Szerintem, óriási jelentősége van ezeknek a halálunk után is, annyiban legalább is, amennyiben a fizikai létümk hatással van jelen pillanatban is az asztrális és a mentális lényünkre. Tehát, amit itt gondolok, hiszek, cselekszek, az kihatással van a jelenleg nem látható, de nyilván létező részeimre, és arra a környezetre amivel kapcsolatban áll. Hiszen az ember fizikai valósága sem csak úgy van magában, hanem szoros kapcsolatban áll éppen a szellemi, tehát intellektuális, érzelmi, és tudati érákkal. Nem választhatjuk el. Nyilván kell, hogy legyen valami jelentősége. Semmi nincs önmagában, hanem minden az ő környezetével szerves egészet alkot.

Most odáig jutottam, hogy valóban a bűntudata az embernek éppen azért van, mert valamit csinált ami az asztrális érában negatív hatású, és a bűntudat érzése, ennek a visszajelzése.

A haláltól való félelem pedig abból adódik, hogy ezeket a negatív hatásokat kell majd az asztárlis létben megélni. Ez némileg összevág akár a keresztény tanítással, miszerint a bűnt büntetni rendeli az Isten. Tehát a halálfélelem úgy szűnhet meg, ha ezt a negatív hatást, valamiképpen semlegesíteni tudja az ember. A kereszténység erre találta ki a gyónás-feloldozás intézményét, de az nyilván nem működik, hiszen a feloldozást az asztrális érából kell kapni, ami által a bűntudat érzés megszűnik, egyszersmind a haláltól való félelem is.

A fő kérdés tehát most már az lett, hogy miként tisztíthatjuk meg fizikai létünkben az asztrális érát, amelynek okoztuk a problémát valójában, ami esetleg itt fizikai betegségekben, miegymásban nyilvánul meg.

Na pillanatnyilag itt állok.

Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt.

És ne feledkezzünk meg arról, amit a kereszténység bűntudatnak nevez, és szépen bele is neveli a híveibe, hogy legyen mindenkinek. Engem is gyerekkoromtól anyámék hordtak magukkal gyülekezetbe, akkor még az alig 10-20 fővel működő hitgyülekezetbe.
Ott is volt egy olyan, hogy ki akartam menni egy szobából, de a felvigyázó nő nem engedett ki. Bent a szobába meg nagy hörgések közepette csoportos démonűzést csináltak, ami viszont behallatszott a játék szobába hozzánk. Több gyerekkel voltam együtt, de nem emlékszem, hogy a többiekre is ilyen hatással lett volna.
Nem is vagyok jó kapcsolatban, semmiféle szellemvilágból érkezett jelenségekkel. nincsenek is jó tapasztalataim velük kapcsolatban.

Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt.

Jó ez az oldal, át böngészem. Köszi.

Semmi nem hozható helyre azzal a szemlélettel, amivel elrontották azt.

Máshol az életünket egyfajta avatár programként magyarázták, ahol én magam, pusztán a testben tartózkodó megfigyelője vagyok földi tartózkodásomnak, a test pusztán bábu, eszköz a földi történések eljátszásához, a viszonyok megfigyeléséhez, s a cselekedeteinknek nincsen felelőssége. A kereszténység pokollal és örök szenvedéssel fenyeget.

Ti mit gondoltok erről?

A bölcs alkot, de művét, nem birtokolja. cselekszik, de nem ragaszkodik, beteljesült művét nem félti, s mert magának nem őrzi, el sem veszíti.
- Tao Te King -