Érdekes előadás, közben néztem az írást is. Engem meggyőztél volna, ha lenne miről, de szerintem Őt nem fogod, bár talán nem is az volt a célod, azért ajánlottad mindannyiunknak...

Ami Neked a racionalitás, logika, rendszer, keresés, a megértés vágya, az Neki a hite.
Úgy is mondhatnám, az Útja, amit elfogadott, befogadott, a magáévá tett.

Ott van alatta a Biblia, amit kétely nélkül elfogad. Az Ő bástyája.
Ilyen a vakhit (ezt nem sértésnek szántam), ami süketté teszi a fület annak meghallására, ami eltéríthetné az embert az eredeti, nehezen kialakított nézeteiből.
Te tudod ezt, sokkal jobban mint én...

Ő maga írja máshol, hogy kényszeríteni kellett, mert kemény volt...
Mégis továbbvitte ezt a "keménységet" az új életébe, gyakorlatilag szerintem nem tanult semmit, így az eredeti problémájára sem kaphatott megoldást.

Mintha félne attól, hogy ha feladja a "védettség" állapotát, akkor visszaesik a semmibe.
Kapaszkodik, keményen...
De ez az Ő hite...

Érdekes volt az elméleted a kipáról. Milyen igaznak tűnik...
Engem arra vitt tovább, hogy az ember a megrendült, magasztos pillanatokban fedetlen fővel áll. Temetés, a Himnuszunk meghallgatása, stb.

És talán nem csak tiszteletből tesszük, hanem tudat alatt az egység utáni vágy alakult szokássá. Eggyé lenni a korona-csakrán keresztül is, mindennel...

Fedetlen fővel, nyitott szívvel hallgatnád az igét, a hirdetője pedig bezárja, lezárja magát a kipával.
Ez jó! Tök jó...

Tényleg, mennyire más a szó, mint az írás...

Tudom, hogy Te is érzed...

Az Ő kulcsa a SZERETET...

És azt mindegy, hogy milyen szél hozza...

... most valami nagy melegséget érzek...

Talán kapcsolódik kicsit...

http://www.indavideo.hu/video/David_Icke_-_Ki_iranyitja_a_halot