolatoknak mindenképpen át kell alakulnia. az eddigi függőségekkel, korlátokkal, kötöttségekkel teli kapcsolatból, egy szabadságot és tiszta szeretetet tartalmazó kapcsolódási formába.

Miért van erre szükség ? Egyrészt a már említett, nyitott, befogadó lelki állapot elérésének céljából. Ezen az úton az ember szakít a sablonokkal, a jól kitaposott és meghatározott szellemi irányvonalakkal, tanításokkal. mivel aki ezt meg éli, már nem külső közvetítőktől, szellemi iskoláktól kapják az útmutatást sőt akár az ismeretet sem, ezért bármilyen merev, előre lefektetett irányvonal korlátozná a személyt mindeme dolgok kiteljesedésében. Alapvetően ez egy "jóga típusú" szellemiségből való elmozdulást jelent egy tantrikus szellemiség felé. Már pedig a jelenleg el terjedt és ismert szellemi irányzatok nagy többsége jóga szerűen közelíti meg a benső világot, a "fejlődést", a szellemi előre haladást. De erről később bővebben szeretnék írni majd.

Másrészt, Ez az életmód, szellemiség, szakít a sablonokkal, a társadalmi elvárásokkal. Néha alapjaiban változtatja meg a "normál" viszonyulásokat, emberekhez, helyzetekhez, az egész élethez. Ez egy aktívabb, nyitottabb élet vitelt jelent a szokványosnál. Ez néha egész életmód változásokkal is járhat, bele értve a munka hely, sőt néha akár a lakóhely megváltozását is. mivel az egyén maga gyökeresen át alakul, ezért ha összhangban kerül ezzel a benső énnel a külvilága is, a környezete, az azt jelenti, hogy a külső körülmények is jelentősen meg változnak, illetve változtatásokat követelnek. És itt szokott az egyik jelentős benső konfliktus helyzet lenni. Amikor a benső változások után a külső körülmények megváltoztatásának is eljön az ideje. És amíg ezt az illető nem teszi meg, egy diszharmóniát tapasztal. Ekkor éli meg, hogy nem jó helyen van. Mondhatni az az élet, életmód, már nem is az övé. Hogy az életét pedig a megjelent új önmagához igazítsa, az a legtöbbször komoly kihívást jelent. Mondhatni ez lesz az egyik nagy próba tétel és a legtöbben itt tétlenkedik el a legtöbb időt. De ha a benső változások meg történtek a mélyben, akkor már egyszerűen nincs visszatérés, mert nincs aki visszatérjen, ugyanis az aki volt, már nincs. Végérvényesen megváltozott. Természetesen az embernek szabad akaratában áll mégis úgy dönteni, hogy vissza gyömöszkéli magát az előző életébe, életmódjába, körülményei közé, azonban ez egyet jelent egy benső halállal. Olyan benső halála, ami már nem előre mutat, ami már nem egy újabb fejlődési szakaszhoz szükséges áttörést jelent, hanem egy élőhalott állapotot, amiből nincs kilépés, csupán előre. Illetve van még egy kilépési pont, az egész jelenlegi életből való kilépés. Még is van aki aztán ezt választja, még ha látszólag nem is ön kezűleg, hanem betegség, vagy akár baleset formájában. De ezzel nem ér el semmit, hiszen csak néhány évre, vagy maximum néhány életre halasztotta el a szükséges megtörténéseket, megéléseket, döntéseket, lépéseket.

Harmad részt, pedig, mert az életre való nyitottság, egyben a találkozások, ismerkedések, felé való nyitottságot is jelent. Ezt pedig a kötött családi viszonyok nemigen viselik el. A legtöbbször még akkor sem, ha teljesen baráti jellegű kapcsolatokról van is szó. Ráadásul mind az a dolog, amit az élet két emberrel meg akar történtetni, amiket az adott két embernek meg kell élnie együtt, amiket át kell adniuk egymásnak, az sokszor csak igen közeli, meghitt viszonyban, intim hangulatban és egymás felé való teljes nyitottságban tud megtörténni. Ha az ilyen barátságok mentesek is maradnak a szexualitástól, az a közelség, meghittség és intim légkör, általában akkor sem elfogadható a hagyományos párkapcsolatokban. Legalábbis igen ritka esetben. Akkor pedig már is nem beszélhetünk "hagyományos", szokványos (sablon) kapcsolatról.

