jessica73 teljes hozzászólásai
Hozzászólás | Edit link | Comment Widget |
---|---|---|
Kedves Aditi és Kedves Tudatos Barátaim!
Bocsásd meg Te is - és 2010. júl. 15. csütörtök 13:14 /Női energiák új tudatossággal/ Kedves Aditi és Kedves Tudatos Barátaim! Bocsásd meg Te is - és akik még olvastok - tudatlanságomat, de mi rejlik e gyönyörű sorok mögött, nem értem. Én is megkaptam a fenti gondolatokat emailben és be kell valljam, hogy a 80%-át nem értem, hogy mit is jelent valójában. Tudom, mindig itt ragadok le, hogy oké, de mit jelentenek mindezek a gyakorlatban. Azt hiszem, az alábbiak már megvannak: "Elképzelek egy nőt, .... De a többi? Hol vagyok még attól? Nagyon messze és még a fentiekben is sokszor bizonytalan vagyok. Ma reggel pl., most, hogy szünet van az oviban, a lányom már jött reggel 7-kor, tele energiával és vidáman, ő már fel akar kelni, játszani velem. Én persze még aludtam volna tovább. Elképzelek: Akkor ez most mit is jelent a gyakorlatban? Nagyon okos gondolatokat, eszméket olvasok itt a blogokban, de bocsássatok meg, többségéről azt sem tudom, eszik-e vagy isszák. Azt érzem, hogy sokszor csak rébuszokban beszélünk, de hogy ezek az okosságok mit is jelentenek a gyakorlatban, azon már átsiklunk. Sajnos. Szeretettel: Kriszti |
||
Kedves Kati!
Használtam és nem tagadom, most is használom a 2010. júl. 12. hétfő 10:59 /Önsajnálat/ Kedves Kati! Használtam és nem tagadom, most is használom a módszert, miszerint megcsípni a negatív energiát és tudatosan mást választani helyette. De aztán azt vettem észre, hogy ebből is függés lett és azt vettem észre, hogy a pozitív beállítottságom és gondolataim ellenére nem javulnak a dolgaim. Sőt inkább szépre festettem az életem. Persze ezt ne úgy képzeld, hogy kínosan ügyeltem arra, hogy vigyorogjak állandóan, meg azért önvizsgáltam és oldottam is magam közben meditációs technikákkal. Sokáig úgy éreztem, jól vagyok, de így utólag úgy érzem, mélyen belül ez egy hazugság volt magamnak. De tény, hogy fejlődésünk során a tévedés is benne van a játékban, eddig is hibáztam és ezután is fogok. Legfeljebb remélhetőleg egyre kevesebbet. Priviben megkereslek majd, ha nem bánod, mert a hozzászólásaidból látom, hogy te elég jól átlátod már a dolgokat és oly sokrétű a megoldandó feladatom, hogy azt sem tudom, melyikhez nyúljak és a hogyanban is bizonytalan vagyok és kapkodok. Főleg az érthetetlen számomra, hogy mindennek úgy indulok neki, hogy sikerülni fog, van megoldás, használom a különböző technikákat, pozitív megerősítéseket, stb-stb. de sok esetben a tapasztalataim mégis sokszor az ellenkezőjét hozzák. Üdv. Kriszti |
||
"önsajnálat = önvád. Önmarcangolás. ?"
Igen, ezek is megvannak. 2010. júl. 11. vasárnap 23:18 /Önsajnálat/ "önsajnálat = önvád. Önmarcangolás. ?" Igen, ezek is megvannak. És a félelem is. De hosszabb távon azért rájövök, hogy nincs értelme. A "sántít a történet" véleményedet nem egészen értem. Azt akartam kifejezni, hogy sopánkodni, agyalni, önsajnálni magamat nem feltétlenül a jó megoldás, mert elviszem magam egy rossz irányba. Legalább is egy bizonyos időn túl. Van rá hajlamom, az tény. Ehelyett élvezhetném mondjuk a gyerekeimmel, a családdal, hogy csak úgy vagyunk. Persze az, hogy felismerem, hogy egy ideje nem jól cselekszem egy helyzetben, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy lemarházom magam és onnantól kezdve azért haragszom magamra, hogy ezt tettem. Itt már egy kis öniróniára gondoltam. Hogy tudok magamon nevetni, persze lehet, hogy a hozzászólásból nem ez jött le. Igyekszem megélni a negatív érzéseimet is és elfogadom, hogy vannak, kutatom is az okukat, de az utóbbi időben észrevettem, hogy túl sokat gondolkodom a miérteken és az élet csodái elmennek mellettem. Azt hiszem valahol Anita is erről írt. |
||
Én is mostanában gondolkodtam ezen, hogy túl sokszor esek bele a 2010. júl. 11. vasárnap 22:42 /Önsajnálat/ Én is mostanában gondolkodtam ezen, hogy túl sokszor esek bele az önsajnálat hibájába, ha ez egyáltalán hibának nevezhető. De talán jól értem, amit Anita mond, hiszen a saját példámból kiindulva leginkább az anyagi problémáimon agyalok és az önsajnálat meg a tehetetlenség érzés következtében elfelejtettem élni a napjaimat. Rutinosan "csinálom" a dolgaim, s közben agyalok, meg szenvedek a hiányérzetektől, folyamasosan azon gondolkodtam, hogy mit tegyek, mit ne tegyek a külső és belső változásért. Aztán rájöttem, hogy mekkora egy marha vagyok, hiszen pl. szünet van oviban-bölcsiben és agyalás meg sopánkodás helyett arra kéne most összpontosítanom, hogy értelmesen töltsük együtt az időt a gyerekeimmel. Van most kb. egy hónapunk együtt, élvezzük ki, amennyire lehet, aztán csak jön valami megoldás. |
||
Kedves Macska24!
