Megmondó-show

Míg az énképben az önmagunkra vonatkozó észleletek testesülnek meg, addig az önértékelés ezeknek az önészleleteknek a pozitív illetve negatív minősítéséből formálódik ki és az önbecsülésben jut kifejeződésre.

A személyiségteoretikusok egybehangzóan állítják, hogy az önbecsülés fenntartására és növelésére iránti igény egyike a legalapvetőbb emberi igényeknek, és minthogy ez a késztetés igen erős, az emberek rengeteg energiát fektetnek abba, hogy az önbecsülésükön ne essen csorba.

Én most elhatároztam, hogy próbát vállalok!
Ehhez kérem a segítségeteket.

Mit látsz a végén?

Rengeteg mindenről beszéltünk már itt; volt vita, egyetértés… stb. De mi lesz ennek a vége? Látja valaki ,hogy hová tartunk ezáltal? Lehet mondogatni, hogy ezzel önismeretre teszünk szert… stb a szokásos rizsa, de úgy látom, hogy valójában csak a nézőpontjaink változnak folyamatosan. Néha olyan mintha körbe körbe futkosnánk: tucatnyi aspektus cserélődik, keveredik, kapcsolódik és válik szét, és végtelenségig tartó változatokat hoz létre egy öröké tartó folyamatban. A világegyetem eközben meg köszöni szépen jól van és mozog tovább a maga valóságában fittyet hányva a nézőpontjainkra… 🙂

Te miért Vagy itt?

Sziasztok!
Nyitottam ezt a blogot hogy helyet adjak egy újabb témának,amiben kifejthetjük miért vagyunk itt,az önmegvalósításon.
Öszintén…! 😉
Mert feltünt hogy egyesek csak egy jó kis balhé reményében keverednek ide,és semmi inditatásuk arra hogy felhötlen beszélgetésekbe keveredjenek.
Hogyan vehetjük észre az eredeti szándékot a sok mosoly,és kacsintójel,és ártalmatlannak tünö hozzászólások rengetegében?
Te miért Vagy itt? 😉

Kiválasztott nép-e a magyar?

Azért indítom ezt a témát, mert ott volt a teszt kérdések között. Három válasszal, és mind a három válasz takar egy részigazságot.

1. Igen, kiválasztottak vagyunk.
2. Nem különbözünk más népektől.
3. Igen, kiválasztottak vagyunk a bukásra.

Én örülök sok dolognak, amit megtapasztalhatok, mert magyarnak születtem le, a gyökereim, a gyerekkorom mélyen beivódott azonosulásai és örömei ezek. Tudom, hogy ez csak egy tapasztalás, de értem, miért választottam ezt leszületés előtt.

Önmagunk ereje: ami valójában „számít”

Nem az számít valójában, hogy valakinek milyen élete van. Hogy van e háza, vagy nincs, családja, gyermeke, kutyája, macskája, pattanásai, betegségei, pénze, okossága, bölcsessége, szépsége, szerelme, vagy soha sem élte meg, bármilyen anyagi, lelki vagy szellemi természetű java. (És nem is ítélhető meg ez alapján, vagyis nem vonható le róla, arról, hogy kicsoda valójában valódi, igaz , a valósággal (Ővele) egyező következtetés.)

Mert valójában csak az számít, hogy mik azok a körülmények, amiket ha megteremt magának, önmagát éli hogy meg tudhassa osztani a szeretetet, ami a lénye esszenciája és amit az élettől kap ajándékba, amivel született, mint természetes adottságával.

mintha anyag lennél

az emberiség kezdetben kis kb 150 fős,izolált csoportokból,közösségekből állt,amelyek szétszóródva éltek távol egymástól.
ezek a közösségek genetikai közösségek voltak,mert a csoporton belül mindenki szegről végről rokon volt,de a többi távoli csoport idegennek tekinthető volt genetikai szempontból is.
saját nyelv,saját szokások,kultúra,külön génállomány.
és persze az életrevalóbb csoportok éltek túl,mások meg kipusztultak(csoportszelekció).
a csoporton belül nem volt jellemző az agresszió,hanem a szeretet,összetartás,kooperáció.

Meditáció közben jött.

2011 márciusában írtam,de helytálló bár mikor.

Nagyon szomorú és megrázó dolog történt Japánban 2011 márciusának elején,egy borzalmas erejű földrengés következtében emberek milliói élete változott meg egyik pillanatról a másikra.
Felmerülhet bárkiben az a kérdés ,hogy ez miért is történik velünk emberekkel ,miért vannak ezek az árvizek ,vagy az árvizeket követő szárasságok,mitől változott meg minden ami eddig olyan csodálatosan biztosított mindent ahhoz hogy nyugodtan éljünk ezen a bolygón.

Paradicsom

Tegyük fel hogy létezik. 😉
Hogy van egy olyan hely ami tökéletes elégedettség tölti el az ott lakó embert.
Az milyen?….Számodra.
Hogyan képzeled el?