Átalakulás

Az előbbiekben jobbára a külső életünket érintő változásokról volt szó, de a változás egyszerre halad belülről kifelé és belülről még mélyebb rétegekbe.

Említettem már a benső érzékelés erősödéséről és új energiák meg jelenéséről, valamint ezzel együtt, valamiféle lelki "rezgés" változásról, hasonló rezgésekkel való találkozásokról, együtt rezgésekről. Most arról írok mik azok a további benső folyamatok, amik mindeközben jellemzőek lehetnek illetve amik segíthetik az előre haladásod. Míg az előző két rész jobbára azokról szólt, akik "adók" lesznek, a jelenlegi a "vevőkhöz" is szól. (Természetesen mindenki vevő is és adó is valamilyen mértékben, csupán ennek mértéke változó, részben attól az egyén mennyire adja át önmagát.)

Az egyik ilyen dolog, önmagad elfogadása. Mindannyian szeretnénk ilyenek, vagy olyanok lenni. innen onnan jönnek hatások, amik arra mutatnak mik helyesek bennünk és mik nem. Hogy milyeneknek is kellene lennünk (szerintük). Ezeket nyugodtan el felejthetjük. A világ és az emberek sablonok alapján működnek. Szeretnék ezeket a sablonokat ránk erőltetni. Az egész nevelésünk és a társadalmi elfogadottságunk ezen múlik. Azonban láthatjuk, hogy ezek a sablonok hová vitték a világot és láthatjuk az embereknek milyen életet eredményeznek. El kell már felejtenünk ezeket a sablonokat, ezeket az elvárásokat. Senkinek és semminek nem kell megfelelnünk. Olyanok vagyunk épp amilyenek. Pontosan így tökéletessek és csodálatosak. Bármi ami nem gyönyörű bennünk, észrevehetjük kívülről jött, vagy külső hatásra tűnik helytelennek. Ha a valódi benső énünkhöz közeledünk, egyre inkább fel szabadítjuk, akkor egyre több szépséget és csodát fedezhetünk fel magunkban. Ebben a folyamatban különböző rétegek hullanak le rólunk. Eközben úgy látszik, változunk, pedig éppen hogy nem. Hanem csak az évek alatt ránk erőltetett változásoktól szabadulunk meg és mindinkább önmagunk leszünk. Bár eddig is azok voltunk, csak épp nem azt éltük meg. Ahogy a rétegek fokozatosan le kerülnek a felszínen mindig újabb rétegek jelennek meg. Ezek a rétegek ahogy fogynak, mindinkább át tűnik rajtuk valódi énünk. Azonban ahhoz, hogy egy egy új rétegtől meg tudjunk szabadulni, el kell tudnunk azt fogadni és megélni szabadon. Tulajdon képen nem is kell azon gondolkodni, hány réteg van még és az éppen aktuálisan megjelenő külső réteg alatt mi van még. Tökéletesen elég ha egyszerűen szabadon megéljük éppen azt ami van, amik vagyunk. Csak akkor fog a réteg lehullani, ha elfogadtuk és megéltük azt. Ez a tantra lényege. ebben a megélési folyamatban csupán egyre figyeljünk, hogy FIGYELJÜNK. Figyeljük önmagunk, az érzéseink, gondolataink. Ne próbáljuk őket meg változtatni, ne gondolkodjunk róluk. Egyszerűen csak figyeljük őket. Másként kifejezve, nyitottan és elfogadón, csak "nézzük" őket. A kellemeseket és a kellemetleneket is. Ne elemezzük őket és ne is azonosuljunk velük. Csak figyeljük. Mind a lelki, mind a szellemi és mind a testi érzéseket, megéléseket. Ne csak befelé, hanem kifelé is figyeljünk. Figyeljük a történéseket, eseményeket, embereket, reakcióikat is, ugyan ilyen elfogulatlanul. Ebben a tudatos figyelemben a rossz dolgok elveszítik fájdalom okozó erejüket, a valóban szép dolgok pedig még szebben ragyognak. Bár közben néhány szép dologról lehullik a lepel és rájöhetünk mi is volt az valójában. De a rossz dolgokról is le hullik a lepel és rájöhetünk a fájdalom érzés valódi okaira. Ha ez megtörténik szinte már túl is vagyunk rajta. Igaz, azegónak van egy tehetetlenségi ereje és ebből következően sokszor még, bár egyre csökkenő intenzitással, e találkozhatunk még az adott érzéssel. Erről a figyelésről is nagyon sokat lehetne még írni. Ez össze kapcsolódik a jelen pillanat, gondolatok nélküli teljes megélésével, az ego meghaladásával és a Zen-el.