Én is voltam így, ahogy Te! Az első férjemet 2010. júl. 08. csütörtök 22:02 /Pénzes pasi/ Kedves Macska24! Én is voltam így, ahogy Te! Az első férjemet több éven keresztül nyomtam folyamatosan pénzzel és sosem volt elég. Tudom, mindig könnyű a másikban a hibát felfedezni, de valahol meg kéne vizsgálnod magadban, hogy mi az a minőség, amiért erre szükséged van. Valamilyen önértékelési probléma, vagy valami más lehet a háttérben. Bár én azért kezdő útkeresőnek tartom magam és nem szeretnék buta tanácsokat adni, de eddigi útkeresésem következtében úgy látom, hogy minden konfliktus, probléma, megoldandó feladat belőlünk származik és valamilyen feldolgozatlan minőségre akar rávilágítani. Lehet, hogy arra akar mutatni, hogy kihasználható vagy és becsüld magad jobban, jobbat érdemelsz. Szeretettel: Kriszti |
||
Kedves Ildikó!
Nagyon köszönöm, hogy hozzászóltál a témához, 2010. júl. 08. csütörtök 14:16 /Lombikprogram után/ Kedves Ildikó! Nagyon köszönöm, hogy hozzászóltál a témához, titokban vártam is tőled egy reakciót és íme meg is érkezett. :-) Pontosan ezt akartam megkérdezni priviben, hogy biztosan problémát okoz-e a nagyobb gyermeknél, hogy 3-an indultak útnak. S milyen "tünetei" vannak vagy lehetnek a későbbiekben egy ilyen "problémának"? Először elolvasom a linket, aztán ha marad még kérdésem, akkor szólok. Köszönöm még egyszer. |
||
Kedves Time!
Én még "csak" kezdő útkereső vagyok, de szerintem 2010. júl. 08. csütörtök 10:12 /Mivel tölti az idejét egy megvilágosodott?/ Kedves Time! Én még "csak" kezdő útkereső vagyok, de szerintem jó úton haladsz. Az anyagi csőd nálam is adott már és egyelőre még a pokol fenekén érzem magam sokszor. De valahol már pislákol a "nem érdekel" érzés. Eckhart Tolle a "Most hatalma" c. könyvében ír egy hasonló állapot kialakulásáról. Olvasom a könyvet és bevallom még sok szinten nem értem. Hogyan állítsam le a gondolatfolyamot, stb-stb. Talán mind efelé haladunk, hogy feladjuk belső harcainkat. Nem tudom. |
||
Lehet, hogy csak azért esünk szerelembe, mert tanulnivalónk van 2010. júl. 07. szerda 16:48 /Van olyan szerelem, amely örökké tart?/ Lehet, hogy csak azért esünk szerelembe, mert tanulnivalónk van a párkapcsolat területén? Ezért vágyunk társra valójában? :-))) S azért vágyunk gyermekre, mert a gyerekekkel való kapcsolatban, vagy a családi kapcsolatban is tapasztalatokra, tanításra van szükségünk, amelyeket nem élhetünk meg másképp, csak úgy, ha benne vagyunk. A vágyaink valójában a leckéink felé vezetnek, gondolom. |
||
Húúú, nehéz kérdés.
Az első házasságomban is azt hittem, 2010. júl. 06. kedd 13:51 /Van olyan szerelem, amely örökké tart?/ Húúú, nehéz kérdés. |
||
Kedves Sanyi!
Budapesten nem tervezel ilyen előadást? Vagy már 2010. júl. 02. péntek 09:12 /Párkapcsolati előadás - Gyula/ Kedves Sanyi! Budapesten nem tervezel ilyen előadást? Vagy már volt, csak lemaradtam róla? Üdv. Kriszti |