Egy ideje
2010. máj.. 28. péntek 20:27
/Te vagy a legnagyobb rejtvényed/
,,És most ott tartok, hogy végül mindent el kell engedni. Nem én találtam ezt ki, de eljutottam végre a saját agyalásomban és tapasztalásaimban is idáig... Hál'Istennek van mit elengedni. Mint a gyönyörű mandalát, aminek a "rendjét" egy söpréssel megszüntetik.."
Egy ideje én is ezt érzem, csak nem tudtam így megfogalmazni.
Mindenesetre akkor mégsem zakkantam meg, ahogy egyesek mostanában körülöttem érzik.
Noa
|
Mitől félek?
2010. máj.. 27. csütörtök 15:11
/Találkozás a halottainkkal/
Ajajj! Én valahogy ezt nem érzem most a magaménak!
Vajon miért nem? Mitől félek?Miért rémiszt?
|
örülök neked
2010. máj.. 27. csütörtök 14:33
/A kereszténység hozadéka: Félelemháló 1. rész/
Úgy örülök neked kedves úá/Judit .
Eddig alig tudtunk rólad valamit, de mindig is éreztem, hogy egyszer eljön az a nap, amikor a saját szavaiddal szólalsz meg.
Különös küldetés a tiéd, mert én úgy érzem számunkra te vagy a fék. Persze lehet, hogy csak az én számomra, de az most mindegy.
Az ezotéria nagyon könnyen a szakadék szélére sodorhatja az embert. A fehér és a fekete mágia közötti kis út nagyon keskeny. Mi itt mindannyian hiszünk Istenben, és a hozzászólók közül már nincs is ezzel gond senkivel, de a blogokat sokan olvassák. Ehhez viszont le kell szállnod a fellegekről, és a mi nyelvünkön kell átadni a tudásod.
Segíts az úton maradni!
Noa
|
Kösz!
2010. máj.. 27. csütörtök 13:49
/A kő tanítása/
|
Nem találom
2010. máj.. 27. csütörtök 11:29
/A kő tanítása/
Mostanában nem nagyon volt időm olvasgatni titeket, így csak ma olvastam végig itteni beszélgetéseiteket.
Én kérdezni szeretnék!
Hol a fenébe van az a Tamás evangéliuma?
Nem találom se az új , se a régi fordítású bibliában .
Noa
|
Raminának sok mindenben igaza van.
2010. máj.. 20. csütörtök 17:41
/Szellemi megszállás/
Raminának sok mindenben igaza van.
Ezt saját tapasztalataim miatt tudom mondani. Már ha lehet ebben tapasztalata bárkinek is.
Amikor a férjem meghalt, az első napi őrület után, amikor már tudtam gondolkozni, egy fényképet kerestem, amit egy keretbe szerettem volna tenni, majd az éjjeli szekrényemre.
Négyszer esett ki a kezemből. A harmadiknál megkérdeztem hangosan, hogy mond, miért nem akarod?
A válasz a negyedszeri leejtés volt, ami józan ésszel szinte már képtelenségnek tűnt.
Hidd el nem lesz nehezebb, ettől nem! -mondtam megint hangosan.
Most már a tudatomban jelent meg a válasz egy gondolat formájában, de tudtam, hogy tőle van.
Azóta is így beszélgetünk, de nagyon ritkán.
Olyan két évig volt velünk, amikor megbeszéltük, hogy most már el megy, de sokszor itt lesz még.
Sírtam, sokszor és sokat, és mindig úgy éreztem, hogy ez őt nem zavarja, sőt !!!.
Egy éve még csak( 6 éve halt meg), hogy azt érzem már csak haza, haza jön, ezt tudatja is velem mindig, és biztat, hogy minden rendbe van.
|
Meghalgattam
2010. máj.. 19. szerda 20:25
/Szellemi megszállás/
Bocsánat, nem akarom a blog témáját elvinni, de ez most kikívánkozik belőlem.
Ahogy meghallgattam, nekem bizony könnybe lábadt a szemem.
Arra gondoltam, ezek a gyerekek ma a költőink.
Petőfi, Arany, József Attila, vagy Ady vajon ma miről írna verset? Lehet hogy ugyanerről?
15- 20 évesen én tele voltam reménnyel tervekkel és álmokkal, és hittem, hogy létre is jöhet, hiszen voltak munkahelyek, dolgoztunk, majd gyermeket neveltünk.
Ma nézem a fiaimat, a barátaikat, akik 26-28 évesek, és még szinte mind egyedül van.
Mire nősüljek, kérdik ha faggatom őket, az apám munkanélküli segélyére?
Én sem nagyon figyeltem eddig az ilyen tipusú dalokat, de ma én is tanultam valamit.
Noa
|
Egyenlőre csak sírni tudunk. Tegnap több ember arcán láttam a
2010. máj.. 18. kedd 14:22
/Eső, eső.../
Egyenlőre csak sírni tudunk.
Tegnap több ember arcán láttam a könnycseppeket, de a mi népünk sokat tud elviselni.
Ma aki tudott újra munkába állt.
|
Talán tényleg ez az oka ennek a sok esőnek,
2010. máj.. 18. kedd 14:20
/Eső, eső.../
Még a végén igaza lesz Mikinek.
Edelénybe él egy barátnőm, akivel nem rég beszéltem telefonon(biztosan emlékeztek, a gumikalapácsos kismamák városa).
Azt mondja , soha azelőtt el nem tudta volna képzelni, hogy egyszer majd ilyen egyetértésben dolgoznak együtt a kisebbséggel.
Mindenki segít a másikon. Egyenlőre nincs lopás, nem kell tartani tőlük.
A bajban az emberek kénytelenek szólni egymáshoz, és ha már szólnak, beszélnek, még az is kiderülhet, hogy nem is olyan rossz arc a másik.
Talán tényleg ez az oka ennek a sok esőnek, mert itt a feszültség már robbant volna.
Noa
|
Csak ámulok és bámulok!
2010. máj.. 18. kedd 14:01
/Ma megkezdtem, eddig okkultnak tartott pályafutásomat/
Csak ámulok és bámulok!
És irigykedek rátok, hogy összejöhettek, hogy erősíthetitek egymást.
Noa
|