Egy másik terület, az élet elfogadása. A kondicionálásuk szerint, a félelmeik alapján, a fejükből élnek. Sok mindent gondolhatsz mi a helyes és mi helytelen. hogyan is kellene élni és hogyan nem, mit kellene tenni és mit nem, mi lehet az élet utad. Azonban ezek a gondolatok a fejedből, az elmédből, az egódból jönnek. Eleinte, ha valami meg jelenik benned, nem tudhatod honnan is jött. Azonban van valami, ami rajtad kívül áll. Az Élet. Az élet tudja pontosan mire van szükséged éppen. És megtörténteti veled. Neked csak hagynod kell megtörténni. Sokan azt gondolják ez csak egy tehetetlen sodródás. De nem. Mert a nemcselekvés állapota, nem csak passzivitást, hanem aktivitást is magába foglal, a cselekedve-nemcselekvésen keresztül. Figyeld az életed is. Az életed egy folyam, amiben úszol. Ebben a folyamban vannak áramlatok amiket vagy elfogadsz, vagy küzdesz ellenük. Azonban ha a küzdelmet választod, ne csodálkozz, ha küzdelmes lesz az életed. Különféle hordalékok, jönnek szembe, neki ütődsz, meg sérülsz. Esetleg partra vetődsz vagy zátonyra futsz és úgy érzed az életed csak stagnál éppen csak vegetálsz. Mások is úszkálnak ebben a folyóban. Ha küzdesz és ellen állsz, akkor olyanokkal találkozol, akikkel nem is kellene. az ezekkel való megéléseid pedig olyanok is lesznek. Nem találod a helyed, nem találod a társaságod. Azonban ha elfogadod az életed áramlatait, akkor erőlködés nélkül, harmóniában úszol tovább az életedben. Mint mondtam ez nem jelent passzivitást. Hiszen ha érzékeled és elfogadod az áramlatokat, ki is használhatod őket, akár még meg is lovagolhatod őket. Ha nehézségek, hordalékok képében együtt haladnak veled komolyabb ütközés nélkül tudsz vele együtt lenni, amíg szükséges, aztán majd el távolodok mellőled, ha eljött az ideje, szinte magától. A másokkal való találkozások is harmóniába, egységben lesznek a saját életeddel. Azokkal és olyan formában találkozol, akikkel éppen kell. És akikkel kell egy darabig együtt úszkáltok , majd ha el jön az ideje, más irányt vesztek. Ne gondold magadról, hogy Te jobban tudod mi kell neked, mint az univerzum, mint az élet. Ez az elfogadás mint említettem, nem jelent passzivitást, csak épp az élettel, az életeddel szembeni erőszak mentességet. Harmóniát jelent, együtt áramlást. Lehetnek ebben csendesebb időszakok és száguldások is. Sőt, minden bizonnyal 1-2 víz esés is elébed kerül. Ha ez elérkezik akkor nincs más mint a zuhanás. Küzdhetsz ellene, de úgy is bekövetkezik, előbb vagy utóbb. És minél jobban küzdesz ellen annál több fájdalmat élsz át. Azonban el is fogadhatod, sőt, akár élvezheted is. Talán kicsit félelmetes érzés. De engedd csak át magadon a félelmet. Ne küzdj ellene. Érezd ahogy a félelem áthatol a testeden, a lelkeden és érezd ahogy áthaladva rajtad egyszer csak eltűnik. Magad mögött hagytad.

Már többször utaltam az egóra, mint ami akadály, amit meg kell haladni. Én ezt a folyamatot egótlanodásnak nevezem, ami szintén nem pontos, hiszen az egónkat nem lehet legyőzni, vagy megszabadulni tőle. Pontosabb lenne ha azt írnám, felszabadulni az ego uralma alól, vagy függetlenné válni tőle. Azonban ezek is félrevetőek lehetnek. Hiszen valójában valami olyasmiről beszélünk, ami nem is létezik. Csupán az elménk teremti. aki az elméjét túl haladja az azegóján is túl jut. Az ego gondolatok, félelmek, kondicionálások összessége amiket ha lebontasz végül is észreveszed, hogy nincs ott semmi. azaz nem is volt, nem is létezett önálló valóságként, olyan hogyego. De hogyan is lehetne az egót meghaladni, vagy túl jutni rajta, megszabadulni tőle ? Hiszen nem is létezik, még akkor sem ha teljesen valóságosnak tűnik. Foglalkozz azokkal a dolgokkal, amikből azego illúziója felépül. Haladj túl a gondolataidon, az érzéseiden, a félelmeiden, a kondicionálásodon. És az ego egyszer csak nem lesz ott. Ezt segíti elő a Figyelem és a Zen meditáció. Ha figyeled magad, a gondolataid, éréseid, egyszer csak észreveheted, hogy vannak a gondolatok-érzések és vagy TE, aki figyeli őket. Ekkor meg tapasztalhatod, hogy TE nem a gondolataid, nem az érzéseid, nem azegód vagy. Meg tapasztalhatod a valódi önmagad, a figyelőt, a jelenlevőt. Innentől kezdve figyelheted az egód kisded játékait. "Ő" továbbra is küzdeni fog a túléléséért, mert tényleg úgy viselkedik, mintha önálló entitás lenne. És Te magad is félsz azegód halálától , hiszen ez eddig mindig azzal azonosítottad magad. Ha eltűnik az ego , az hiszed Te is eltűnsz. Ezért is fontos a tényleges legbenső éned megélése, hogy tudd ki is vagy valójában, ki a valóban létező aki vagy.

A fentiekből jól látható három téma kör, a Zen, a Tao és a Tantra vonalai. És az is érezhető, hogy ezek egy egységet képeznek. Nem is igen lehet őket szét választani. tulajdonképpen mindhárom ugyanannak a valóságnak más más kifejezései. És épp ezért el is kell hagyni a kifejeződéseket és a mögéjük jutni. Ha úgy tetszik túlhaladni a Zen-en, a Tao-n a Tantrán, pontosabban ezek szavain és a mögöttük lévő egységbe hatolni, azt megélni.

Szeretet

Van még egy dolog, ami jellemző ebben a változásban, ez pedig a szeretet. Azonban ez a szó alatt annyi mindent értünk. Én a legszívesebben ki törölném ezt a szót a szótárból. És sok más-más, különböző szót vezetnék be helyette. Hiszen az a kifejezés, ami ezer féle dolgot jelenthet, gyakorlatilag semmit sem jelent. Azaz el veszíti a konkrét jelentését és mindenki mást ért alatta. Tulajdonképpen nehézkesen használható a gondolatok át adására. Pl. a görög nyelvben több szó van rá és mind mást jelent (agapé, filia, eros). De ennél még sokkal több féle dolog van amire a szeretet szóval utalunk. Én a kisbetűs szeretettel, az ego szeretet érzéseire utalok, a nagybetűs Szeretet szóval, a valódi legbensőbb énből fejtörő érzésre, amihez már semmi köze az egónak. És az egyetemes, az univerzumot átszövő, sőt, abból születő energiát SZERETETnek. A spirituális utunk ezen része arról (is) szól, hogy az ego szeretet érzésétől el jussunk a valódi Szeretetig. A Szeretet, mentes az ego játékaitól. A Szeretet korlátlan érzés, energia. Át áramlik rajtad és tovább halad mások felé. Amíg Te magad nem "rendelkezel" vele, addig nem is tudsz senkinek adni belőle. Sőt, adni utána sem. hanem egyszerűen benned van, kisugárzik, ki áramlik és a jelenlétedben lévők meg tapasztalhatják, megélhetik azt. Ha pedig abban a másikban is jelen van ez, akkor a kettőtök Szeretet energiái egybe olvadnak és együtt áramlanak tovább köztetek, bennetek. Én ezt nevezem szeretkezésnek. Az pedig, hogy ebben a Szeretetben történő együtt áramlásban, mi történik köztetek, vagy mi nem, szinte lényegtelen. A Szeretet nem korlátolt és nem korlátozható. Valakiben vagy van Szeretet, vagy nincs. Vagy képes megélni, vagy nem. Ha van benne és áramlik, akkor nem csak egy ember felé áramlik. Hogy ezt a Szeretet áramlást milyen formában éli meg az rajta múlik és azon akivel megéli. Ezen az úton haladva, minden bizonnyal ez változik. Valamint mivel két ember van a megélésben jelen, a kettőjük egysége adja a megélés közegét. Mindeme folyamatok közben a szeretetből, Szeretet lesz. De ehhez fel kell szabadulni az ego korlátai alól. Ahogy figyeled az érzéseid, a szeretet, ahogy figyeled az esetleg benned meg jelenő fájdalmakat és örömöket, gyönyöröket, észreveszed, hogy mi honnan származik, minek mi a gyökere. És egy idő után felismered a szeretet és a Szeretet közötti különbséget. És ha megéled a Szeretetet, akkor nem vágysz már a kisbetűs ego-szeretetre. Sem kapni, sem adni, megélni. Hiszen a szeretetben lévő szépség és öröm, annyival tisztább és finomabb, valamint hiányzik belőle az ego-szereteben megjelenő fájdalmak, szomorúságok, hogy már nem vágysz alacsonyabb rezgésű érzésekre. Ettől még meg jelenhetnek, csak éppen már tudod, hogy mik ezek és annak megfelelően kezeled őket.

Ekkor újabb kapu nyílik ki a számodra, a SZERETET kapuja. Ekkor felismerhetővé válik, hogy lényegében véve, mind a Szeretet és mind a szeretet mögött valójában a SZERETET búvik meg. De nem csak ezek között, hanem a világ minden jelensége mögött. Valójában minden SZERETET és így minden történés és cselekmény legvégső mozgató rugója ez a SZERETET. Minden innen ered és minden erre felé halad. Minden történés, szándék gyökere és minden történés, szándék célja, vágső iránya ez a SZERETET. Talán ebben a fizikai világban és főként a mai világban ezt esetleg nehéz lehet átlátni, megérteni, de erre nincs is szükség. Ez nem egy olyan dolog, amit intellektuálisan és ego-érzelmekkel felfogható. Mégha logikai úton meg is érthető, mit sem ér ez az ismeret, vagy ebben az ismeretben való hit. Mindaddig, amíg ez személyes megtapasztalás útján valódi (fel)ismeretté válik.

A szeretetről és a Szeretetről rengeteget lehetne írni. De inkább éld meg magadban. És figyeld a megéléseket. Szabadítsd fel a szeretetet az ego uralma alól és transzformáld Szeretetté és légy nyitott a SZERETET befogadására.

További benső csodákkal teli utat kívánok mindannyiunknak.

Eredeti hely: http://ecsk.hu

Beküldte: | 2009. ápr. 21. kedd - 19:58

Hozzászólások

8 hozzászólás
fircsi képe
Ki, hová tart, arra vezet....
2009. április 29. szerda, 16:47 | fircsi

" Aki kozmikus missziót vállal, megszűnik személyes célokra törekedni. Létének gyökerei kiszakadnak a gyakorlati élet talajából. A belsőhang, amely tetteit irányítja nem tűri többé a szellemi éretlenséget, ehelyett a nyílegyenes ösvényre terelgeti.
A hétköznapi ember programja már nem érvényes rá.
A világban idegenné, otthontalanná - éppen ezért szabaddá válik.
Életkörülményei különlegesek, szabály felettiek, sémába nem illeszthetők.

Hogy ez miképpen lehetséges, arra csak az az ember kap feleletet, aki a missziót választja egyedüli céljának, nemcsak erőtlen nosztalgiával, hanem egész pszichikai- mentális alkatával. Ha törekvését nem homályosítják el mellék szempontok, érdemszerzési manőverek, vagy az érzésekre költhető jutalom sanda reménye- ha nem hiúság, szereplési vágy vagy egyéb rejtett egyéni érdekek vezérlik, körülményei sorsszerűen úgy alakulnak, hogy ezt az utat követhesse.

A misszió a szűntelen áldozatok és erőfeszítések ösvénye, de a kevesebbért is többet fizet.
Aki egész lényét e messiási tűzfolyamba vetette, annak akarata tántoríthatatlanná, bizalma kétely nélkülivé izzik, s az áldozati lángon elégett lényéért az egyetlen valóságot, a szenvedély és halál emésztő nyugtalanságáért a halhatatlanság bizonyosságát és békességét kapja cserébe."

Ezt ideillőnek találtam. Bár nem én fogalmaztam meg mégis elmondja a tétlenség és választások fontos szimbiózisát. Talán mindenben nem értünk egyet, de figyelmünk ugyanarra a pontra irányul.
Az együttérzés más megvilágításban érvényesül nálunk.
Nem átérezzük a másikat, hanem ugyanazt éljük meg, térben és időben.

Szeretettel: Fircsi

Szia Fircsi! Én úgy gondolom, h az idézet, amit ide írtál az az
2009. április 29. szerda, 19:10 | Szabó_Péter   Előzmény

Szia Fircsi!

Én úgy gondolom, h az idézet, amit ide írtál az az indigókról szól elsősorban... :) Vagyis mint "érintettnek" ez jött le belőle.... Mert az ilyenhez a kristály gyerek még sztem kicsik.... :)

üdv: szabox

GLinDorph képe
Köszönöm az idézetet, valóban sokat mondó. Én sajnos, vagy
2009. április 29. szerda, 23:06 | GLinDorph   Előzmény

Köszönöm az idézetet, valóban sokat mondó. Én sajnos, vagy nem-sajnos, nem rendelkezem ilyen fokú misszionáriusi szellemiséggel. De azért némiképp mégis magamra ismertem benne.

Köszcsike Fircsike :-) ....

GLinDorph
http://ecsk.hu

jaguar képe
változás, ha az ember hívő
2009. május 03. vasárnap, 11:35 | jaguar

"akikkel kapcsolatba kerülünk, azoknak el kezd meg változni az élete. Lehet hogy felelősnek is érezzük magunkat. De tudnunk kell, a folyamat őbennük kezdődött el. Mi csak segíthetünk nekik ezzel meg birkózni."

- ez eddig szép és jó, de mivan akkor, ha ez az illető akinek elkezd megváltozni az élete (és valószínű hogy a mi hatásunkra) az éppen az édesanyánk.. És egyszerre minden felborul az életében. 15 évnyi hívő-lét.. Házasság, meg egyáltalán minden, előtör egy régi szerelem... És egy őrület az egész személyiség, egy összefüggéstelen, szárnyaló, megbomlott elme.. Csak Isten és a szeretet érdekli innetől fogva, na meg még a Biblia (ezelőtt is persze, csak most már tudja a különbséget)...
Spiritualitásról (hívő mivolta miatt) hallani sem akar, undorító, taszító a számára még mindig. És lehetetlenség bárhogyis, szavakkal elmagyarázni neki ezeket amikről most írtál.. Szóval itt a - "lehet hogy felelősnek érezzük magunkat" - téma kicsit bonyolultabbá válik. Ez elég kemény.. valami ötlet?

GLinDorph képe
változás, ha az ember hívő - válasz
2009. május 03. vasárnap, 21:39 | GLinDorph   Előzmény

Szia !

Nem teljesen tiszta a kép az alapján amennyit leírtál.
Anyukád, egyikféle hívőségből a másikféle hívőségbe ment át ?
Már nem úgy látja a bibiliát, hanem amúhy ( helyesen ) és Te hogy látod ?
Te hívő vagy ? Vagy hívő voltál ? Vagy neked is változott a hívőséged ?

Ha túl személyesnek éreznéd a témát, írj nyugodtan privibe.

GLinDorph
http://ecsk.hu

jaguar képe
bővebben
2009. május 03. vasárnap, 23:04 | jaguar   Előzmény

Mindegy, mostmár akkor kifejtem bővebben: nem, ő volt hívő, rendszeres templomba járás, biblia olvasás (de nem értés), szóval a szokásos dolgok.. Aztán érte egy megvilágosodás-szerű élmény (tudom hogy az), azóta elfordult attól a gyülekezettől is ahova járt, mert nem tartja hitelesnek. Szóval nagyon jól lát dolgokat a világban azóta, figyeli az emberek szemeit, állítólag angyalokkal is találkozott (holott előtte nem is hallottam a szájából ezt a szót még hogy angyal), viszont káosz az egész személyiség, az őrület határán mozog... Pl feljött benne az első szerelme ilyen 30x év után, és most azt látja az emberekben az utcán, szerelmes és hallucinál..
Egyszerűen nem tud mit kezdeni ezzel a helyzettel, nem tudja hova tenni és felelősnek is érzem magam egy kicsit, de nem tudom mit tehetek, nem kér a tanácsaimból, nem is jut el a tudatáig, nem is érti amit magyarázok. Elmúlt sok félelme, féltése ami azelőtt megvolt, az igaz, viszont előjöttek más dolgok és jelen állás szerint jó úton halad az elmegyógyintézet felé.

GLinDorph képe
Azt átváltozás időszaka nagyon nagy káoszt hozhat magával.
2009. május 05. kedd, 9:54 | GLinDorph   Előzmény

Azt átváltozás időszaka nagyon nagy káoszt hozhat magával. Amíg a teljes átállás nem történik meg, itt is van az ember ott is van az ember, a dolgok folyamatosan keverednek az emberben, mindig minden változik. A tudatalatti felkavarodik, minden a mélyben elnyomott, elfolytott dolog a felszínre jön. Olyan ez, mint amikor pince mélyén lévő rejtett ládikát kinyitnak, amiben soksok éve eldugott romlékony élelmiszerek vannak és kinyitják azt, elkezdenek belőle kipakolni. Vagy amikor a mocsar leüllepedett alját valaki jó mélyen elkezdi felkavarni. Talán durvább de mégis a valósághoz közelebb álló, ha azt mondom olyasmi ez mint amikor egy több hónapos emberi tömegsírt elkezdenek feltárni. Ilyen az ember tudatalattija. Dögökkel, férgekkel, hullákkal teli.

A változás része, hogy mindez a felszínre jön és bizony rendbekell ezeket tenni az illetőnek magában. És ez nem olyan szépen jön fel, mert egyrészt továbbra is nyomás alatt van, de mégis mivel rés ütődött a személyiség burkokon, minde elkezd a felszínre törni, ott és úgy, ahogy éppen tud. ilyen lehet pl egy elfolytott szerelem érzés, vagy épp szerelmi bánat, csalódás.

És nem is olyan rövid időszak ez. Évekig is eltarthat. Eközben az ember tényleg úgyérezheti, hogy megőrül. Esetleg lehet meg is őrül a külvilág értelmezésébe. De mi is az őrület ? Vajon az ahogy most élnek az úgynevezett normális emberek nem az ? Vigyázz a pszichiáterekkel. Ők gyakorlatilag minden szentet és mestert bezárattak volna, mert az ő értelmezésükben nem normálisak, sőt sokuk ön és közveszélyes is. Ezért is spirituális világközpont india. Ott az őrült és a szent közt nem tesznek nagy különbséget. A szentek is átmennek egy őrületnek tűnő szakaszon. Aztán vagy benne maradnak, vagy túljutva rajta felszabadulnak. Az egó borzasztó módon próbál kapaszkodni és fentartani a létét minden áron. Még az egyén egészsége, vagy élete árán is.

Édesanyáddal nem tudom mi fog történni, midnen esetre a pszichiáterekkel vigyázz
Itt online nézhető részeket láthatsz egy ezzel foglalkozó filmből:
http://bacsspirit.extra.hu/e107_plugins/content/content.php?content.387
Innen pedig le is töltheted:
http://bacsspirit.extra.hu/download.php?view.254

Segíts édesanyádnak, tarts ki mellette. Át kell mennie mindezen. Vagyelbírja a pszichikuma, vagy nem. Ez is benne van a pakliban. De mindenképpen tudd Ő VÁLASZTOTTA mindezt ! Bevállalta ezt a helyzetet, sőt minden bizonnyal életfeladatai részét képezi. Mikor elvállalta, eltervezte, tudta, hogy veszélyes lehet. De hát az egész élet veszélyes. Bármi megtörténhet benne. Te csak maximum az élet eszköze lehettél benne. Egészen bizos, hogy Ti ezt meg is beszéltétek előre. És nagy nagy hálával gondol rád édesanyád igazi, valódi énje, ha úgy tetszik lelke, vagy magasabb énje, amiért olyan szeretet teljes voltál, hogy elvállalta mindezt. Ha nem Te akkor más segítene neki mindezekben. A személyed ebben az értelemben lényegtelen. Nem te cselekszel. A cselekvés csak megtörténik rajtad keresztül. Az Élet cselekszik.

De nem kell aggódni és nem kell olyan komolyan venni az életet, szerencsére 60-80 évente van egy reboot. A reset gomb benyomódik és egy jelentősen tisztább módon indul újra a rendszer. A halál áldása megadja ezt az ajándékot mindenkinek.

GLinDorph
http://ecsk.hu

Feliratkozás Hírlevélre